Észrevételek az urbéri kárpótlás végrehajtásáról szóló országos határozati javaslatra.
Észrevételek az urbéri kárpótlás végrehajtásáról szóló országos határozati javaslatra.
I. Ezen törvényjavaslatban az állodalom által fizetendő kamatok 5 pctre vannak ajánlva.
Én 6 pctet javasolnék, s pedig következő okoknál fogva.
Ha 5 pctes kötelezvényeket bocsát ki az állodalom, akkor igaz, hogy 100 milliónál egy milliót évenkint megtakarít, azaz Magyarország status polgárai egy millióval kevesebbet fognának adózni, mint sem ha a status 6 pctet fizetne; de ellenben a kötelezvények értéke mindjárt 30 millióval kevesebb leend, s igy Magyarországban a forgalomban levő érték is 30 millióval kevesebb lesz.
Nézzük csak egyenként, kik fogják kapni ezen tervezett állodalmi kötelezvényeket:
1-ször a gazdag, semmi adóssággal nem terhelt földbirtokosok. Ha ezek szekrényeikbe teszik ezen papirokat már nagy a különbség az 5 és a 6 között, de sokkal nagyobb és nyomasztóbb a különbség, ha pénzre szorulnak, és ezen papirokat eladni szándékoznak; akkor az 5 pcentesekért csak 70 pctet fognának kapni, holott a 6 pctest 100 pctért eladhatják, tehát 10,000 frtnál ezen utolsó esetben az egész 10,000 ftot megkapnák, az elsőben pedig 3000 ftot veszteniök kellene.
De még ezen gazdag földbirtokosok elszenvedhetnék a kárt, hanem
2-szor a nem gazdag földbirtokosok igen sokat szenvednének, mert veszteségök őket talán még szegényekké is tenné.
3-szor a szegény eladósodott földbirtokosokat tekintve, ezek ugyan nem vesztenének; mert hiszen hitelezőik tartoznának az állodalmi kötelezvényeket al pari elfogadni; de azután a hitelező veszti az első esetnél említett 30 pctet, s igy az országban 100 milliónál 30 millióval kevesebb érték marad.
Ne gondolja senki, hogy a 6 pctes papir csak egy hatod résszel többet ér az 5 pctesnél. Ez nem igy áll. Az 5 pct sokkal kevesebb vevőkre talál mint a 6 pctes, és mert a keresett árúnak árát az eladó mindig fel szokta rugtatni, azaz: azon tárgynak, melly nagyobb vásárt több kedvelőt, több vevőt talál, annak mindig az arányon felűl áll az értéke: ugyanazért a 6 pctes kötelezvények is még az arányon felűl is jobban állandnak az 5 pcteseknél.
Ha a kártalanítási öszveg netalán 200 milliót tenne: ekkor az ország az első években ugyan két millióval többet fogna fizetni kamatok fejében (mert későbben a törlesztés mindig a tőkét, és a kamatokat kevesíti) de gazdagabb lesz 60 millió forint értékkel, mi igen fontos, és nagy különbséget tesz statusgazdászati tekintetben is.
Ez ellenében nem áll, hogy szégyen volna országunkra, olly magasan kamatozó papirt kibocsátani. Mert sokkal jobban áll az ország, ha kötelezvényeit minden ember – még a külföldi is – szivesen teljes névszerinti értékben veszi, mintha azokat lenyomott, alacsony áron, a rosz utált árúként az ember nyakába kellene vetni, és még sokat veszteni is mellette.
II. A törvényjavaslat II. fejezet 5-ik §-ában határoztatik, hogy a kötelezvények a földbirtokosok nevével legyenek ellátva. Ennek okát sehogy sem találhatni el. Hiszen az illyféle papirok mindenütt au porteur (az előmutatónak) szoktak kiállíttatni.
III. Az említett fejezet 6. §-ában nincsen tökéletes világossággal kimondva, hogy minden hitelező, azaz nemcsak a kártalanított földbirtokos hitelezője, hanem minden hitelező az országban (akárkinek legyen hitelezője) köteles az érdeklett kötelezvényeket fizetés gyanánt elfogadni; szóval hogy minden adósságot ezekkel lehet al pari fizetni. Itt a világosság igen szükséges.
IV. A II. fejezet 14. §, sok visszaélésekre adhat alkalmat; t. i. ha az 1848. 9-ik törv. cz. 5. §-a csak azon birtokosokra szüntettetik meg, kik már teljesen kármentesíttettek: találkozhatik ollyan is, ki csak azért, hogy a nyerendő kárpótlási összegnél netalán nagyobb öszvegű adósságai neki föl ne mondathassanak, a kárpótlási összeget fel nem veendi; ugyanazért nehogy a kárpótlási öszveg felvételének illyetén elmulasztása által a hitelezők károsíttassanak: az idézett 5. §. hatásának mind azon földesurakra nézve is azonnal meg kellene szünnie, kikre nézve, s mihelyt ki lesz mondva, hogy az őket illető kártalanítási öszveget az állodalom már rendelkezésökre készen tartja. – sz.
