AUSTRIA.
AUSTRIA.
Külföldi lapok dolgában nagyon csehűl állunk; a cseh herczeg Windischgrätz mind letartóztatja azokat. Ma, nem tudjuk minő kegyelemben akart részesíteni, midőn a Wien. Zeitungon kivűl még az allg. öst. Zeitungot is megküldötte. Ez azonban hihetőleg azért történt, mert ebben foglaltatik az ő proclamatioja, mellyet Bécs városához megadás végett intézett. Tán ennek terjedését szándékolta a nagy vezér. Jó tehát! terjesztjük mi is, de csak egyedűl azért, hogy fölmutassuk a magyar olvasóknak is azon szemtelenséget, mellyet a megszökött camarilla alacsony lelkű zsoldosa a főváros irányában gyakorol, s hogy föl, mutassuk tükör gyanánt a jövőt, mit, ha czélt érniök sikerülne, számunkra is, s bizonynyal még nyomasztóbban léptetnének életbe. Halljuk csak e gyönyörűséges proclamatiót: 1. Bécs városa, annak külvárosai s legközelebbi környékei tartoznak ezen proclamatio vétele után legfölebb 48 óra alatt megadásukat kimondani, legio- és századszámra fegyvereiket egy meghatározandó helyen egy bizottmánynak átadni, valamint a nemzetőrségbe be nem sorzott minden egyéneket lefegyverteni. 2. Minden fegyveres testületek és a deákok legioja föloszlatnak, az Aula bezáratik, az academiai legio főnökei s 12 deák kezesűl adandók. 3. Még több általam kijelelendő tagok is kiadandók. 4. Az ostromállapot ideje alatt minden hirlapok felfüggesztetnek, kivéve a Wiener Zeitungot, melly azonban csak hivatalos közlésekre szorítkozik. 5. A külföldiek a városbani tartózkodások okát törvényesen tartoznak kimutatni, kik ezt tenni nem képesek, kitiltandók. 6. Az ostromállapot ideje alatt minden clubbok megszüntetnek s bezáratnak. 7. Mindenki, ki a fentebbi rendszabályoknak akár maga tettlegesen, akár másokat bujtogatva, ellenszegűl, a ki lázít, vagy a lázadásban részt vesz, avagy kezében fegyverrel elfogatik – rögtönitélet alá esik. – Ezekre ugyan igen sokat lehetne elmondani, de úgy hiszszük, ezt tenni igen felesleges dolog volna. Csak utálattal és megvetéssel lehet illy alávalóságtól elfordulni.
– Oct. 24-ről irják, hogy az ostromló seregből mindegyre szökdösnek át a városbeliekhez, tisztek is vannak közöttük. Egy elfogott kém Windischgrätz táborát a következő haderőből állónak mondá: 1 zászlóalj Landwehr, 2 Khevenhüller, 1 Wocher, 2 Palombini, 2 Latour, 2 vadász zászlóalj, 1 Hohenegg, 1 ezred tüzérség, 6 osztály lovassággal, 15 escadron lovasság, 3 klagenfurti zászlóalj. – A posták oda sem érkeztek meg.
– Az oct. 24-diki gyülésben bejelentetett, miképen Windischgrätz a ministeriumnak azt felelte, hogy ő Bécsben a községtanácson, kivül más végrehajtó hatalmat nem ismer, s igy attól kivánja a város 24 óra alatti át adását. Ezután a Windischgrätz embertelen proclamatiója olvostatott fel, melly kimondhatlan boszankodást szült.
Schuselka e proclametiót a civilizált világ itéletére bizván, jelenti, hogy ez némelly példányokban Olmützbe küldetett azon kéréssel, valljon az ottani minister, ki a császári manifestumot ellenjegyezte, alkotmányosnak tartja-e Windischgrätz ez eljárását? Ezután figyelmezteti a gyülést, mikép ezen proclamatio ellentétben áll a császár igéreteivel, mellyek szerint a nyert szabadságok s az országgyűlés eljárása ellen semmi sérelem nem fog történni, továbbá, hogy a proclamatioban foglalt némelly pontok, nemcsak törvényellenesek, de egyszersmind embertelenség- és barbariesre mutatók. Ezek nyomán az állandó bizottmány többsége felszólítja a kamarát, hogy az mondja ki, miszerint e proclamatio nemcsak hogy törvénytelen, hanem azon felűl ellenére van úgy a nép, mint az alkotmányos trón javának.
A nép Windischgrätz proclamatiója daczára csendesen és szorgalmatosan dolgozik a külvárosok védelmezésében. Minden, a kinek keze van, agg, férfiak, nők, gyermekek, szóval mindenki a torlaszok emelésében fáradozik.
Oct. 24-én délután 1 órakor 31 ágyúlövés hallatszott a katonaság részéről a nussdorfi vonalon. A nép tudja, hogy itten nem pacificatio, hanem a német elem legyőzése, s a szabadság legyilkolásáról van szó, s azért készen áll inkább utósó lehelleteig küzdeni, mintsem a Wíndischgrätz felszólításának engedjen, melly szemtelenségben s lelketlenségben még a Radeczky proclamatióját is felülmúlja. Windischgrätz azt is nyilvánította, hogy a császár ezután senkinek sem ad andientiát. Csak rajta! Utasítsa el ő felsége az őt tápláló népet, ruházza fel mindenféle hatalmakkal a szabadság és népjogok gyilkolóit, mert látszik, ez a gondviselés műve, hogy a királyok a nép ohajtásait megfojtani akarván, önmagokat fojtsák meg. A szabadság hangja százezer ágyú dörgésénél is erősebb, szabadságot kiált a nép, s a fejedelmek ágyúkkal feleltetnek, és kell-e kérdezni: mellyik lesz a győztes párt? A népnek nem kell ágyú, mert hangja menykő gyanánt zúzza szét az utjában levő akadályokat.
A bécsi művelt osztály méltán felindult Mosle és Welcker ellen, kiket a nép a szabadság apostolainak gondolván, Bécsben saját falai közt látni reménylett, de kik Bécsben megjelenni nem bátorkodván, Passauból küldöttek egy jelentéktelen mit sem érő manifestumot.
Ki hitte volna, hogy Welcker uram, ki olly szabadelvű szép czikkeket irt a Staats-Lexiconba, olly hideg semmi garantiát nem nyujtó manifestumat bocsásson ki a reactiotól minden perczben végveszélylyel fenyegetett nép ezreinek; ki gondolta volna, hogy a frankfurti gyülés ezen fölkentje, ki a szláv mozgalom absolutisticus irányáról a legpompásabb czikkeket irhata, a véröket ontott bécsieknek segély helyett, felhatalmazott létére, száraz és mindenki előtt ismeretes tényeket hozzon föl.
Szükségtelen a bécsieknek prédikálni, miképen Bécs a németségnek székhelye, nem kell magyarázgatni, hogy az Austriát környező bajok csak a szakadásoknak tulajdonithatók, nem ez az, mit a bécsi nép a frankfurti gyülés két tagjától várt. Bécs legjobbjai már véreztek a német elemért, szabadságérzete a legveszélyesebb perczekben is nyiltan tört ki, és most, midőn a reactio nyers szózatára a dynastia zsoldosai hollók gyanánt vették körűl Bécs falait, midőn Bécs népét kiéheztetni, utczáit szétromboltatni szándékolják, szóval, midőn a bécsi nép ugyszólván halálos perczeiben a frankfurti felhatalmazottaktól a reactio bűnös hálójának joggali szétszaggatását várta, akkor Welcker uram szakadások, és a háború további folytatásának káros eredményéről értekezik. Bizony, bizony igy jobb lett volna Pl. uramnak honn maradni.
Oct. 24-én d. u. sok arany tartóztatott fel, mit a városból akartak kivinni.
A barricadok építése megint szorgalommal foly, s a lelkesedés a kétségbeesés jelen perczeiben annyira nevekedik, hogy nők is ajánlkoznak fegyveres szolgálatra.
