Budapesti mozgalmak.
Budapesti mozgalmak.
E napokban csak tiz husárus büntettetett meg hamis mértékért, a szokott 12 pftnyi birsággal. A folytonos kutatás és üldözés (illetőleg méltányolás) következtében a font már nem áll 22 latból mint eddig, hanem 24-ből, sőt midőn a vizsgálók közel vannak még 30 latból is, de 32 latos font aligha van a pesti 52 husárusoknál.
A budai részen nov. 20-tól dec. 3-ig 111 hajó vonatott fölfelé gabonával terhelten; vittek pedig 16 ezer és 45 mérő repczét, 318,000m. tisztabuzát, 11ezer m. kétszerest, 10 ezer és 400 m. rozsot, 43 ezer és 400 m. árpát, 281 ezer és 900 m. zabot, 5 ezer 150 mérő kölest, és 1000 m. kukoriczát.
A városi dec. 4-ki árszabály szerint 1 mázsa 1 rendü mont liszt ára 24 ft 34 kr. váltóban, ugyan e lisztből 1 itcze 12 1/2 kr., 1 mázsa 2-dik rendü montliszt 23 ft 5 kr., ebből 1 itcze 12 kr, 1 m. zsemleliszt 19 ft 24 kr., ebből 1 itcze 9 3/4 kr, 1 m. csekélyebb liszt 17 ft 47 kr., 1 itcze pedig 8 2/4 kr., 1 m. kenyérliszt 8 ft 38 kr., 1 pesti mérő 1 rendü zsemle-dara 27 ft 39 kr, 1 itcze 17 1/2 kr., 1 pesti mérő csekélyebb zsemle-dara 24 ft 34 kr., 1 itcze 14 3/4 kr., mind váltóban.
Ugyancsak a dec. 4-ki árszabály szerint az 1 rosz, kr.-os mont-zsemlének sulya 1 3/4, az 1 kr.-os közönséges zsemle sulya 2 3/4, a 3 kr.-os fehér zsemlekenyéré 9, a közönséges fekete kenyéré pedig 11 latra határoztatott. – Most már tehát tudjuk, hogy mekkoráknak kellene a zsemléknek lenniök.
A hentesekre nézve, (kik mindig azért alkalmatlankodtak a nemes tanácsnál, hogy tiltsa meg kivülök mindenkinek a zsir-árulást) az határoztatott, hogy a zsirt árulni hetivásárokon mindenkinek szabad. És ennek kedvező eredményét láttuk mindjárt az első, dec. 7-ki hetivásáron, melylyen is a zsir fontja 1 ft 12 król 48 kr.-ra leszállott. Megjegyzendő, hogy hentes uraimék a 24 garasos zsirt keményitővel hamisitották. Ideje volna már, hogy valaki e csalásért, lopásért, (mert nem más) őket is megbüntetné, és a megkárositottakat a rajtok megveendő birságból kármentesitené. A fagygyu-gyertya is csak annyiban fagygyu-gyertya, a mennyiben a hentesek által árult zsir tiszta zsir. Ez nyáron tünik ki leginkább, midőn a gyertyát sem meggyujtani, sem tüz mellé tenni nem kell, mégis elolvad. –
Ujdonságul megemlitjük, hogy a vármegyeház-utcza e 1607napokban száraz volt, noha Pest és Buda valamennyi utczái a sok eső miatt ugyancsak sárosak voltak ám. Oka igen egyszerü, az emlitett utczán – közép számitás szerint – csak két hét alatt egyszer megy át kocsi. Fájdalom, hogy a szomszéd ujvilág-utczáról (melly már országos hirre kapott) annyit mondhatunk még most, hogy annak kövezetén száraz időben és fényes nappal is veszedelmes járni, de hiszen legyen csak ujra és jól kikövezve!...
Az ujvilág-utczából menjünk a szomszéd magyar-utczába, de mi ez itt előttünk, talán tapló? Nem tapló biz ez, hanem fül, emberi fül jobb oldalról való. No nézze meg az ember, a tolvajokat, zsiványokat vádolják a lopásért, házbetörésért, pedig ki tudja hány lopásnak a vigyázatlanság oka! Ime némellyik olly gondatlan, hogy fülét is elveszti, pedig az fejéhez van nőve, hogy birna az illyen aztán egyébre vigyázni. A fület még eddig senki sem követelte, pedig élő emberé lehetett, mert fris. Vagy talán valakit az utczán benevolizáltak, s ez alkalommal (inkább alkalmatlansággal) tanácsosabbnak tartotta nem fogát hagyni ott, hanem fülét.
A mint a fürkészek tudósitották a rendőrséget, még Oroszországból is két szekér tolvaj érkezett, pedig ugy is elég van minden fajból. Ugyan is:
1-ször. Vannak betyárjaink, kik ló- és szarvasmarha-lopást gyakorolnak. P. o. a napokban az üllői uton levő ugynevezett „Angyal Bandi” házban, az ólból 3 kövér borjas tehenet kihajtottak, s csak a 4-dik tehén kihajtásakor csipték el a betyárt s meg is kötözték. Azonban addig rimánkodott a kárositottnak, mig ez (sit venia verbo) szüksége elvégzéséig eloldoztatta. A betyárnak azonban a szabadságra volt legnagyobb szüksége, s mihelyt szabadon érezte magát, megugrott, és csak a nyomát lehetett ütni.
E fajhoz tartozott azon két betyár is, kik 7-kén délután, a kerepesi uton levő ugynevezett „harangöntő korcsmában” a városi poroszlók által elfogattak. – Ezek czifra szürben vadász-táskával, jó fegyverekkel, lőporral, golyóval 1608eléggé ellátva voltak. Vallomásuk szerint a gödöllői urasági börtönből szöktek ki. A bővebb vizsgálat még következik.
2-szor. A kocsiláda-levágók, zsebmetszők. A rombachutczából a két pisztolyig menvén egy szekér, a szekeres észre veszi, hogy két ládáját levágták, üldözőbe veszi a gaz-tettest, ki futtában az egyik ladát eldobta, de elég oktalanul e láda nem adatott vissza a szekeresnek, hanem egy valakire (kit azonban senki (?) sem ismert) bizatott, hogy vigye a városházhoz, de még ez óráig sem vitte oda.
3-szor. A házföltörők. A Teréz-, József- és Ferencz-külvárosokban nehány nap alatt több rablások történtek, mellyek alkalmával nagyobb mennyiségü pénz, ruhák s egyebek oroztattak el. Eddig csak 11 rabló került kézre, noha több mint 40 lopás történt. – Ugyan mi lesz belőlünk ennyi zsivány közt?
4-szer. A házi tolvajok. A belvárosban, a váczi utczában több ékszerek s drágaságok elvesztek, s azon pillanatban, midőn a szolgáló azokat testvérnénjének, itteni csizmadiánénak, akarta kézbesiteni, lepetett meg, megkárositott ura által. Igen természetes, hogy e gyönyörüséges két mákvirág ollyan helyre tétetett, hol a kutya sem veszi ki kezükből a kenyeret.
Az ember undort érez ennyi gazság elbeszélése után.
