Figyelmeztetés a hadorvosi ügyben.
Figyelmeztetés a hadorvosi ügyben.
A magyar hadsereg, ha véres tettek szaporodnak, és ha rögtön erélyes előintézkedések nem történnek, sebészmütői segély hiánya miatt, a legszomorúbb állapotba esik.
Biztos adatok, tapasztalat után szólok kevés szavakkal. Nincsenek a jelenleg működő uj magyar seregeknél fél annyi gyakorlott műtősebészek, mint szükséges volna; mi lesz ezután! Pesten vagyunk még 5–6-an, van egy-kettő Pozsonyban, Győrött, Debreczenben, Egerben, Kolozsvárott, Nagyváradon, s még néhány városi kórházban, ez az egész; s ezek is olly nyilvános állomásokat foglalnak el, hogy közőlök aligha egypárnál több fog kikerülni a hadsereg állandó szolgálatára.
A fönérintett nagy bajt meggyőződésem szerint a következő intézkedések által lehet némileg legyőzni.
1) Nem kell tekinteni a hadorvosi szolgálatnál orvos doctor vagy sebész mester-e valaki, csak a sebészetben gyakorlott ügyes egyén legyen.
2) Felszólítás: jelentsék be magukat mindazon orvosok vagy sebészek, kik hadorvosi szolgálatba lépni hajlandók.
3) Kik bizonyságot adnak sebészi gyakorlottságokról, tüstént alkalmazhatók, s többiek sebészi képezdékhez utasittatnak.
4) Tüstént felállítandók efféle gyakorlati sebészi képezdék a most fönálló nagyobb kórházakban: Pesten, Kolozsvárott, Pozsonyban, N.váradon stb., hol az itt működő főorvosok fölszólítandók, hogy ezen egyéneket hullákon (cadaver) s élő betegeken sebészi műtétekre és sebek kezeléseire begyakorolják; honnét aztán 2–6 hónapi gyakorlat után a hadsereghez fölvehetendők. Itt Pesten tüstént néhány jeles sebészek megbizandók, hogy a hozzájok utasított egyéneket lehetőleg kiképezzék.
5) Pesten egy orvossebész – értek műtősebészt – megbízandó, hogy rögtön 10–12 katonasebészi eszköztárczákat szerezzen be, s folyton tartson készen, hogy a kinevezendő tábori orvosok e készületeket tőle vegyék át.
6) Műtő sebészek nagy hánya miatt, illyenek (s vannak néhány alkalmatos egyének a honvédi főorvosok között), nem úgy mint ezelőtt egyes zászlóaljak főorvosai gyanánt, hanem 4–6 zászlóalji orvosi személyzete fölé alkalmazandók. Ezek kezeskednek aztán mindenről. Ezek felelőssége, felsőbb tehetségei s befolyása mellett aztán középszerű egyének is fölhasználhatók, mint zászlóalji főorvosok, s gyakorlatilag többen s többen ki fognak képeztetni.
7) Jelenleg rögtön a főbb táborokhoz kiküldendők szakértő, gyakorlati orvossebészek (1–2 egyént a szükség szerint), kik értve a sebészet dolgát, s erélylyel bírva, azon hiányok fölfedezésével s elhárításával legyenek megbízva, mellyek a hazáért vérző honpolgárok, s részint a körülöttök működő főorvosok ajkairól napról napra gyakrabban hallhatók. Illy czél elérésére, régi osztrákkatona-szellemü Stabsarztok, (kik, ha nem magyar szelleműek, a sok hiányt látják ugyan, gunyolják, de nem a mostani körülmények s egyének szelleméhez képest törekszenek pótolni s javítgatni, mondom, ha nem magyar szelleműek) nem használhatók.
Uraim! rögtön szükséges e részben tenni, máskép nagy lesz a baj. És kérem, hagyjunk el minden formalitást; nem kell most e sürgetős perczekben azt nézni, orvos doctor-e valaki, vagy sebészmester; csak ügyes gyakorlott sebész legyen. Ugyszinte az ideiglenes kiküldetések fontosságait nem fönálló orvosi hivatalrangoknak, hanem erélyes szakértő férfiaknak kell átadni.
Végtére azt hiszem, hogy az orvosoknak szabadság s lelkesülés terjesztőinek kell lenniök, s hogy mi, kik sebészműtők vagyunk akármilly nyilvános hivatalt töltsünk be, jelenleg, ha felszólíttatunk, a hadseregnek ideiglenesen szolgálni kötelesek vagyunk. Pest, 1848-ki sept. 18-kán. – Dr. S.
