FRANCZIAORSZÁG.
FRANCZIAORSZÁG.
Az oct. 13-ki „National” igen hiven közölve a bécsi forradalom kitörését elmondja azon nagy harczi lelkesülést is, melly Magyarországban a camarilla legyőzésére szerteterjedett. Rövid czikkéből szükségesnek tartjuk a következő két mondatot kiirni „Szerintünk az osztrák császár hadat üzenvén a magyar királynak, saját vesztét irta alá. Az események befogják bizonyítni jóslatunkat. – Bécsben sokan azt hiszik, hogy a orosz segitséget igért Austriának; ha ez igaz, akkor Oroszországnak olly ellenségekkel lesz köze kik nem fognak félni vele megmérkőzni.”
Az „Union” szerint nem rég Goudcheaux, pénzügyminister, a kamarába lépve, régi követi helyét foglalá el, és ez iránt kérdeztetvén azt felelte, hogy ő ebben csak az összes ministeriumot előzi meg. Ez tudomására jövén Cavaignacnak nagyon kérte őt hogy ministeri crisis által ne veszélyezze az ország nyugalmát, annál inkább mert az elnökválasztás soká nem haladhatván, ekkor az egész ministerium állása is változni fog. Goudcheaux engedett, s igy a crisis elmaradt. Annyi bizonyos, hogy a ministeriumban kevés összehangzás van, és minap közel állott, hogy egészben le nem lépett sőt hir szerint, Dufaure már ujnak alakitásával is meg lett volna bizva Cavaignactól. A „National” oct. 13-ról szinte szól ministeri változásról, s bizonyosnak mondja, hogy a „Moniteur” holnapi (14-ki) száma már nyilvánossá teendi az uj ministerek névjegyzékét.
Raspail a vincennesi tömlöczből egy levelet intézet a nemzeti üléshez hogy miután ő követté választatott, vitessék biztos kiséret alatt naponként a házba szavazatadás végett. Ez különös módja lenne a szavazásnak. Egyszersmind igéri kivallani az igaz vétkeseket mert ezek koránt sincsennek Vincennesben.
A „Corsaire”: nov. elejére óriási social-denwerat banquettet hirdet a mars mezőre. Ezt a nemzeti gyülés szélső baloldala, vagy is a hegy párt rendezi, s ünnepélyes óvásként fog föltüntetni a meg nem szavazot munkajog ellen. – Valljon egyszersmind nem fog e korteskedési alkalmúl az elnökválasztásra is fölhasználtatni?
