N. Becskerek, jul. 12-kén.
N. Becskerek, jul. 12-kén.
Kábult sorokat, mert az éjt – éjfél tájban a riadó által ismét a csatatérre szólíttatván – álmatlanul töltém. A lázadók ugyanis a perlaszi táborból elősompolyogván, orozva két gyalog közvitézre lőttek, egy dsidás közlegénynek lovát agyonlőtték, mire puskalövés után ismét táborukban vonultak. Három nap előtt hasonlóul egy őrtálló dsidás közlegénynek lova megsebesíttetett. Ennek folytán a nemzetőrsereg kijelölt állomásait elfoglalá, s a katonaság pedig az ellenségre többé nem talált, szép csendesen reggel felé szállására tért.
A kerületi tanácsnok, a megyéhez intézett tegnapi jelentésében, kérdést tön: miként történt, hogy tegnap délelőtt 12 fölfegyverzett csajkás lázadó a Tiszán megyénkbe átjövén, Tarras helységből, az otthelyi g. n. e. lelkészt Csokerlyán János isteni tisztelet után az egyházból kilépett, körülfogva; azon kijelentés mellett, hogy őt, mivel nem igazi szerb, Karloviczra viendik, a lakosságot pedig azzal fenyegetve, miszerint megkisértendő ellenszegülés esetében, a sz. mihályiakéhoz hasonló sorsban részesüllendnek, erőszakosan elhurczolá. A Tisza tulsó partján a vakmerő rablók regitségeül egy 50 főnyi csapat két ágyuval állapodott meg. E kebellázító esemény folytában, a legott összeült bizottmány elhatározá: a dolgot haladék nélkül királyibiztos Csernovics Péternek feljelenteni, miszerint az elfogottnak szabad lábrai állitandását eszközölje; egyszersmind az esetet tudatni királyibiztos Vukovits Szabbással, a gyalázatosan megsértett személy-bátorság iránt hozandó rendszabályok eszközlésbe vétele végett, itteni parancsnok Kiss Ernő ezredest, miszerint fönnebb emlitett helységbe egy fél századnak áthelyezését megrendelni sziveskedjék; végül fölterjesztetni határoztaták e zsivány merény Bechtod altábornagynak. Maiglan csak a lázadók földjén a 65gúnynak, a megtámadtatásnak: de ezentúl tüzhelyeink sem nyujtanak többé vagyyon- s személyi bátorságot. Isten látja lelkemet, hogy nem tulbuzgóság emeli keblemet, de bátran kimondom, miszerint bennünket nem más képes megmenteni, mint martialis törvények; vesszenek egyesek; veszen egy hálátlan áruló népfaj: de mentessék meg a haza, hogy majdan kimondhassa, kinek a nagyszerü szerep jutand: „Juro, quod servaverim rempublicam.”
Tegnap a megyei fogházba hozatott egy ex-popa, ki a bánlaki román ajku községet azzal izgatá, hogy ne küldjenek hitsorsosaik ellen a zichidorfi táborba fegyvereseket: ellenben rendeljenek az allibunári lázadókhoz egy küldöttséget, melly ezeket rokonszenvükről biztosítandja. Hisszük, hogy a rögtön itélő biróság, mellynek a vén agitator átadatott, kimondandja e vétkes fölött az érdemlett ítéletet.
Zavaros körülményeink miatt az itteni takarék-pénztárnak olly sok szegényre nézve üdvös működése a lefolyt hónap eleje óta megszakadt. Hasonlóul megszünt a szép jövendőnek indult kisdedovó intézet is, mellyben egy g. n. e. vallásu egyén alkalmaztatott óvóul. Ez eleinte kétszínü gondolkozása miatt türhető vala, de az illyrismus fejlődtével, mind inkább ellenséges indulattal viselteték azok ellen, kiknek mindennapi kenyerét köszöné: most már nyilt elleneinknek, kik keblünkben laknak, zászlója alatt küzd. Jutalmazza érdem szerint a mindenható!
Hallomás szerint, a ránczok, miután Supplicacz ezredes a neki szánt vajdaságot elfogadni vonakodott, e magas ranggal Vucsitsot, a szerb kormányférfit, a patriarchatussal pedig, mivel Rajacsicsot árulással vádolják, belgrádi püspök Joannaovitsot készülnek megkinálni.
