NÉMETORSZÁG.
NÉMETORSZÁG.
Frankfurt. Az alkotmányozó gyülésnek jul. 15. tartott ülésében Heckscher igazságügyi minister a birodalmi kormányzó áltl kinevezett ministerek neveit olvasta fölt (Shmerling, Heckscher, Peucker); továbbá, a már lapunkban is közlött szózatot, ezt egyszersmindva ministerium programjának vallván. A miisteriumak – ugymond – nem jutand eszébe az alkotmány megalapítására bfolyni. Hogy azonban a nemzeti gyüölés e feladatának kellőleg megfelelhessen, Németországot kormányozni kell; békének kell lenni. A ministerium igyekezni fog a külbékét fentartani, e törekvésének azonban határa van. A ministerium soha nem engedendi meg, hogy Németország becsülete és függetlensége bármelly oldalról is veszélylyel fenyegettessék. akkor azonban határozott rendszabályokat fog ajánlani, s a sükert Németország erejére bizandja. – Ugyanez ülésben tétetett még föl a honvédelmi választmánynak abbeli jelentése, miszerint legközelébb tett indítványa a felfegyvérkezés iránt több oldalról félreértetvénmintha abban a meglevő álló hadsereg szaporíása kivántatnék, mi azonfelül, hogy annak szüiksége világosan ki nem mutattatott meg, tetemes áldozatokkal is jár. A választmány indítványa bővebb felvilágosítását ohajtván, nyilvánitja, miszerint egyáltalán nem szándékotatik az álló hadsereg, hanem csak a disponibilis seregek rögtöi megszaporítása kivántatitk.
A kiállitandó sereg jelenleg nem fogna mindjárt teljes számban zászló alá gyülni, hanem a honvéd-rendszer(Landwehr) általános kiterjesztése által a szükség esetére előszékület tétetnék. E szerint a öltségek is ruházatra és felfegyverzésre terjednek ki, míg a legtetemesb kiadás, a zsold és tartás csak azon alkalommal fogna bekövetkezni, midőn a fenyegető vész az egésznek mozdíthatóvá tételét igényelné, azaz Németország becsülete és integritása forogna kérdésben, – A gyülés rövid vita után a választmány abbeli indítványát, hogy a központi hatalom felhatalmaztassék a mostani népesség 2 pre. a német hadierő szaporitására fordíthatni elfogadta; de elfogadhatott egszersmind a baloldal által tett azon két indítvány is, hogy az uj állitáskor általános felfegyverzési kötelezettség legye, s a kiváltság töröltesék el; a második, hogy a kiállításban minden katonai pompa mellőztessék.
– A frankfurti nemzeti gyülésben legközelebb egy tárgy merült föl, melly a közfigyelmet magára vonvfa, félreértésből könnyen homályt teríthete a gyülés eljárására. – Ugyanis több badeni helységek és észámos democreatai társulatok a végett folyamodtak a nemzeti gyüléshez, hogy a politicai vétkesekre amnestiát hirdessen. Ezt s azon kérelmet, melly Heckernek a nemzeti gyűlésbe fölvételét tárgyazza, a gyülés bizottmányhoz utasította, s ezen bizottmány tudósítását a kérdés fölött beadta. – A vélemény tagadólag hangzik. Szükségesnek tartjuk a választmánynak a kérdés eldöntésére kitűzött vezérelvét figyelemmel nyomozni, mielőtt az eredmény fölött pálczát törnénk. A választmány ugy vélekedett, hogy a nemzeti gyülés az egyes statusok belviszonyaiba jogosan csak akkor bocsátkozhatik, midőn olly tény merül föl, melly az összes Németországnak egységet és szabadságát közvetlen érdekli feadataa levén ezen egységet és szabadságot sértetlenül föntartani, egyszersmind kötelessége az azokat tényező eszközöt fölött őrködni,. – A kérdéses tárgy kirekesztőleg Badent érdekli, mint hol az alkotmányos monarchia megdöntésére a republicanus zsászló legelőször tűzetett ki. Nem hihető, hogy mindazok, kik e fölkelésben részt vettek, tisztában lettek volna önmagokkal vezéreikről azonban föl kell tennünk, mikép czéljok volt a köztársasági eszmét egész Németországra kiterjeszteni. És itt látjuk, mi ezen kérdésnek azon kétes oldalát, melly a félreértésnek eléggé tág kaput nyit. Tekintetbe kell azonban vennünk, mikép a benyujtott folyamodások mindegyike kirekesztőleg csak is a badeni nagyhgséget érdekelheti, s igy a jog és kötelesség az ő hatáskörébe tartozik.
Van azonban a nemzeti gyülésnek egy szentebb föladata: a fenálló törvényeknek tiszteletet szerzni, azoknak végrehajtását elősegíteni, különösen, midőn az anarchiai vonaglások még végkép le nem csendesedtek. – Baden az összes német statusok közt legelső volt, melly az ujabb kor igényeivel megbarátkozva, a nép jogait elismerte. A fölkelés tehát nem a nyomasztó rendszer irányában történt; de történt hihetőleg olly czélból, melly szerint megdöntve Badenben az alktományos monarchiát, eszközül használtassék föl egész Németországban olly alkotmány megalapítására, mellyhez a népnek jelenleg még elgé rokonszenve nincs s mellynek kora még nem jött el.
