FRANCZIAORSZÁG.
FRANCZIAORSZÁG.
A „National” igen híven, s avatott tollal leirván Magyarország súlyos szenvedéseit az osztrák camarilla kegyetlen ármányai miatt, s Jellachich ujabb betörését, czikkét e nevezetes szavakkal végzi: „Halljuk, hogy Austria el van határozva áldozattal is békét kötni Olaszországban, hogy rögtön elnyomhassa a magyar forradalmat. Ha ez így van, akkor a köztársaság kötelességeinek mellyekkel mostan Olaszország irányában viseltetik, Magyarországra kell kiterjedniök.” E szavak igen nevezetesek, főleg a National szájában, melly köztudomás szerint félhivatalos lapja a jelen kormány némelly főnökeinek. S mi tökéletesen hisszük is a franczia nemzet testvériségéről, hogy ha az osztrák camarilla, melly fajdalom! Latourban csak egyik kezecskéjét vesztette el, csakugyan elég vakmerő és istentelen lenne alkotmányos életünket fegyveres erővel megtámadni, a franczia nemzet mindent elkövelend illyen europai gyalázat elháritására az összes diplomatiáról, s ugy a szabadságérzetben vele rég testvéresűlt nemzet árva fejéről.
– Páris. – Nemzeti gyülés. – October 5-kén az alkotmány tárgyalása folytattatván az V-dik fejezetnél; melly a köztársasági elnökről, választatásáról, és hatalmáról szól, több napi vita keletkezett. Pyat nem óhajt elnököt, hanem a nemzetgyülést akarja a végrehajtó hatalom gyakorlásával megbizni, mellyet ez egy választott testület s minden órán elmozdítható tanácselnök által fogna létesítni. – Tocqueville erősen védelmezte a bizottmány véleményét nemcsak hogy a köztársaság hosszasb időre választandó elnököt nyerjen, ki a végrehajtó hatalmat szabad kiterjedésben gyakorolja, hanem pártolta az átalános népszavazattali választatását is, minek ellenében sokan az országgyülést akarták az elnökválasztással megbízni. Erre szerinte a jelen nemzeti gyülés nincs is fölhatalmazva, mert ő csak alkotmány készités végett van összehiva, de az általa készitendő alkotmány valósitása a következő gyülésnek lesz föladata. – Grevy külön inditványnyal lépett föl. Szerinte az elnököt a nemzeti gyülésnek kellene választania, ki szabadon venné maga mellé ministereit, s felelős lenne tetteiért. Az átalános szavazattali választást azért ellenzi, mert a nép kevéssé van fölvilágosúlva, a királyság által önérzése elmételyezve, s félni lehet, hogy saját hasznát sem látandja bé. Ellenez minden kettős állományi hatalmat, s kettős fönséget, hanem az egy kamara által gyakorlandó végrehajtást legüdvesebbnek tartja Francziaországra nézve. Jules de Lasteyrie szerint csak ott lehet erős kormányt képzelni, hol a hatalmak egymástól elválasztvák. A köztársaságnak kötelessége a nép józan elméjére számítani, s nem szabad iránta bizalmatlannak lennie. Pártolja az atalános szavazat általi, de kétfoku választást. – Lamartine ez alkalommal igen hosszú, s mélyen átható szónoklatot tartott. Hely szűke miatt igen szárazon adhatjuk csak kivonatát. Szerinte az elnökválasztás egyedül a népet s nem a nemzeti gyülést illeti. Nem félti a népet a legitimisticus, vagy bonapartistai bujtogatásoktól, mert a nép jól tudja, hogy az ősök érdemeit nem lehet elörökleni, s az isten kegyelmébőli szójárás ma csak üres beszéd. De valamint átalános szavazattal az ország veszélyezve nincs, úgy az elnökválasztás által sem múlik el minden baj, s lesz megorvosolva minden sebe a közéletnek. Ha merünk adni fegyvert a nép kezébe, hogy védje a hazát, nem szabad tőle megtagadnunk a szavazatot, hogy első tisztviselőjét a kormánynak megválaszthassa. Legyünk bizalommal – végzé szavait L. – a nép iránt, a köztársaság sorsa kezeiben vagyon, s a nyil kilöve. Én hiszem, hogy e nép s az általa létrehozott köztársaság nem fognak elveszni. Ha azonban e nép eszét vesztve, megtagadná saját áldozatait, megvetné s elárulná szabadságát, jövőjét, és visszahozná a királyságot; ám legyen! ő teheti, ura saját sorsának, de a vétek sulya nem minket fog érni, mi egyebet nem mondhatunk, mint a mit a pharsali győzött monda „victrix causa diis placuit, sed victa Catoni”, s minket az utókor föl fog minden büntől menteni. – Több napi vita után oct. 7-kén az eddig beadott módositványok, p. o. hogy az elnökválasztás a nemzeti gyülés által történjék stb. mind elvettetvén, oct. 9-én az átalános szavazattali választás nagy többséggel elfogadtatott.
A kormány hivatalos lapjában – a Moniteurben – kinyilatkoztatja, hogy mihelyt a köztársaság elnöke választatása iránti törvény a nemzetgyülésben elfogadtatik, napot fog kérni a választás valósitására; mert nincs szándoka az ideiglenes hatalmat akkor is tovább megtartani, midőn a törvényes hatalom szerkezete már meg van határozva. Igy tehát néhány hét után elnökválasztás történendik, s a mostani európai zavarok között ez olly nagy jelentőségű kérdés, mellyből a franczia köztársaságnak fönállása, jobb vagy roszabb jövője, s talán egész Európa békéje függ.
