Kővárvidék, august. 11–én.
Kővárvidék, august. 11–én.
Választmányi gyülésünk augustus 7-én kezdődvén, négy nap tartott folytonosan. Mint máskor, úgy most is kevesen jelentek meg, kivált az utóbbi napokban épen csak néhányan valánk. Nem akarom egyedül a részvételenségben keresni ennek okát, mert bizton tudom, hogy sokan menthető okokból maradának el, de hogy ép e korszakban, midőn a magános érdeknek a közérdek előtt meg kell semmisülnie, midőn a tárgyak kitünő fontossága mindenki figyelmét olly nagyszerűen igényli, illy kevesen vesznek részt a tanácskozásban, valóságos kötelesség–elmulasztásból eredő polgári bűnnek tartom.
Az első nap a ministeri rendeletek tárgyaltatván, azok közől a körrendeltek, a mennyiben a vidék körülményeihez alkalmazhatók valának, életbeléptetni határoztattak.
A vidéket különösben érdeklő rendeletek közt nevezetesek: Botha Mózes oláh-magyar nyelvtanának ajánlása, mellynek megszerzésére a kerületi tisztek által polgártársaink fölszóllíttattak. A törvények oláh nyelven való népszerű magyarázata több példányokban megküldetvén, aránylagosan a községek népességéhez szétosztatott.
Az országos statisticai hivatal a választó képesek összeírás szerinti számát felkérvén, minthogy a tárgy iránti bizalmatlanságból sokan az összeírásra meg nem jelentek, azon megjegyzéssel küldetett fel, hogy a fenebb érintett ok miatt az összeírás hiányos lévén, tiszta statisticai adatokkal nem szolgálhatunk.
Szatmár megye hivatalos felszólítás nyomán a közlekedési minister megkéretett, hogy a Kolozsvárig viendő vasútvonal Szatmár felé vitessék, melly esetben vidékünk egyik széle is érintve lenne.
Kolozsvár város a Királyhágón túli közigazgatás jövendő rendezéséről szóló ismeretes körlevele tárgyaltatván, a választmány ezt a törvényhozás teendőinek ismeri, nem titkolhatja el mindazon által aggodalmát, miszerint ezen, a Királyhágón túli rész külön nemzetei részére rendezendő hatóság a különválás mételyes magvát rejti magában, melly előbb-utóbb e nemzet életére káros hatással leend; meg van győződve, hogy a jelen korszakban jogosan csak az összes népről lehet szó, nem pedig külön kiváltásbolt nemzetekről, mellyek csupáncsak egy részét teszik a Királyhágón túli rész összes népességének. Ez értelemben értesítettük kolozsvári polgártársainkat, fölszólítván őket, hogy e szomorú eredményre vezető kivánataiktól elállani szíveskedjenek.
A vidék állapotáról szóló tiszti jelentések megnyugtatók. Történtek itt–ott félreértésből eredet birtokfoglalások, úgy a munkahátralék fizetetlenségéből eredő panaszok; de ezek is az igazgató választmány erélyes rendelkezései után nagy részben megszűntek.
Segélypénz gyűjtetett a honvédelmi szükségekre, s bár e nép szegény, aránylag mégis elég gyűlt be, mint ezt hallomásból tudom. Sajnos azonban, hogy némelly kerületek tisztviselői még nem készültek el számadásiakkal, különben pontosan felmutathatnám most a felgyúlt mennyiséget.
A nép az új institutiókkal elégedett, a vidékben a nemesség aránylag sok lévén, nyugodtan várja a törvényhozás rendelkezéseit; fájdalommal kell azonban megemlítenem: hogy a görög nem egyesült valláson levők sok helyen az ügyek valódi állásáról ferde fogalommal vannak. K. B.
