Neszmély, oct. 19-kén.
Neszmély, oct. 19-kén.
Szerkesztő ur! Fogadja e soraimat, utküzi és tábori események hív megirására vonatkozó igéretem első zálogául. Három nappal ezelőtt, 23 különnemű ágyúval, 300 és néhányan indultunk ki Pestről, Kossuth Lajos hazafiui érzelmű és lelkesítő azon szavai mellett, miszerint hatalmas győzelmünknek ő maga is tanúja kivánván lenni, bennünket a győzelem küzdteréig kisérend. Mi győzni fogunk, mert ügyünk szent, és az igazság áthatja és mélyen letörpíti a fondorságot. Ütegeink rendszeresen felosztvák; társaim magyar érzelmű, és egy részt mártiusi fiatalok!!! Eddig két helyen töltők az éjet és a szívesség határtalan fogadtatásunkban még a svábok részéről is. Különösen meghatott bennünket a neszmélyi nép határt nem ismerő lelkesedése. Kivált a postamester ur és többeknek azon hazafias érzelme, melly szerint jószántokból szükségen felül bajtársainkat, versenyezve fogadák lakjaikba. Vendégszeretetök, szeplőtlen magyar jellemök, honfiui becsületességök, méltányosan igényli, hogy első levelemet irántunki szives hajlamuk feldicsőitésének szenteljem. A neszmélyi bornak nem voltunk hiányában. Eddigi utazásunk közben egy lovas tüzér lábának szekérkerek által történt kitörésén kivül, egyéb említendő nem történt. Minden nevezetesb eseményekről időnként a lehető sietséggel értesítendem önöket. – Korányi Viktor, önkénytes tüzér.
