A KÖZLÖNY UTÁN.
A KÖZLÖNY UTÁN.
Pajor Ferencz, késmárki mázsamester, saját kérelmére pesti sóhivatali irásznak kineveztetett, annak helyére pedig Wolf Willibald fehértemplomi mázsamester áttétetett. Nagybányai bányafőfelügyelőségi ülnök és főerdőmesternek Rombauer Emil beszterczebányai kincstári erdőmester neveztetett ki.
– Közöltetik jegyzéke azon nemzetőrségi őrnagy és segédtiszteknek, kiknek fizetése a pénzügyministerium által utalványoztatott.
– Közöltetik továbbá a honvédsereg elhelyezése és állománya.
– Az orsz. honvédelmi bizottmány Schréczer Györgyné, és gr. Széchenyi Istvánné asszonyokat a képviselőháznak oct. 10-kén hozott határozata alól fölmenti.
– Utólagos jóváhagyás reményében kineveztetnek: nemzetőrségi alezredesűl Gál László. A honvédekhez, a sereg parancsnoka, előterjesztésére őrnagyúl Bayer József. A magyar-lengyel csapatnál őrnagyúl Visocky J. Gróf Karacsay Sándor kolozsi nemzetőrségi őrnagy hivataláról leköszönvén, helyébe, báró Vay Miklós kormánybiztos úr előterjesztésére, őrnagyúl Gyarmathy Sándor. Mihályi Gábor kormánybiztos úr előterjesztésére a lápos-vidéki táborba nemzetőrségi őrnagyúl Budai István. Őrnagyúl a honvéd tüzérséghez Kauffmann Károly. A honvédelmi bizottmány rendeletéből ezredesűl: Lahner György.
– A honvédsereghez kineveztetnek századosokúl a 4-dik honvéd zászlóaljhoz, Éder tábornok úr előterjesztésére, Csepi Ferencz. Az 5-ik honvédzászlóaljhoz Skublics István. A 6-dik honvéd zászlóaljhoz Csikány Ferencz. A 9-dik honvéd zászlóaljhoz Reider Péter. A 29-dik honvéd zászlóalj előterjesztésére, Grega. A Bocskai gyalog csapaihoz Papp Mihály. A fegyvertárhoz Szalag Károly, Csanádi Mihály. Főhadnagyokúl a 9-ik honvéd zászlóaljhoz Raszga József. Az 5-dik honvéd zászlóaljhoz Vincze Fridrik. A 6-ik honvéd zászlóaljhoz Szabó Sándor, Balogh Kálmán. A 49-ik honvéd zászlóaljhoz Danielovics Sándor. A szekerészekhez Vincze. Hadnagyokúl a 2-ik honvéd zászlóaljhoz Termacsics László, Kiss József. A 4-ik honvéd zászlóaljhoz Morvay János. Az 5-dik honvéd zászlóaljhoz Chernel Ferencz, Vűralyai János, Ulm Károly. A 6-ik honvéd zászlóaljhoz Zámbó Lajos őrmester. A 27 honvéd zászlóaljhoz Ligethy Mátyás, Matta László, Kosztolányi Ágoston. A 36-ik zászlóalj előterjesztésére Kovlianin András, 544Lalics József, Stromszky Adolf, Tasi Ede. A 20-ik zászlóalj előterjesztésére Breitfeld Károly. A bocskai gyalog csapathoz Boros István, Vörösmarty József. A bocskai lovas csapaihoz Gönczi Miklós. A pozsonyi fiók ruhabizottmány parancsnokához Buocz Lajos. A felső táborban az utász karhoz, a honv. bizott. rendeletére, Kornis Pál. A 6-dik hadmegye főparancsnoka Földvári alezredes úr segéd tisztjévé Harsánya Ignácz. A honvéd tüzérséghez századosokúl Ticz Venczel, Jonak József, Frivisz Ferencz, Böhm Vilmos, Markó István. Főhadnagyokúl Harsay Ferencz, Smid Ferencz, Adorján László, Jánosi Sándor, Raksányi Imre, Leitner János. Hadnagyokúl Csány Márton, Stern Samu, Nigreis, Péchy, Müller János.
– Mindazon főtiszt urak, kik a honvéd zászlóaljakhoz avagy honvéd lovassághoz kineveztettek, de állomásaikat még el nem foglalták, ezennel komolyan felszólíttatnak, miszerint állomásaikat haladéktalan még e hó végeig elfoglalni siessenek, mert különben minden kímélet nélkűl ez újabbi tisztségeiktől el fognak mozdíttatni. Ugy szintén ezennel közzé tétetik, hogy a jövőben kinevezendő főtisztek kinevezésöktőli tudósíttatásuk után 14 nap alatt állomásaikat elfoglalni tartoznak, ellenkező esetben, illyetén kitüntetésök minden kivétel nélkűl meg fog semmisíttetni. Budapesten, nov. 19. 1848. Mészáros Lázár hadügyminister.
– Rendelet. Mellynél fogva a hadfogadó parancsnokok, az útászkar gyorsabb alakíthatása tekintetéből, ezennel oda utasíttatnak, miszerint az ezen karhoz megkivántató tulajdonoknál fogva besorolt alkalmas újonczokat, hovahamarább Budapestre szállítsák. Budapest, nov. 19-kén 1848. Nádosy Sándor.
– Choleraügy. Budán a betegség, mint a mult héten, átalában fogytán van. Pesten az esetek száma a polgárok közt kevés; a katonaújonczok közt számos. Oka ennek az, mivel az illető törvényhatóságok nem ügyeltek arra, hogy újonczaikat az évszakhoz képest meleg ruhákkal ellátva eresztették volna útnak; azért ezek már az úton elsatnyúltak, különösen a gömöriek, kik igazán ágrólszakadtak. Az ekképen megtört egészségű vidéki embereknél a pesti víz, melly valamennyi európai fővárosok vizével a hasmenést okozásban vetekedik, a hast megindította, miből az itteni járvány jelleme szerint cholera fejlett ki. Pesten a cholera ügyével foglalkozó bizottmány 1848-ki nov. 19-én tartott üléséből. Kiadta Parlagi Endre, bizottmányi jegyző.
– Az országos honvédelmi bizottmányhoz Ujváry Lászlóné Csiszár Borbála asszony, Kalocsa lelkes hölgyeitől a szenvedő haza oltárára gyüjtött 16 ft 12 krt pp. s 2 darab aranyat.
– Az országos rendőri hivataltól. A honért harczoló honvédek számára doctor Kovács, Zsoldos Ignáczné, Varga Lajosnő, Pukberger Lipót, Fischer örökösök, Rademich Ferencz s Ágnes, özv. Szűts Lajosnő, Simon Pálné, Mandreno Juliana, fejérneműt küldtek.
– Tanódai jelentés. A szegedi középtanodának (gymnasium) mind a hat osztályában f. é. dec. 1-ső napján kezdetik meg a rendszeres tanúlmányok előadása; a (főtanoda) lyceum, megnyítása pedig ministeriumi rendelet következtében bizonytalan időre halasztatik; miről az illető szülőket, gondnokokat stb. ezennel értesíti, Szeged, nov. 14. 1848. Sümeghi Pál, a szegedi föl- és középtanoda igazgatója.
– Nyilt rendelet. Az ország ügyeit kormányzó honvédelmi bizottmány semmit szentebb, és semmit egyszersmind kedvesebb kötelességének nem ismer, mint az annyi gonoszság által megtámadott hon szabadságának ótalmában megcsonkult vitézek nyugalmas és gondtalan jövendőjéről gondoskodni.
A legmélyebb illetődéssel tapasztalja tehát, hogy a hazának illy érdemes fiai, kik a szabadságérti harczban kapott sebek által munkatehetetlenekké váltak, imitt amott a kórházakból, miután a gyógyítás bevégeztetett, eleresztetnek a nélkűl, hogy vagy kellőleg ellátva ide utasíttatnának, vagy irántuk a kormányhoz feljelentés tétetnék.
A honvédelmi bizottmány elhatározá, a haza védelmében tetemesen megsebesűlt, megcsonkúlt s további harczi szolgálatra tehetetlen vitézek számára, Budapesten olly intézetet alapítani, mellyben azok: kikről valamelly polgári hivatal vagy szolgálat nyujtása által gondoskodni nem lehet, nem olly nyomorúságos tengést, mint ekkorig szokásban volt, hanem minden élelmi gondtól ment becsületes ellátást kapjanak.
A kik megcsonltúlt tagjaik vagy különben tetemes sérülésök mellett mégis valamelly hivatalt vagy szolgálatot viselhetnek, azoknak jövendőjük illynemű gondoskodással biztosíttatni fog.
És a mint a szabadságnak s nemzetünk függetlenségének igazságos harcza isten segítségével diadalmasan bevégeztetik, s e szerint tudva lesz azon lelkes bajnokok száma, kik a nemzet gondoskodásának szent kötelességére igényt tarthatnak, jövendőjük biztosítása egy részben földkiosztással is fog eszközöltetni.
Ezen határozatok következtében tehát a legszorosabban megparancsoltatik a nemzet hadseregei minden vezéreinek, s a tábori kórházak igazgatóinak, hogy a megsebesűlt bajnokok gyógyítására s ápolására a legnagyobb atyai gondot fordítva, a gyógyitás után a kórházból kilépett s további katonai szolgálatra tehetetlen sérűlt vitézeket, akár tisztek, akár közvitézek legyenek, kellőleg ellátva ide Budapestre utasítsák, s a kormánynál bemutatandó bizonyítványnyal ellássák.
Ugyanez hagyatik meg minden törvényhatóságoknak s köztisztviselőknek, azon sérűlt vitézekre nézve, kik netalán ekkorig ellátás nélkül hazájukba bocsátattak, s kik hasonlókép Budapestre utasítandók, hogy az élelmökrőli gondoskodás szent adójának lerovásában részesüljenek.
Ezen rendelet teljesítéséről az illetők legszorosabban felelősökké tétetnek. Budapesten, nov. 19. 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány nevében, Kossuth Lajos, elnök.
– Utólagos jóváhagyás reményében kineveztetnek n. ő. alezredesűl és bácsmegyei n. ő. főparancsnokúl Bezerédi Miklós, n. ő. őrnagy Mihalovics Imre hivataláról lemondván, helyébe Pécsre őrnagyúl Sauska Jenő, n. ő. őrnagyúl Szegedre Földváry Sándor, Balázs Márton; trencsénmegyei n. őr. őrnagyúl Mikovinyi Károly. Az 51-ik Eszéken levő baranyai zászlóalj parancsnokáúl, miután Molnár József n. ő. őrnagy úr előbbeni helyeztetésében megmaradni kiván, Vels János.
– A Hunyadi szabad gyalog csapat honvéd-zászlóaljjá alakúlván, 50-ik számot kap.
– Perczel Mór tábornok úr előterjesztésére következőleg kinevezett tisztek lesznek besorozandók őrnagyúl Trangos István, századosúl: Meszlényi Ede, Agonás Pompejus, Hunyadi Ede, Nagy Ferencz, Vásárhelyi István; főhadnagyokúl: Biró Ignáz, Benkovics Ede, Schadutz Péter, Molitorisz József, Recsegi Lajos, Hevesi István, Schulek Jenő, Tavaszi Antal; hadnagyokúl: Nagyajtai József, Scholtz Károly, Pinczei Ferdinánd, Barth Henrik, Röhrich Ferencz, Gombos Károly, Bogáti Ferencz, Erkulencz Lambert, Apáczai Pál, Vécsei Lajos, Gyulavári József, Török Zsiga, Banó Miklós; számvevő tiszt: Lukácsi Sándor; hadbíró: Gruden Ernő. A honvéd tüzérséghez: b. Vay kormánybiztos úr előterjesztése következtében hadnagyúl: Nigreiss, Péchy. A Bocskai lovas csapathoz: Silye Gábor k. bizt. előterjesztésére főhadnagyúl: Harsányi Bálint; számvevő tiszt: Birányi Ákos. A 2-ik lovas ezredhez főhadnagyúl: Svaitzer László; hadnagyúl: Drapossy J. Számvevő tisztnek Pulszky Sándor alezredes mellé: Augusztiny Sámuel. A 33-ik zászlóaljhoz hadnagyúl: Szilágyi Imre. Főorvosok századosi czímmel: útászkarnál dr. Kardossy; 17-ik zászlóaljnál dr. Vinkler; 43-nál dr. Bach; 44-nél dr. Purlagi; 45-nél dr. Tichi János; 49-nél dr. Darányi; 23-nál Kotuhoffer. Alorvosok hadnagyi ranggal: útászkarnál dr. Büchler Vilmos, dr. Adler Herman; 23-ik z.alj, dr. Schulhof Károly, Csajka Lajos; 43-iknát Kusztriczky Szilárd, Péterfy Ferencz; 44-iknél Grosz Alajos, Aztai Mihály; 45-iknél Bauer Máté, Polák Móricz; 49-iknél Tóth János, Roth Zsigmond; 19-iknél Kreith Ödön; 1-sőnél Klein Farkas. A Bocskai csapatnál hadbirónak: Máli János. Rang és illetmény 16-ik nov. 1848 számítandó ezen kinevezéseknél. Pest, nov. 17. 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány nevében, Kossuth Lajos, elnök.
– A huszárezredek telepjeinek elhelyezését illetőleg megjelent hirdetmény szolgálati tekintetből oda módosíttatik: miszerint az 1-ső huszár ezred telepje nem Kecskeméten, hanem Holdmező-Vásárhelyen leend; miért is e rendelet vételével az 1-ső huszárezred tartalék századának vázlata (cadres), számvevő hivatala, és toborzási parancsnoksága, minden hozzájok tartozó személyzettel, azonnal Holdmező-Vásárhelyre indúljanak. Budapesten, nov. 20., 1848. Nádosy Sándor, ezredes.
– Mivel ministeri rendelet szerint nemcsak a főparancsnokoknak, hanem minden zászlóaljnak megküldetnek a Közlönyök azért, mind a főparancsnokok, mind pedig a zászlóalj-parancsnokoknak szoros kötelességökké tétetik, a Közlöny által kihirdetett, és kihirdetendő hatásköreikbe vágó rendeleteket azonnal foganatosítani; magában értetven, hogy a zászlóalj-parancsnokok, még azonfelűl a századjaikat érdeklő rendeleteket is napi parancs által tudtára adandják, a helyben és távol levő századoknak is. Hogy mennyire teljesíttetnek azon rendeletek, arról legjobban meggyőződhetnek a főparancsnokok, mindjárt első körutazásuk alkalmával, a mire azok annyival is inkább figyelmeztetnek, mert a Pestre jövő honvéd-tisztek által nagyobb részben az tapasztaltatik, hogy nemcsak nem tudják a Közlöny által kihirdetett rendeleteket, hanem még kötelességeikkel is egészen ösmeretlenek.
A nemzetőrök zászlóaljai is, a főparancsnokok felügyelése alá tartozván, körutazások alkalmával azokat is szemügyre vevén, szerkezetök, felszerelésök és állapotjok felől meggyőződvén, jelentésökben említést tegyenek a tapasztaltakról. Nádosy Sándor, ezredes.
– A közzé tett 8-ik hadmegye főparancsnoksága alá tartozó honvéd-zászlóaljai ezennel oda utasíttatnak, miszerint a vezényletük alatti haderő, s illetőleg a már ugyan alakúlt, de még felszereletlen zászlóaljak állomásai pontos kimutatását egy külön elhelyezési lajstrom kiséretében időszakonként, az az minden 14 nap, a hadmegye főparancsnokainak mulhatlanúl felterjeszteni szoros kötelességöknek ismerjék. Budapest, nov. 20. 1848. Nádosy Sándor, ezredes.
– Az országos honvédelmi bizottmány 2974. sz. alatt elnökileg rendelte, miszerint egy külön hivatal alakíttassék, melly kizárólag a fővárosba érkező és szállított katonai beteget átvegye s a katonai kórházakba tüstént áttenni köteleztetik. Ezen hivatal a Horváthházban szabadsajtó utczában már is működését megkezdé, s igy minden hatóságok és katonai kórházak előjárói felszólíttatnak, miszerint minden a fennevezett tárgyra vonatkozó jelentéseiket, haladék nélkűl, a fenérintett hivatalhoz czímezve, beküldeni sziveskedjenek. Pest, nov. 20. 1848. Sauer Ignácz, ország főorvosa.
– Az országos honvédelmi bizottmányhoz Kis Becskerekről nov. 14-ről 1848 Nagy Sándor József alezredes következő tudósítást küldött: Kis-Becskerek Uj-Aradnál, bevétetett; pedig az ellenség jó erővel volt; nevezetesen 2 ágyú, 150 dsidás, 200 végvidéki és 3000-re menő népfelkelésből állott; ágyúzásunkat néhányszor, egyes tüzelésünket pedig nem is viszonozva, csúfosan a várba megszökött; ha nekiek a jó út nem kedvez, s seregünket a barricádok és járhatatlan utak nem hátráltatják; meg lettek volna semmisítve, mert a sereg égett a harczvágytól.
Foglyaink vannak, halott is, fegyver is találtatott: a részleteket későbben.
A hazai pénztár fölsegélésére oct. 31-kig ajándékúl 642,923 frt 36 kr., kölcsönképen 930,178 frt 23 1/4 kr. jött be.
