Kolozsvár, aug. 17-én.
Kolozsvár, aug. 17-én.
Legközelebbi igéretem s Kolozsmegye választmányi gyülésének tegnapi intézkedései igénylik, hogy városunk e honap 9-kén tartott közgyülését még egyszer fölemlegessem. Vasutügyi egyik biztosunk, Szőcs József, Pestről haza érkezvén, e közgyülésünkön jelent meg először, a biztosság eljárásáról hivatalos jelentést tenni. Gyönyörű előadásából czélszerűnek látom ide jegyezni a következőket:
Biztosaink Pestre érkezvén, ott a nagy-váradi, kolozsi- és biharmegyei hasonló irányú vasutügyi biztosokkal egyesülten közös gyülést tartottak, gr. Teleki Domokos elnökle alatt. Ez összes bizottság, a várad-kolozsvári anyavonal pártolásában állapodott meg, előleges, s később nyomtatott példányokban szétosztott javaslatában kifejtve e vonalnak kereskedelem, oszággazdászat s közigazgatás tekintetébeni előnyeit, egy akár szolnok-aradi, akár szolnok-debreczeni utvonal felett. Mi tán pedig az aradi vonal magántársulat által, és pedig mintegy 18000 pftnyi költség mellett, műtanilag pontosan felméretett, Arad részéről e vonalról az illető kisajátitások, sőt azon felűl négyszázezer pfrt is megajánltattak, mig másfelől a debreczeni vonal, melly mellett pedig négy országos vásárán kivül egyéb körülmény alig szól. Jelenleg állodalmi költségen méretik: hogy versenytársaink ellenében, az illy előzményű vonalok felett czélt lehessen érni, szükségesnek vélte a bizottság az általunk pártolt szolnok-kolozsvár-marosvölgyi vonalra nézve is előleges fölméretéseket tétetni. Miután pedig Biharmegyének egészen Feketetóig készen van illy felméretési földrajza, nekünk kellene azt tovább folytatólag Kolozsvár felé, s Szamosujváron keresztűl, a mezőségi tók mellett Maros-Vásárhelyig, vagy még idébb, Patán át, Egerbegy felé, a Marosig kiegészíteni.– E vonal népszerűsitése tekintetéből, biztosaink utóbb nyílt gyülést is tartottak Pesten, hol a fenebb érintett előleges javaslat elővétetett, elvétetett, s helyette egy másik készítése határoztatott el, mellyben t. i. inkább az állománynak e vonalhoz kötött érdekei, mint magán érdekeink legyenek kiemelve. Az illytén szerkezet is elkészülvén, biztosaink azzal a közlekedési ministerhez járultak, s utóbb Kossuthnál s a többi minister uraknál is tisztelkedtek, kik mindnyájan igérék pártulásukat, e vonal czélszerübbségének esetére. Ezekből folyólag meleg szavakkal ajánlá jelentést tevő tisztelt barátunk a feketetó-marosvölgyi vonal mielőbbi felméretését. S a midőn Teleki Domokos julius 29-kéről hozzánk intézett levele is, melly mellett egyszersmind a biztossági jegyzőkönyvet is szives volt közleni, oda utasít, hogy addig is, mig az általunk tervezett vasutvonal iránt az állomány részvétét kieszközölhetnők, tétessünk, ha nem is kimeritő, de minden esetre biztos elővizsgálatot s méretéseket; egyhangú határozattá lőn: Kolozsmegyével egyetértőleg a tervezett, mint legrövidebb, s nemzetiségünk tekintetéből is legczélirányosabb vonalon mérnökeink által haladék nélkül tétetni lehető legpontosabb vizsgálatot s méretéseket, jelesen Feketetótól azon pontig, hol a vonal a Maros völgyére lenne átviendő. – E vonalon különös figyelem tárgyaiúl jelöltettek ki azon pontok, hol a Körös völgyéről a Szamos, s ezért a Maros völgyére lenne átmenetel; jelesen pedig alapos adatok gyüjtendők arra nézve, valljon nem lehetne-e a Szamos völgyéről a Maroséra átszállást, a mezőségi tavakhoz kerülése elmellőzésével, rövidebb úton s Kolozsvárhoz közelebb eszközölni? Amennyiben pedig e vonal más törvényhatóságokba is átvágna, szükségesnek találtuk ezeket is felhívni közremunkálásra, valamint a vonal-melléki birtokosoktól is hiteles nyilatkozatokat eszközölni: mi segedelmet nyujtanának az állomány részére az illyetén vasutvonalhoz? S e tekintetekből biztosainkká neveztettek ki; Szőcs József, Schilling János, Herman Samu, Tompa János és Kenyeres Károly polgártársaink. Különösen Szőcs József bizatott meg a végett, hogy Kolozsmegyének e hónap 16kai választmányi gyülésével érintkezésbe jövén, közgyülésünk megállapodásának legyen tolmácsa. Ennek következtében többször megnevezett érdemes polgártársunk a tegnap tartott megyei gyülésen megjelenvén, ügyeink állását itt is előterjeszté, s miután Teleki Domokosnak a megyéhez megküldött hason-irányú levele is kedves tudomásul vétetett: a megyei mérnök, Székely János, városi mérnökünk Herman Sándor mellé, kineveztetett, a kivántató mérés megtételére; egyszersmind pedig a megye részéről is neveztettek ki, vasútügyi állandó biztosok: Ujváry 224 Károly, Simó Károly, Sebestyén Gergely, Soos Farkas, Kászoni János s tán… Rettegi Miklós személyeikben.
Ha a szükséges előmunkálatok megkészülnek, rögtön küldeni fogjuk pesti állandó választmányunknak, hogy ez azok által a kormányhoz intézett kérelmeinek még több nyomatékot szerezhessen.
Szomorúan kell irnom, hogy városunkon is akad ember, ki kész volna a népet capacitálni, miszerint az unióval szörnyen elsietők a dolgot! Elsietés....századok mulasztása: hát még titeket is összevarhat az önvesztünkre törő kábaság?! Lám, lám! csakugyan igaz lesz hát, hogy Salmen Ferencz – ki máig is szászok ispánya!!! – városunkon megfordult. No, de becsületünkre legyen mondva: belső-monostor-utcza ugyancsak nem vesztette el „unio-utsza“ nevét. Nem így áll a dolog a hid-utczával, főként az augustus 11-kéről datált posti separatum óta. – Krizbai Miklós
