NÉMETORSZÁG.
NÉMETORSZÁG.
Frankfurt, junius 26. A mai ülés egyike volt a legviharosabbaknak; az izgatott kedélyek bárjai megfeszítvék, a nyíl. Kiröppenésre vár. Nem csoda tehát, ha a gyülés ilyetén hangulata közepett, a helyett, hogy a szőnyegen levő tárgy a várt szavazás alá bocsáttatnék, két tag által egy újabb módositvány hozatott inditványba. Auerswald ugyanis és Bassermann azt kivánták: hogy a birodalmi főhelytartó a nemzeti gyülés által a német fejedelmi házak nem uralkodó tagjai közöl választassék, támaszkodva a német kormányok beléegyezeésére. – A baloldal erősen kikelt ezen ujabb inditványok elfogadása ellen. Bassermann ugyan visszalép, Auerswald azonban csak azon föltét alatt kiván inditványától elállni, ha Heckscher is hasonló inditványokkal kiván előállni. Ezek következtében az ingerültség és zaj azon fokra hágott, hogy az elnök két izben kénytetett fövegét, a gyülés eloszlatása jeleül föltenni.
A fentebbi inditvány jun. 27-kén szavazatra bocsáttatván 577 szóval 31 ellenében elvettetett.
Elvettetett azon inditvány is, hogy a középponti hatalom egy elnökre ruháztassék át.
Elfogadtatott ellenben, hogy addig, míg a kormányhatalom határozottan megállapittatnék, a német nemzet közös ügyeire nézve egy ideiglenes középponti hatalom állíttassék.
Továbbá, hogy a középponti hatalom béke és had, valamint a külhatalmakkal szerződések fölött közösen határoz.
Végre az alkotmány készitésébe a középponti hatalom nem foly be.
Münchenben egy a frankfurti nemzeti gyüléshez intézendő, a mostani körülményekhez képest legnépszerütlenebb fölirás tétetett ki a városháznál aláirás végett a népnek. Tartalma a catholica vallásnak, egyéb vallások feletti kedvezményekben részesitése. A nép azonban legkevesebb rokonszenvet sem mutatott az inditványiránt; sőt a falragaszokat leszaggatá s népgyülésben izgatott ellene. Mire az inditványozók a már nehány száz aláírással ellátott kérelmet visszavonták s megsemmisitették.
Ulm jun. 28. A democratai elem egész Würtembergben látszik szétágazni. Az izgatók legelőbb is a sorkatonaság közt igyekeznek zavart előidézni. Igy legközelebb Heilbronnban és Ludwigsburgban sját tisztjeik ellen támadtak föl; itt, hol a democrat Schifterling fölhivására hason elvü gyülést tartottak, a katonaság a polgárok ellen lázíttatva, közülök sokakat megsebzett. Stuttgartba követség indult, azt szorgalmazandó, hogy a katonaság, szolgálaton kívűl fegyvert ne viselhessen.
