A királyhágóntúli szászföldről.
A királyhágóntúli szászföldről.
– A királyhágóntúli szászföldről, különösen Szászvárosról rendes levelezőnk következőket közől: itt is van ugyan mezetőrség, de hiányzik az összetartás, az őrsereg ketté oszlott, van t. i. magyar és szász. – A szászok fajuk szaporitása végett ismét külföldre folyamodtak, várván telepedőket, de természetesen ezek magyarok nem lehetnek, habár a tulnépesedett székelységből mennének is.
A szász clerus a főkormányszékhez folyamodott mivel a dézmát elltörlő törvényczikk még akkor nem volt ő felsége által szentesítve, a dézmát lehessen venni azoktól, kik azt eddig adáták; a kormányszék, tudósítónk szerint, azt válaszolá, hogy a dézmák legfelsőbb megerősítéséig eddigi állásokban meghagyandók.
A dézmakérdés itt aligha kellemetlen surlódásokat nem szülend.
A szász székek már majdnem mindenütt megválaszták követeiket a pesti nemzeti gyülésre, de egy ideig otthon tartogaták őket, mig t. i. az uniónak formaszerinti megszentesítése végbe nem ment; most immár ez megtörténvén, nem sokára szász testvéreinket, is üdvözlendjük a haza szivében.
