FRANCZIAORSZÁG.
FRANCZIAORSZÁG.
Páris. A nemz. gyülésben sept. 21. az alkotmány fölötti terv tárgyaltatván, nagyobb vita nélkül elfogadtatott a 9-ik czikk, melly szerint a tanítási szabadság az állomány felügyelése alá helyeztetik. Hasonlóul a 10-ik cz. minden polgár hivatalképességéről; a 11-ik a tulajdon sérthetetlenségéről; a 12-ik, hogy jószágkobzás többé nem történhetik; a 13-ik a kereskedelmi s iparszabadságról, valamint az elemi oktatás ingyen kiszolgáltatásáról; a 14-ik a közadósságok biztosításáról. – A 15-ik czikknél hosszasb vita keletkezett, mert azon kifejezésben, hogy „minden polgár arányban tehetségéhez és vagyonához vesz részt a közterhek viselésében”, sokan a progressiv adó elvét gondolván lappangani, erősen megtámadák. Azonban, minden vita és számosb indítvány ellenére is, a czikk egészben megmaradt.
Az új képviselők között nevezetes választatás a Molée, ki hajdan Lajos Fülep alatt ministerelnök volt, már megérkezett Parisba. Nem sokára várják Bonaparte Lajost is, ki nyilván oda látszik dolgozni, hogy ha valamelly császárságot nem tudna is improvisálni, mint nagybátyja, legalább a köztársaság elnökének elválasztassék. – Azonban sokan abban biznak, hogy ő magassága saját elméjének alacsonysága által mielébb képtelenné fogja magát tenni, s jobban lesülyed ön terhe alatt, mintsem ha a kormány megjelenését gátolva, talán még nevelné népszerűségét. Minő a népek vaksága! gyakorta egyetlen név, egy szó elegendő álomba ringatására. Valljon mikor vész ki már belőlök azon előítélet, hogy nem a legfényesb kormány a legjobb, hanem a melly legolcsóbb!
– A juniusi lázadásban résztvettek fölötti vizsgálat már bevégeztetett. Az összes vádlottak száma 10,838 volt; 6267-en szabadon bocsáttattak; 4316-an transportatióra, vagyis számkivetésre itéltettek; s csak 255-en állíttattak haditörvény elé, s ezek már nagyobb részt a szükséges hajókra szállíttattak.
