Pápa, sept. 4.
Pápa, sept. 4.
Épen most érkezett meg Csányi kir. biztostól a parancs, melly 7-ik honvéd zászlóaljunkat Horvátország széleire szóllitja. „Éljen a dicső parancs, melly meghozta a perczet, midőn a kedves hazán k iránti kötelesség adóját némileg legróhatjuk“!! – Minden ajk ezt kiáltja, és a lelkesedés olly fokra hágott,hogy rögtöni indulást határozánk, – de engedve a higgadt észnek, holnaputánra azaz sept. 6-ára tüzők ki indulásunkat. –Uraim! karjainkban erő, kezeinkben fegyver (1000 egynéhány hatalmas fegyvert Eszékről kaptunk) s bennünk tiszta szenlőtlen akarat van, s ez , ugy hiszem, elég lesz arrra, hogy elle……..nek, melly előttünk álland – dőlnie kelljen. – Csak oda, od……ol a veszély legnagyobb, küldejetek bennünket, s mi 7-ik honvédzászlóalj szintén be fogjuk bizonyítani azt, hogy a magyar csak nemzeti lobogója alatt győzheti le ellenét. Most pedig isten veletek, Pápa lelkes polgárai! Kik bennünket 4 hét óta a legnagyobb magyar szívességgel tartottatok, fogadjátok szíves köszönetünket; úgy szinte ti is, lelkes hölgyek! Kik számtalan társaink öltönyeit szép kezeitekkel varrtátok; adjon az ég e hazának sok illy lelkes hölgyeket! Krúdi Gyula, honvéd
