Jensen vagy ginseng. A chinai hires élethosszabbitó gyökér.
Jensen vagy ginseng. A chinai hires élethosszabbitó gyökér.
(Közli b. Fölkersahm Papenhoffban.)
Ujabb időben Verolles a mandsuföldi és koreai cath. missiohoz kinevezett helyettes, ezen növénynek, mint idegerősitő szernek csudálatos tulajdonságait köv. szavakkal irja le:
„Ha egy beteg egészen kimerült életereje elenyészett, és a haldokló már közel van a halálhoz, csak adjanak neki egy kis adagot ezen növény magvából vagy gyökeréből, az csak hamar uj életre ébred. Ezt ismételni kell napjában, és az életerő ismét visszajön; még az ollyan beteget is, a kinek felgyógyulása lehetetlen, ez által hónapokig életben tarthatni.”
A Mandsuföld határos Oroszországgal, Dauria annak egy részét teszi, és mivel már több dauri növény nálam tenyészik, azon reményt tápláltam, hogy ezen becses növényt nálunk is meg lehetne honositani.
Voltak barátim Dauriában, China azon határszéli tartományában, amelly az irkutski kormányzóságban fekvő nertschinskyi birtok egy részét képzi, hol köztudomás szerint több bányánk van.
Ezen szép és termékeny földterület a Chinából jövő Onon vize mellett fekszik, mellynek festői partja becses, virágzó gyümölcsfa-bokrokkal van koszoruzva.
Ezt 1644-ben Pojarkoff meghóditatta, de mivel a tartomány az Amel folyóig a chinaiaknak ismét visszaadatott, csak a vizen inneni része maradt Oroszországnak, és most az orosz Dauriát, az ugy nevezett Almahegységet teszi, a Jablonay Mrebet épen ugy határos Siberiával, mint a schweizi hegység Olaszországgal, nagyszerü képben mutatván a déli és északi égalj bámulatos különbözőségeit.
Ezen igen érdekes hóditás részleteit, magát az országot, földmivelését, marhatenyésztését, mint szinte nevezetes, kevésbé ismert, eddigelé még kevésbé méltatott növényeit illetőleg, a hozzám legujabb időben érkezett eredeti levelek nyomán későbbed ismertetem meg az olvasó közönséggel, mivel abból a mezőgazdaság, kertészet, virágtenyésztés és orvosi tudomány sok érdekest, sőt a tudomány is sok hasznost merithet. Jelenleg egy iratból csak köv. kivonatot közlöm:
A mandsuföldi növények gyógyereje ismeretét, minthogy Dauria hajdan annak egy részét tette, a lámáknak köszönhetjük. Ezen buraeti papok, kiknek feje a dalailáma köztudomás szerint Tibetben tartja lakását, Dauriában is Donduroff főpapjok, egy 80 éves aggastyánnak felügyelete alatt, ki az ustzugollai láma-templomban, Nertschinsktől délnyugat felé 110 verstnyire az Onon vize balpartján lakik, a legujabb időig különös szorgalommal és a legbuzgóbb törekvéssel tanulgatták a növények gyógyerejét.
Danduroff, ki ugy ismertetik mint egyike az első keleti 1678tudósok és természetvizsgálóknak, ki élete nagy részét magánosan a turgini pusztákon a mongol, tibeti és tagutski könyvek tanulásával és az azokban foglalt tanoknak a növények természeterejével való összehasonlitgatásában töltötte, ki elismert érdemiért több orosz császári arany emklékpénzzel jutalmaztatott, – az emlitett templomba a werchoudieski kerület osietki pusztáiról, hol a galsutski buraeták lakhelye van, több évvel ezelőtt vándorolt be.
Füvészi ismeretei segedelmével a tamparin-t vagy schiktan-t, chinaiul jensen-t Dauriában is feltalálta. Ezen növény egyike a legritkább növényeknek, és a keleti orvosi tudományban a leghatalmasb erősitő- és gyógyszerek egyikének tartatik. A lámák állitása szerint van egy külön munka tibeti nyelven ezen növény gyógyerejéről és használásáról.
Tapasztalat után az itteni, mint szinte a chinai lámák bizonyitása szerint, kik ott, Dauriában, Mongol- és Mandsuföldön mint szinte Tibetben is orvoskodnak, ezen növény köv. betegségekben használt.
Hol a fene már előállt, azon erőt vesz, meggyógyitja az ugy nevezett siberiai dögvészt, hathatós szer a tályog ellen, ha az azzal bevont szem nincs különben megsértve. – Enyhiti és gyorsan meggyógyitja a legerősb főfájást, ha az vértolulástól származik, megöli a bélgilisztát és galandférget, és mindenféle szélütésben használ. Különösen erősiti a sinlő kort és a természet minden kimeritett erejét, akár megerőtetett tanulásból, korgyöngülésből, akár élvezeti kicsapongásból származzék. Végre ezen növény gyökere meggyógyitja a mellszorulás minden bajait, ugy hogy csudálatos frisseség és könnyült lélekzet következik utána.
Minden buraeti és chinai lámák egyhangu bizonyítása szerint ezen gyökér használata időváltozásokkor, mikor sok meghülési betegség képződik, ezeket elháritja, szakadatlan használása pedig sok betegségnek eleit veszi, és minden életerőt csudahathatóssággal erősit.
Használata kétfélekép történik: vagy rágcsálja az ember a száraz gyökeret miután forró vizben megáztatta, kissé meglágyitotta, és rághatóvá tette, vagy fedett edényben főzetet készit belőle.
Az igen sok azonban nagyon ártalmas, sőt halált okozó is lehet. Ekkor a vér rendkivüli forrongásba jön, és a fej felé tolulván annak nyiladékin kitör, mire okvetetlen halál következik. Ennél fogva szükséges az adagot legfölebb 2 1/4– 3 1/2 szemerig a beteg természetéhez képest határozni.
A jensennek két faja van, u. m, a sárga, melly déli Chinából jön, és mindenek, kik vele bírnak, a legnagyobb kincsnek tartják; és a mandsuföldi fehér, melly sok évi tapasztalat után minden lámától, mivel hasonló gyógyerővel bir, de nem von olly rettenetes következéseket maga után mint a sárga, sokkal többre becsültetik.”
Következő igen érdekes tudósitások a chinai sárga jensenről a magueadsani parancsnoktul, melly chinai határszéli város nehány lépésnyire fekszik Kiaechtatól, és két chinai öreg orvostul származnak. Az irat tartalmát csak kivonatban közöljük: Abbat-del Part világutazása ötödik részének 320. lapján azt mondja, hogy a jensen hatása csudálatos, és a chinaiak azt mint legutolsó szert használják minden betegség ellen; azért igen kivánatos volna, hogy az europai orvosok alkatrészeit megvizsgálnák, és hatásairól meggyőződést tudományos uton szereznének.
1679Pál császár kivánta ezen gyökeret birni, és a kiaechtai vámigazgatónak Bonifatjeffnek Gagarin hg. financzminister által parancs adatott annak megszerzése iránt. Midőn végetlen fáradság után sikerült a sárga jensent Chinából megkapni, Pál császár már megholt, és kölönös uton módon ezen gyökér Schigareff moskau-kiaechtai nagykereskedő kezibe jutott. Ez jobb szerette a gyökert rágni, mint belőle főzetet csinálni, és mivel magát utána mindig egészségesnek, és csudálatos erősnek érezte, mindig egy darabot tartott szájában. Egykor egy fris darabot vett, és midőn történetesen lehajolt, azt lenyelte. Nehány óra mulva erős vérhányás állott be, semmi szer nem használt, semmi szer sem menthette meg a hirtelen bekövetkezett haláltól. Ez 1802-ben történt, és illy esetek Chinában is gyakran fordulnak elő.
A fehér jenser gyökere nem igen hosszu, meglehetős vastag és ágabogas, és vékony fehér héja van. A növény igen korán kizöldel, és már aprilban virágzik. A vörös virág nem szép és szagatlan. Levelei nyilalakuak, és a nagy, bolyhos, felduzzadt magbeczőben több apró, sárga vöröses, kis borsó nagyságu mag van. Szára kissé vöröses, föltalálási helye után itélve a köves vidéket és száraz halmokat szereti. A gyöker telelő. Ezen növénynek azon különössége van, hogy elvirágzása és elhervadása után valami féreg van rajta, melly leveleit és szárát egész gyökeréig megeszi. A lakosok azt állitják, hogy azon féreg az elrothadt magvakból származik, és a mag-érés és kihullás ideje előtt soha sem láthatni. –
A sárga jensennek hosszu hegyes levele van biborszinü virággal és vörös bogyókkal, és különösen ama vérhányást támasztó tulajdonokkal.
A lámák valamennyin azt tanácsolják, hogy, ha csak a betegség máskép nem kivánja, inkább hideg időben használtassék, azon okbul, mivel a gyökernek forróságkeltő ereje van, melly mint a mákony csappantságot és álomhozó hatást von maga után. A siberiai dögvészben, mellyben a beteg először foltokat kap, aztán feldagad, végre egészen felpuffad és meghal, a jensen-gyöker egész Siberiában egyetlen és legjobb segéd- és mentő-szernek van bebizonyulva. Naponkint öt szemer két adagban, mint por meleg vizben bevéve mig a dagadás el nem mulik, mindig megmenti a szenvedőt.
Egy láma felügyelete alatt magam is tettem vele kisérletet, hogy egy rendkivüli szemgyöngeségből kigyógyuljak. A siker igazolta bizodalmamat, és egészen helyre állottam. A rágást jobb szerettem, és estve olly nagy darabkát vettem mint egy késhegye, és olly vastagot mint egy tollszár. Mintegy egy óra mulva a rágás után kipöktem a darabot. Már sehány percz mulva azután lábaimban nagy lankadtságot, erős fejhőséget, számban rendkivüli szárazságot, és kissé tajtékos nyálat, mint szinte szemeimben fájdalmas égést éreztem. A szempilla megnehezedett, de a látás észrevehetőleg világosodott. Szomjuságom eloltására vizet és tejet ittam, de semmit sem használt. Éjszaka jól aludtam, és más nap csak egy kis főfájásom volt; szemgyöngeségem azonban egészen elmult, és a látás tiszta és világos volt. A láma azt mondta, hogy természetemhez képest igen nagy adagot vettem be; az emlitett jelenségek ugyan különben is mutatkoztak volna, de sokkal kisebb mértékben. Igaza volt, mert kissé többet vettem be, mint ő megrendelte.
1680Az ogenski buraeták második paisája nekem mondá, miszerint ők eldődeik mondái után mindnyájan tudják, hogy a mongolok Europába ütéseik alkalmával magokat a betegségtől megovandók a buraetáktól igen drágán vásárlották a fehér jensent; ezen erő- és gyógyszer eredetét azonban csak kevés választottak tudják.
Darscha surgo név alatt ismeretes az indus tudósok előtt azon könyv, melly tibeti nyelven a jensen használatáról minden tapasztalatot és tanitást magában foglal. A jensen tibeti nyelven schiktan, mongolul ogarbo gonsara, mandsuul orchudo, daurul schikran, és tamburin, és chinaiul jensen vagy schersin-nek neveztetik.
Sok egészséges ember főzet alakjában findsánkint erősités végett veszi be. A főzet 42 szemernyi gyökerből sehány perczig főzetik. Ugyan azon darab gyökeret 12–15-ször, sőt többször is megfőzhetni. A siker érezhető, de igen nagyon kell vigyázni.
A fehér jensen Dauriában csak kevés helyen terem, u. m. az Agy viz torkolatánál a jobb parton 250 verstnyire Nertschinsktől; az Onon vize mellett épen a chinai határnál, átellenben a sesutschkoffi őrállomással; a nascheyski tó mellett a délre fekvő hegyhátakon; de még inkább a Suttkally vize mellett Padiessachayban, Nertschinsktől 250 verstnyire, aztán délfelé is a pusztákon és erdőtlen területeken, hol számos buraeta tartózkodik.
Kivánatos volna, hogy ezen becses növény az első europai orvosok irdájában meglenne, és több oldalulag s különböző helyeken vele kisérlet tétetnék, hogy a tudomány mostani állásához képest bizonyos eredményhez juthatnánk. –
Nekem történetesen sikerült több rendbeli szivesség által, mellyet az emlitett főpapnak lenni képes valék, nemcsak a fölebb megnevezett egyes részleteket, hanem egy kis adag száraz fehér jensen-gyökeret is egyenesen a chinai-dauri határról kapnom, mint szinte azon igéretet is, miszerint kivonatot küldnek a Tongaruma leghiresebb könyvbül, mellyben az indus és tibeti braminok és lámák tapasztalatai foglaltatnak, és nagy titokban tartatnak.
Sok becses titkos szer, sok század vizsgálódása és tapasztalata foglaltathatik a keleti gyógytanban, mellyek már azért is fontosok, mivel azok nem másoktul vett tapasztalatok, hanem századok önálló tapasztalatai a természet kincseiből, és a leghiresebb keleti bölcsek vizsgálódásának eredményei.
Mind ezen tapasztalatokat annak idejében közre bocsátani el nem mulasztom, mint szinte csupán a tudomány iránti szeretetből, és hogy az a mi kisérlet által jónak lenni bizonyult, közhasznuvá legyen, szerencsémnek tartom ha tapasztalt orvosoknak, különösen azon számos társaságnak, mellynek tagja vagyok, s mellynek tagjai közt orvosok vannak kik a dauri jensen gyógyereje felett kisérletet tenni akarnak – ezen gyökerből szolgálhatok, kérvén hogy a levelek hozzám bérmentesen Kurlandon át Libauba és Papenhoffba intéztessenek, vagy pedig a porosz Memel melletti Nimmersalton keresztül Quasoffsky számvevő (rendant) urhoz, ki azt nekem azonnal elküldendi.
Én a jenseumagot elvetettem, és mult tavaszszal belőle valamit több kertész- és más társasághoz küldöttem. A mit én tavaszkor vetettem, az nem kelt ki, miért az őszi vetést 1681kisértendem meg. Egyébiránt ujra irtam, és azon igéretet kaptam, hogy még őszig fris magot küldendenek, miből vetési kisérletre szinte örömest szolgálok.
R.
