A KÖZLÖNY UTÁN.
A KÖZLÖNY UTÁN.
Rendelet. Mivel mindenfelől csak az a panasz, hogy az újonan alakított zászlóaljakhoz kinevezett tisztek, nagyobb részben állomásaikat maig sem foglalták el; meghagyatik a zászlóaljparancsnokságoknak, hogy a zászlóaljaknál már megjelent tisztek névsorát küldjék be a haditanácsnak, hogy azután a meg nem jelentek végett szigorú intézkedések tétethessenek.
A melly tisztek pedig kijelelt állomásaikat elfoglalni nem akarnák, és a mennyiben abbeli jelentésüket még fel nem terjesztették volna, azt mentől előbb adják be az országos haditanácsnak. Nádosy Sándor ezredes.
– A törvényhozás határozata következtében az ország közönsége ezennel következőkről értesíttetik: 1) A száz forintos magyar pénzjegyek legközelebben forgalomba fognak tétetni. 2) Ezennel rendeltetik, hogy ezen pénzjegyek minden közpénztárakban, akár adó, akár más bármelly fizetéseknél névszerinti teljes értékökben, száz ezüst forint gyanánt (egy forintra három huszast számlálva) elfogadtassanak. 3) Ezen pénzjegyeknek értékét a magyar állodalom minden javaival biztosítván, elfogadásukra nézve a magánosoknak semmi aggodalma sem lehet. 4) Ezen 100 forintos pénzjegyeknek ismertető leírása a következő: A magyar 100 ftos pénzjegyek 7’’ szélességűek – és 5’’ magasságúak; – az öt ftos jegyekkel ugyanazon papirból készítvék, mellynek t. i. sajátsága, hogy higított kénsavanynyal nedvesítve, rögtön feketévé változik; ezen fekete szín későbben elmulik a nélkül, hogy a papir vegyészeti minőségét elveszítené.
A jegyek előlapján dombormű modorban vésett, és remaissance stilben arabeskekből képezett, fekete kőnyomatú körvény (Rahmen) látható. A körvény felső részén a magyar czimer, alól egy nőfej, a négy sarkokban egymást átszegő négyszögök, s ezek mindegyikében római számmal száz (C.) van alkalmazva; mindkét oldalon tojásdad paizsban ónnyomatban (typographia) látható a „100” szám. A fej és czimer jobb és bal oldalán kanyarított finom rostélyzatú térben a „száz forint” négy nyelven van nyomtatva, a körvény közepén finom rostélytattal a „100” szám vésve, e fölött pedig ónnyomatban olvasható:
Száz forint.
Ezen pénzjegy minden magyar állodalmi, és közpénztárakban száz ezüst ft. gyanánt, három huszast egy ftra számítva, elfogadtatik, s teljes névszerinti értéke a közállomány által biztosíttatik. Budapest, sept. 1. 1848. Kossuth Lajos s.k. pénzügyminister. A jegy hátulsó lapján kanyarított gépvésetü lemezből és keskeny körvényből álló vadgalambszinü kőnyomatos alapzat, magában a körvényben pedig fejér arabeskek láthatók. A gépvésetű lemezben öt hosszukás tér, és ezekben a pénzjegyhamisításra határozott fenyitéki szabály öt nyelven olvasható, alattuk pedig a fejérre vésett „100” szám alkalmazva van. 5-ör. Hogy a közönségnek alkalom nyujtassék, mind a most kibocsátandó 100 pftos jegyeket a már forgalomban levő magyar öt forintos jegyekre, és viszont ez utóbbiakat az előbbiekre fölváltathatni, addig is, mig az országban több váltóhivatalok fölállíttatva lesznek, a Budán levő beváltóhivatal, melly jelenleg az austriai nemzeti banknak ügyeit is gondviseli, a fenemlített fölváltással bizattatott meg.
– Hirdetés.
Szoboda János, Schrebánk Antal szökött katonát f. hó 20-kán elfogván, s foglyát a nemzeti honvédek szállitmányi parancsnokságának kézbe adván – ezen buzgóságát tanusító tette megdicsértetik, s a n. ő. haditanács által köztudomásra hozatik. Pesten, oct. 27. 1848. Nádosy Sándor ezredes.
– Értesűlvén arról a honvéd. bizottmány, hogy Temesvárott találkoztak, kik a fellázadó parancsnokkal kezet fogva bizottmányt alakítottak, s proclamatiót bocsátottak ki, mellyben a népet az oct. 3-ki törvénytelen manifestum elfogadására izgatják. E bizottmány elnöke b. Ambrózi Lajos volt administrator, tagjai Zsivkovics g. n. e. püspök, Osztóich János kir. udvarnok, Módos Páh Veszolinovics Pál, Dézsán Ákos, valamint mindazok, kik e bizottmányban részt venni merészlenek, mint hazaárulók, törvénykivülieknek nyilváníttatnak.
– A hadügyministeriumhoz f. hó 30-kán következő rendelet érkezett:
A magyar külügyministeriumtól. Ő cs. kir. apostoli felsége folyó évi october hó 17-én kelt legfelsőbb határozatánál fogva, Mollináry Károly csajkás csapatnáli őrnagyot magyar nemességgel díjmentesen feldiszesíteni méltóztatott. Kelt Bécsben, october 22-én 1848. Állodalmi titkár távollétében állodalmi tanácsnok Bartal György.
– Az országes honvédelmi bizottmányhoz Kolozsvárt oct. 25. 1848. küldött b. Vay Miklós kormánybiztos tudósításából M. Vásárhely és Ludas közt fenakadt közlekedés helyreállítására 380 gyalog honvéd és 100 Mátyás huszár indúlt el a napokban, kik, midőn a Maroson átkeltek volna, egy csapat székely huszárral Csulak főhadnagy vezénylete alatt egyesülvén, Nagylak és Vajdaszeg közt egy 10 ezernyi oláh tábort Mátyás lovas százados gr. Bethlen Gergely, és honvéd gyalog százados b. Bánffy János hős vezénylete alatt, szétvertek, melly 5 óráig tartó csatában, azaz nagyobbára a szétfutamodott tábor üldözésében 200 oláh, köztök a gerendi oláh pap megöletett; a mieink közöl Kis nevű Mátyás huszár halálos sebet és gr. Toldy Lajos a karján csontszurást kapott, és két fő megsebesíttetett. F. hó 24-kén Székváros rendőrségi csapatja egy tömeg lázongó oláh által megtámadtatott, melly alkalommal 17 oláh esett el, a többi Bonczidáig üldöztetve (Dobokamegye székhelyéig) ott a bonczidai nemz. őrség segélyével bekeríttetett és 345 közülök lefegyvereztetvén, elfogatott.
– Az országos honvédelmi bizottmány Fejér megyének oct. 27.
1848 érkezett hivatalos jelentése nyomán következő jeles hazánkfiait, u. m. Izsányi Endre, Risenyovszky Ferencz, Kiling Gergely, Darázs Zsigmond, Sallay József, Spitzer Dávid, Jekits József, Rotter Mihály, Mihálik György, Farkas Sámuel, Szabó Ferencz, Bartos Mihály, Belitzky János, Scopf János, kálozdi polgártársakat, kikhez még a catholíkus iskola-tanitó és többen sorozandók, kik a futamodó Róth rabló seregét éltük föláldozásával egy éjjel feltartóztatták, mi által sikerült a rablókat másnap seregünknek utólérni, hazafiui kötelességének tartja, a haza figyélmébe ajánlva, nekiek e nemes feláldozó tettükért köszönetet mondani.
