FRANCZIAORSZÁG.
FRANCZIAORSZÁG.
Az alkotmán tervének vizsgálatával foglalkozó bizottmányokban sok vitára szolgált anyagul a 109-dik czikk, mellyben a katonai helyettesítés eltiltatik. Bonaparte Napoleon igen élesen kelt ki ez elv ellen; hosszú beszédéből közöljük főbb pontokat. – A helyettesítés eltiltása – szerinte – végsőleg az egész hadsereget meg fogja semmíteni. Hogy minden ember katonáskodjék, ki nem vihető, s nem is czélszerű, miért is a császárság ez elvet soha el nem fogadta. Ezt mai nap sem lehet meghonosítni. Csak egyetemes vész órájában köteles mindenki kivétel nélkül katonává lenni, mert ekkor mindenkinek erejére van szükség. A nyugott időkbeni katonáskodás kötelessége nagy teher a polgáron, s miután gyakorlatilag véve nem si szükség mindig fegyverben lenni, ez különös kivételeknek s egyoldalu kedvezéseknek szolgál alkalmúl. Szinte czéliránytalan, sőt a hadi sereget egészen tönkre teszi, ha a szolgálat 2–3 évre leszállíttatik, s hogy valaki jó katonává legyen, szükséges legalább 7–8 évig szolgálnia. Tizennyolcz–20 éves katonákkal Francziaország semmi tekintélyes hadi sereget nem lesz képes alakítni, s igaz az, mit Napoleon isv tartott, hogy a legjobb a koros katona. Nagy Fridrik győzelmes seregében mind koros katonák voltak, s ő a szolgálatiidőt egész élethosszig terjesztette ki. Igy van ez az angoloknál is, kik csaknem a legsilányabb népelemből ujonczozva, szorgos fegyelem és hosszu szolgálat által kitűnő katonákat nyernek a korosúló férfiakban. Végre, Napoleon Bonaparte, a katonai helyettesítést a polgári szabadság megszorításának tekinti. A köztársaság köteles mindenkinek élelmi módját könnyítni, s e törvény által nehezítené azoknak sorsát, kik benső vonzalomból akarva katonáskodni evvel egyszersmind saját boldogulásokat mozdítanák elő. Miért fosztanók meg a szegényeket azon évekénti 30 milliótól, mit nekik a gazdagabbak eddigelé a katonáskodás fejében fiezttek? sőt ez elvnek eltörlését a közadózási egyenlőség is követeli, mert a gazdag csak igy fog vagyonosságától ujabban fizetni. Véleménye szerint a helyetesítendőktől bizonyos adó összeget kellene venni, mellyből a szolgálatra legalkalmatosabb egyének jutalmaztatnának ösztönzésül a mitovábbi szolgálttételre. A helyetesítés eltörlését a bizottmányok alkalmasint visszavetendik, s valamint nem igen könyen remélhető, hogy Európában egyhamar csupa honvédelmi alapra fektetett katonasággal be lehessen érni: ugy tagani alig lehet, hogy ki benső vonazlomból, tiszta kedvtöltésből lép a seregbe, sokkal jobb, haszonvehetőbb katona leszen, mint ki kényszer, s törvény hatalma soroz be minden hivatás nélkül, sőt találn hivatás ellenére.
– Julius 24-kén marrast köztapsok közt elfoglalá elnöki székét a nemzeti gyülésben. S rövid, de velős beszéde után Cavaignac a mult napokban eltemetett Dornčs özvegyének 3000 frankot inditványozott, évi nyugpénz fejében, mit a gyülés közakarattal elfogadott.
– A franczia gyarmatokon s szigeteken aa rabszolgaság eltörlése alkalmával kitört, s néhol, mint Martiniqueban, véres lázadássá fajult kitörések az illető kormányok erélyes fellépte következtében mindenütt csillapúlni kezdenek, s junius 11-ről Gadeloupeból érkezett hírek szerint a csend teljesen helyreállott, s az elhagyott munkák lassanként ismét megkezdetnek.
A pénzügyi minister ujabb nyilvánításából nehány érdekesb pontok tudomására jutunk a külhatalmasságok irányában. igy a görög kölcsönből Francziaország részére esik 8 millió fr, mellyért ő állott jót. – A Belgium védelmére 1831-ben 32-ben s 33-ban tett kölcsön megy 15 millió fra. – 1812-ben Francziaország a szász királynak, ki akkoron egyszersmind varsói nagyherczeg volt, nagyobb kölcsönt adott, mellynek kifizetésével ma az orosz czár tartozik. – Spanyolország adós 80 millió franccal, mellynek lefizetéseért már Goudcheaux megszólítá Spanyolországot, de a mostani spanyol zavargások közt igen jó, ha csak a hátramaradt kamatok is kifizettetnek.
