FRANCZIAORSZÁG.
FRANCZIAORSZÁG.
Érdekesnek tartjuk, jóllehet némelly nézeteiben nem osztozunk, a következő levelet, mellyet egy Parisban tanuló magyar ifjú Pesten lakó atyjához írt, olvasóinkkal közleni.
Paris, oct. 23. Kedves atyám! Jobban megörűltem becses levelének, mint ha ezer aranyat kaptam volna. Már azt hittem, hogy az éhes horvátok fölették a pestieket, egy déjeuné a la fourchette-nek, vagy ha ezt nem, úgy a pestiek nem szokván még meg az efféle mulatságokat, valamerre az ország szélébe futottak.
Nagy szerepet játszanak most a magyarok; mindenfelé csak róluk beszélnek, és a börzén Kossuthot, s Jellachichot úgy ismerik, mint ismerték Metternichet, a ki Londonba dugja össze gonosz fejét Wellingtonnal, hova István hg is megérkezett.
A magyarokat meteornak nevezik, kik néha néha fetünnek a politicai láthatáron. Elválik, fognak-e tudni most szerezni magoknak állandó helyet. Én tartok az árúlástól. – Minek vonakodtak eddig megtámadni Jellachichot, hiszen minden óra, mellyet az ellenfélnek engednek, ennek megbecsűlhetlen.
Most szó van békés kiegyenlítésről.* Nem kell neki hinni, bár mennyiszer megesküszik is az egész világ előtt, az esküt is megtöri, mihelyt ereje lesz. Még eléggé nem okúltak a népek. Én mindenből látom, hogy óriási léptekkel haladunk egy 93-ki évet ismételni.
A levél több helyei mutatják, hogy annak írója nincs teljesen értesülve ügyeink állása felől. – A szerk.
Édes atyám azt mondja, nincs már aristocratia; de vaj igen, és fog is létezni, mig csak a legkisebb czím fen áll, és mig a reactionariusok s árúlók nem lakoltatnak. Vegyünk egy olasz, franczia, német lapot kezünkbe, sehol czímekre nem akadunk, csak a magyar s angol újságok telvék báró, gróf, s excellenciás urakkal.
Nyomorultabb lap a pestinél nehezen találkozik,* telve hasztalanságokkal. – Midőn a hadi eseményekrőli tudósítást olvastam, azt véltem, hogy Jósíka regényébe, az utósó Bátboriba tévedtem. – Akármellyik külföldi lap sokkal bővebb és fontosabb tudósítást ad, és nyolcz nappal hamarabb, mint a magyar újság. A mi Bécsben történik, azt mi, ötöd nap reggel tudjuk:* Jellachichnak minden mozdúlatát, mellyik falúban táboroz. Ma reggel jött híre, hogy Bécs mellett ágyúzás hallatszott, estére már megtudjuk okát is.
Mi más meggyőződésben vagyunk a Pesti hírlap felől. – A szerk.
Ez nem a magyar lapok hibája. – A szerk.
Csak az istenért ne késnének. Most kevesebbe kerűlne, mint fog kerűlni azután; mikor a bécsiek serege 80 ezerre nevekszik.
A bécsiekhez írt Adresse igen szép volt, és hiszen, a magyarok megtartják, a mit igértek, nem szokták szavukat szegni.
Kossuthot némellyek, magyar Washingtonnak nevezik, én őt Cromvellnek tartom, kinek minden erényét birja, a nélkűl, hogy vétkeiben osztoznék. Isten éltesse! Maradjon mindig olly tiszta, mint mostanig hiszem őt.
A bécsiek is bámulásra kénytettek bennünket. Azoknak köszönhetjük a dolgok eddigi jó állását.
A porosz kormány elhárította az intervenciót. A muszkától nincs mit tartani, ez most, legfelebb 200,000 embert küldhetne Gallicziába, de akkor egész Németország felkelne,* és a franczia is interveniálna.
Adná isten, de alig reméljük. – A szerk.
Hogy B. is gyanúsíttatott, nem volt újság előttem. Én régen mondogattam, hogy ő a camarillával coquettiroz. Voltak mégis, kik védték s liberalisnak mondák, s illyen ollyan hazafinak állíták; pedig egy mágnás sem liberalis.*
Van kivétel, ámbár, fájdalom! kevés. – A szerk.
Itt van gr. T. és gr. Erdődy. Egy magyar beszélte, hogy egyik közőlök örömre vont szájjal, és kéz-dörzsölve mondá: hogy Z-t felakasztották.
Párisba, a követnek, ha reussierozni kiván, nem szükség fényt mutatnia, hanem külformájával, kellemes conversatiójával, s mély tudományával, spirituelle kitűnőnek, és aimable-nek kell lennie.
Cavaignac megszeppent a bécsi események után, nehogy őt is Latour sorsa érje.
Az Etat de Siége-t felvették. – Valószínű, hogy e télen még befűtenek a Chambre-nek, s lehet, hogy egy része a la lanternre jut.
P. K., a kí Pesten tanúlt, s a bécsi polytechnicunban végzett, itt az Ecole Centrálban folytatandó pályáját, szép bizonyítványokkal ellátva, hozzám levén adressálva, vele az intézet directorához elmentem, de mivel előkészűletei nem kimerítők, ez idén nem vették be, egy évig privát leczkéket kell az algebrából s mechanicából vennie, úgy jövő őszre felveszik. – Csak tőlünk többen adnák magokat ezen pályára, melly Magyarországban a vasútak, hidak, s csatornák építésére nézve felette kivánatos, de az ottani előkészűletek nem elégségesek, hogy itt három évi cursust sikerrel járhasson. – Egy év kerűl mintegy 790 frankba; a bevétel ideje 18–22 év. – Nov. 15-kén elkezdődik az én cursusom is.
