A SZÉKELYEK ÜGYÉBEN.
A SZÉKELYEK ÜGYÉBEN.
III. A népek istene elhozá a magyr nemzet számára is a váltság nagy napját,
Minden elnyomott néposztályok föloldatának rabbilincseikből.
Ideje, hogy a székely katonaság is szabadon leheljen.
Ezt pedig tenni, a jelen országgyülés feladata.
Igaz ugyan, hogy 84 évi kinszenvedés talán megérdemelne némi kedvezést, s ez idő alatt annyi csatákban ontott vért,valami úton kárpótolni nem lenne méltánytalan. De a néposztály sohase sovárgott egyébre, s most sem kiván többet, mint igazságot, olly igazságot, melly az összes hon lakóival, s igy vele is közös legyen.
Igazság pedig az, hogy e haza minden polgára jogban és kötelességben egyenlő legyen. A hon védelmére személyesen, fölvirágoztatására birtok-aránylagosan befolyjon.
A jelen országgyűlésnek tehát szentesitett törvény által minél előbb ki kell mondani, hogy a székelység keblében minden osztályzat megszünve levén, tettlegesen, minden tagja a hon több polgáraival egyenlő törvények alatt áll. E kimondból önkényt következik, hogy az összes székelység egy nagy testbe olvadott, mellynek tagja minden egyes szülöttje a székely földnek, tehát közös a jog, közös a teher.
Az igy egybeolvadott osztályok közösen őrzik a határszéleket addig, mig e czélra minél előbb vagy egy vadászezred alakíttatik, vagy másnemű intézkedéstétetik, kivéve minden esetre a Baczaságot, melly Brassó vidékéhez tartozik.
A mostan divatozó katonai rendszer rögtön megszüntetik, az egész hazára kimondandó kivétellel, s nemzetőrség lép helyébe: tehát
A katonai lázadók is csupa hadi lábon álló s egyenesen katonai bűnt elkötvető egyénekre szoríttatik. Mindn más esetekben a polgári törvény rendelkezése alá tétetvény a székelység. És végre lád úgy elszegényült, hogy talpalatnyia sincs, a jobbágyság pedig birtokot nyert – ezeknek s több hason helyzetű székely atyánkfiainak valahol birtokot adni, rokonszenv s erőszolárdulás szempontjából méltányos lenne.*
A pénzügyminister e tárgyra is kiterjeszté immár fiyelmét. Azon szándokkal van, hogy a krassói, torontáli, bácsi kincstári javakra, székely telepitések történjenek, földbirtoki tulajdon alapján, s olly tömegekben, mellyek úgy nemzetiségöket minden beolvaástól megóvhasságk, mint az ország széleit berohanásoktól s lázadásoktól ibztosíthassák. – Beszerezte, Bécsből, Torontálból, s az oraviczai kerületekből, a dipopnibilis föld mennyiség, helyzt a vidéki viszonyok iránti adatokat, terveket készíttetett. Julius 23-kán a székely követekkel tanácskozmányt tartott; s 25-kén már egy általános provisorius törvényjavaslat bemutatásával engedelmet kért a képviselői háztól ezen telepités eszzközlésére. A szerk.
Mindezek lehető gyors elintézésére egy teljes hatalmu királyi biztos kiküldetése múlhatatlan.
És ha ezek következéseül rendszeresíttetik országszerte a nemzetőrség, megjegyzendő, hogy a székelység keblében csak is gyalog legyen az, mert a lovasság uj kaszt formálását gyaníttatván, ebbe a nemzet beleegyezni bajosan fog. A leendő sorkatonaságban pedig az úgynevezett cadeti állomások ellenszenvet költvén föl, a székely ezredekben legalább töröltessenek el.
Ezek, nézetem szerint azon lényegesb pontok, mellyek gyors életbe léptetése a székely katonaság megnyugtatását leginkább eszközölheti, késleltetése, vagy épen elmulasztás az országgyülésének, a békétlenség már is dagadó árjait könyen romoblókká neveli.
A részletesebbek ezek alapján könnyen eligazíthatók. –
Kérlek hát – a 84 év óta annyi kít szenvedett, annyi drága vért ontott, nagy rab nevében kérlek titeket honatyák, 17 millió nép képviselői! Szenteljetek minél előbb egynehány perczet szabadítására.
Hiszen nem idegen ő előttetek. Egy égalj alatt rengett őseitek bölcsője, egyenlő zivatarok közepet nőttetek föl, egy vágyat, egy reményt melengettek kebletekben, Magyarhon leendő dicsőségét.
Szánjátok meg hát szenvedő testvérteket, adjatok igazságot az annyiszor elutasítottnak!
A hont minden felülről vész fenyegeti; a rabló cspatok kényök szerint dúlongnak az ujjá született hazában, s teljes bizalmatok nincs az annyi elemből álló sorkatonaságban.
Vessétek hát szemeiteket a csalni soha sem tudott székelységre, reménységtelket harczias vitézségébe… és majd a vész napjaiban meglátjátok, hogy e testvérrel egyesülten vagy győzni kell, vagy ha a sors úgy akarja, vele együtt meghalni.
A székely, idegen érdekű csatákban is hősiesen viselte magát. És most a szabadság harczában izmos oroszlán lesz, minden egyes tagja, darabokra szaggató a magyar nemzetiség elleneit. Csak tegyetek le róla a békókat, djatok igazságot, s istenemre omondom, nem lesz hatalom, melly az igy egyesített erejű Magyarországot letiporni tudja.* Fábián Dani
Az utolsó erdély országgyülés által a közigazgatás rendezése tárgyában kiküldött választmány tagajai, s ministerium ohajtása szerint is a székely ügyet első helyre sorozák. El fog ez országgyülés intéztetni. Csak arra vigyázzuk, hogy midőn sérelmeket orvoslunk, azt a mit a szerkezetből jót, s a közös szabadsággal meegyeztethetőt kivenni lehet, ne rotsuk el, mikint a sérelmeket le kell rontanunk; mert a szélek őrzése az ország kközbátorsága tekintetéből többet igényel, mint rendes nemzetőri szolgálatot. A szerk.
