IRODALOM.
IRODALOM.
Előttük fekszik az Országgyülési Emlék. Politicai, történeti és szépirodalmi almanach. Szerk és kiadja Vahot Imre. Dicsérni kell a kiadó munkás buzgóságát, mellyel ismét fel tudta használni az országgyülés alkalmát termékeny szmék történeti ismeretek s hazafiui érzéseknek irodalmi úton terjesztése s élesztésére. Ez idő szerint, midőn olly kevés irodalmi étket veszen magához közönségünk, im Vahot úr olly terített asztalhoz hívja meg azt vendégűl, melly tápláló, melegitő és ízkedveltető étel, ital és csemegével édesgető választékosságban kinálkozik. Jőjetek, urak és asszonyok, éljetek vele, nem fogjátok megbánni; s e mellett a tálnok számolása is mérsékelt. T. i. elhagyatva a képes beszédet, a tömött nyomatu 320 lapnyi könyv, diszes alakban, csak 2 ft 30 krba, s így egy-egy képviselőnek fél napidijába kerűl csak. A könyv két részben, politicai s történeti, és szépirodalmi tárgyakat közöl. – Amabban több, napi érdekű czikkek mellett, millyek Székely József két derék czikkje: az utolsó pozsonyi országgyüles és: Megyerendszer-e vagy központosítás, melly utóbbi a fontos kérdés felderítésére nem kevés eszmét tartalmaz, s millyek a kiadó jellemképei; állandóbb érdekű és becsű darabokat is találunk, mint Szemere Bertalannak egy nyomatlan beszédet 1844-ből, mellyben a régi rendszerű országgyülések tehetetlenségének okai adatnak elő az ónodi országgyülés (1707) vázlatát, egri püspök Telekesi Istvánnak, ki abban maga is fontos részt vett, jegyzéseiből kivonva, Hrabovszky Zsigmondtól, mellyben méltán kiemltetik, hogy azon két millió forint adó, melly a hadsereg tartására megajánltatott, mindenki által birtokarányban határoztatott fizettetni; továbbá szomoru töredékét régibb történetünknek az erdélyi 1575-ki országgyülést, Szilágyi Sándor által egy részt ujabban közzé tett források használatával dolgozva; ismét: egy érdekes „ajánlólevelet” a XVII. századból, melly a Bocskai ház nemzékrendét tartalmazza. Pásztor Dániel töredéke: „hongyülési ékes szólás” ohatjatja velünk azon koszorúzott pályamű minél előbbi kijövetelét, mellyből az vétetett. Különös érdekű a Kazinczy Ferencz fogsága naplójából, bár hibáktól hemzsegve, közlött töredék, és Obernyik Károlynak, mai nap olly ritka kegyelettel, irt jellemrajza: „Kölcsey Ferencz, házi körében.” A szépirodalmi rész beszélyei Jókai, Samarjai, Kőváry László és Nagy Ignácztól vannak; a versezetek közt Garay, Gaal és Tompa költői beszélyeik kedves adományok; de a politicai költeményekben legnagyobb rész sem politica, sem költészet. Mind a mellett egészben a legjobb léélekkel ajánlhatjuk e kötetet olvasóinknak.
