EGYIPTUS.
EGYIPTUS.
St. Jean d’Acrebol Őszutó 20-dikáról kell hir szerint Sopford admiral annyira roszalja Napier commodorenak az egyiptusi passával kötött szerződését, hogy ez még hadi törvényszéki vizsgálatokat is huzhat mega után; ezt látszik igazolni Stopfordnak Mehemed-Alihoz intézett két rendbeli levele, egyik mult évi Télelő 2-ról, mellynek tartalma ez: „Fenség! Sietek önnek kinyilatkozatul, hogy Napier commodore az egyiptusi seregnek syriábóli kitakaritására nézve magasságoddal olly szerződésre lépett, mire felhatalmazva nem vala, ’s a’ mit javalni és helybenhagyni nem lehet. – Reménylem, hogy e’ minden fölhatalmazás nélkül kötött szerződés nem fogja zavarba hozni magasságodat. Nem kétlem, hogy e’ szerződés jó szándékból, noha a’ syriábani dolgok állásának illő tudása nélkül köttetett.” – Levele végén ohajtását nyilatkoztatja, olly eszközökhöz nyulni, mellyek az Angolhon ’s ő magassága közti barátságos viszonyokat helyreállítsák. – A’ másik levél Télelő 6-ról igy szól: „Fenség! Szerencsém vagy fanshawe hajóskapitányom által önnek megküldeni az angol kormánynak a’ négy hatalmasság nevében irt azon hivatalos felhatalmazásását, miszerint ön az egyipusi passaságban megtartatik azon föltétel alatt a’ szultán hajóhadát visszaállítja és Sxriából végképen kihuzza seregét. Engedje magasságod, hogy ezen föltételek kellő megfontolására kérhessem. A’ Mindenhatóhoz folyamodom, hogy önnek értelmét oda vezérelje, mikint e’ megrongált vidéknek segedelmére legyen az által, hogy a’ szövetséges négy hatalmasság határozatának magát aláveti. – Faushawe kapitány teljesen fel van hatalmazva magasságod véghatározatát elfogadni.” – Ezeknek következtében az alkirály késznek nyilatkozott a’ hajóhad tüstini átadására, ’s a’ szultán iránti hódolatra. Hasonló tartalmu azon oklevél, mellyet Palmerston lord Őszutó 14-kén küldött az admiralitás biztosaihoz, ’s mellyre Stopford hivatkozik. Stopford második levelében biztosítja ugyan a’ passát egyiptusi passágának visszanyeréséről, de örökséget nem igér. Ez a négy hatalmasság nevében tett angolkormányi felhatalmazásban sem érintetik. Azt azonban föl nem tehetni, hogy ez tőleg megtagadtassék.
E’ szerint keleten a békét helyreállitottnak lehetne tartani, a’ mennyiben Ibrahim passa seregének maradékával Syriát már elhagyá ’s atyát arról tudósítá, hogy előbbi hirek szerint 13, későbbiek szerint pedig 45 ezernyi népével a’ Damaskusból Mekkába vivő úton visszafelé indul.
Phaöton franczia gőzös Toulonból mult hó 7-kén azon utasitást vivé Cochelet franczia ügyviselőnek, miszerint az angol meghatalmazottak ’s az egyiptusi kormány közti egyezkedéseknél egészen semlegesen viselje magát.
A’ törtök udvar Félelő 2-ról kiadott körjegyzékben arról tudósitja a’ külhatalmak ügyviselőt, hogy mivel már a’ syriai kikötők ozman sereg által elfoglalvák, ezért az ostromzár alól fölmentetnek. (Oest.Beob.)
Konstantinály, Télelő 9. A’ Napier és Mehemed-Ali közti szerződés erőnélküli. A’ török udvar és Stopford ez elleni nyilatkozványai a’ passa szép terveit megsemmiték. Napier kész volt a’ passának syriábóli kitakarodását és sergének az angol hajókoni visszavitetését elfogadni, nem tudva, hogy épen ez fogta volna eszközölni Ibrahimnak ’s az egyiptus-syriai hadseregnek a’ sülyedéstőli megmentését.
Mehemed-Ali Stopford lordhoz irt válaszában igy nyilatkozik: „Igen örvendek irántami barátságának; sietek az ön által kitüzött értelemben munkálkodni. E’ végből egy nyilvános iratot intézet a’ magas portához, ide mellékelve ennek franczia forditását. Remélem engedékenységemet a’ szövetséges hatalmasságok méltánylandják s’tb.” – Ugyanez alkalommal irt a’ passa a’ nagyvezérhez is, midőn is arról értesíti, hogy a’ Napierrel folytatott levelezés következtében a’ föltételeket részéről elfogadja, ’s már fiának Ibrahimnak is megirá, hogy magát Egyiptusba vonja vissza. Stopford lord által hozzá küldött azon felszólitásra, hogy az ozman hadi hajókat adja vissza, és táborát Syriából, Adanából, Candiából, Arábiából és a’ szentföldről huzza vissza. Mehemed-Ali igy ir a’ nagyvezérhez: „Mindenkor kész mindent, mit birok, sőt éltemet is, föláldozni, hogy magasságod kegyelmét megnyerhessem, ’s hálával tartozván azárt, hogy a’ szövetséges hatalmasságok közbenjárása által fejedelmem kedvezését ismét megnyerhetem, rendelést tettem, hogy az ozman hajóhad azon személyeknek, ’s ugy adassék át, mint azt magasságod parancsolandja. A’ Candiában, Arábiában és a’ szent városokban volt hadsereg kész a’ visszaindulásra, ’s a’ kitakarodás haladéktalanul megtörténendik, mihelyt fejedelmem parancsáról értesíttetem. Mi Syriát és Adanát illeti: fiam leveléből értettem, hogy már egész táborával elhagyá azokat, ’s Egyiptusba vonul. Igy Syriából egészen kivonulva, hódolatom’ ezennel teljesittetett. Ha e’ lettdolgok magasságodnak tudtára esnek, reménylem, azokat fejedelmi parancsokom előtt kifejtvén, ön közbenjáróm leend, hogy annak kegyeit legidősb ’s leghivebb szolgálja megnyerhesse. (Aláirva) Mehemed Ali.”
Damaskusból Őszutó 28-kán irt levél szerint Ibrahim passa Jean d’ acre visszafoglalása óta nem jól érzi magát, és az halálos csapás volt rá nézve, azóta tébolyodás jelei látszanak rajta, egymással ellenkező parancsokat osztogat, néha olly vezérekhez intézve azokat, kik már nem élnek, vagy az ellenséghez átmentek.
Ibrahim seregében annyira elharapódzott a’ nyavalya, hogy minden második embere beteg, – az ellenség nem ronthatta volna meg annyira táborát, mint e’ nyomoruság, mihez csak Napoleonnak oroszországbóli (1812) visszavonulása hasonlitható.
