Verőcze, aug. 31-kén.
Verőcze, aug. 31-kén.
Mióta Dellimanich másod alispánnak neveségig gyenge eljárása miatt, a vuchini küldöttség sükertelenűl végzett, azóta vége a megye tekintélyének, s az irántai engedelmességnek, az itteni ráczság az uradalmi erőket és réteket legelteti, a földeket szántja, azonban engedi, hogy a zuraságok is szántassák a magokéit, mert ugymond a ráczság, mi fogjuk azokat learatni. A derék öreg Jankovich kamarás, minden kérelmek daczára, sem akarja elhagyni Vuchint, pedig már a Gyuricsics falubeliek méltatlanságokkal is illették, erre azonban zaj támadván, a vuchini jobb érzelmű nép a rakonczátlan gyuricsicsiakat megtámadta és el is űzte. Ez már első jele a rettentő jövendőnek, az anarchia beállásának. Báni biztos Bunyik azzal kedé meg Verőczében működését, hogy a magar érzelmű város-birót szolgabirákhoz parancsot küldött, meghagyván nekik, hogy a határőrök elszállásolása s élelmezése iránt rendelkezzenek, mert aug. 29-kén három felől indulandanak azok e megyébe, Vukovár és Orovicza feől Eszéknek, Pitomacho felől pedig Verőczének. Az utóbbi már meg is történt. Tegnap 1 zászlóalj zentgyörgyiek bevonultak Verőczébe, utánok jőnek a körösiek, kik Miholácz felé nyomulnak, sept. 4-re pedig a bán megei közgyülést s tisztválasztást rendelt Verőczébe. E szerint a kibékűléshez semmi remény.
