FRANCZIAHON.
FRANCZIAHON.
Páris, Télelő 23-kán. A’ követkamara választmányt nevezett az 1841-ki pótlék hitelekrőli véleményadásra. A’ választás a’ törvényjavaslatnak kedvező, a’ kivánt rendkivüli és pótlék hitel öszvege 206,780,396 frank. Több burcauban az algiri kérdés vitattaték. Bugeaud tábornok Algír birtokát tartja Franczhon gyöngesége egyik okának. Manuel csak ugy remélt kedvező eredményt, hahogy a’ kormányzó a’ gyarmat igazgatásában teljeshatalmú szabad kézzel bir. Több követek a’ foglalást szükebb korlátok közé szorítani ’s az afrikai hadsereg számát leszállítani kivánták.
A’National hangosan magasztalja a’ szellemet, melly a’ követkamarát Páris erősitése tárgyábani választásainál vezette; de mégis ugy véli, megnyughatnak az e’ tárgynak nem kedvező Presse és Dommerce hirlapok; mert habár reméli a’ követkamarától, hogy daczára az idegenek fenyegetéseinek az erősités mellett szavazand, de a’ pairkamara engedelmeskedni fog Soult marsalnak ’s Páris erősitésének ellenszegülend.
13Mondják, hogy Darmés fölfedezéseiből az sülne ki, mintha egy 20 tagból álló társaságnak volna tagja, kik a’ királyt meggyilkolni összeesküdtek. Kettőt már elfogottnak hirlelnek. Darmés csak a’ merénynap reggelén tudta meg, hogy a’ tettre ő választatott.
Páris, Télelő 24-kén. A’ Temps tudni akarja, hogy Humann minister 23-kán lemondását beadta. A’ Moniteur Parisien erre megjegyzi: mikint e’ hir onan eredhetett, hogy Humann ur köztudomás szerint Páris erősíttetését ellenzi, minthoz ez pénzügyi combinatiót egészen megzavarja. E’ véleményét a’ kormánytanácsban megmondotta, de minden tanácskozásnak szavazattal kelvén végződni,humann ur kevesebbségben maradott, ’s magát szabály szerint e’ többségnek alávetette. A’ Courrier Francais szerint a’ bécsi és berlini udvarok ellenmondottak Franczhon hadi készületeinek, s’ az ellenmodás már Guizot kezében van, mellyben az Univers szerint Ausztria ’s a’ porosz udvar oda nyilatkoznak: hogy ha Franczhon 500,000 főnyi seregét megtartja, kénytelenek lesznek a’ franczia határozhoz figyelő sereget állítani. – A’ Times (London, Télelő 24.) hirleli, hogy a francia kormány két oknál fogva mondatik hadi készületeivel a’ szövetségesek felszólítása után is fel nem hagyni: 1) mert Europa még mindig nyugtalan állapotban van; 2) mivel a’ franczia külügy-minister állitása szerint a’ franczia nép mostani hangulata a’ fegyverzés megszüntetését nem engedi. – Az Allgemeine Zeitung egyik strassburgi levelezője pedig úgy vélekedik, hogy a franczia kormány katonai készületei koránsem komoly czélzatuak, mert háboruról senki sem gondolkodik, háborút senki sem óhajt.
Páris. Télelő 22-kén vitatás alá jött a’ gyármunkákra forditandó gyermekek iránti törvényjavaslat. Erre nézve két ellenkező tekintet uralkodik: az emberszereteti párt olly törvényt kiván, melly tiltsa meg a’ gyártóknak, bizonyos életkor alatti gyermekeket olly munkára szorítani, melly testi erejőket meghaladja. A’ törvényesség pártja ellenben nem tartja felhatalmazottnak a’ törvényhozást arra, hogy a’ dolgoztatók és munkások közti vizsonyokat korlátozza, attól tartván, hogy az illy törvények által az igazgató hatóságnak a’ műipar- intézetekre kártékony befolyás engedtetnék, ’s ez által az 50 év óta eltörlött czéhrendszer ismét visszahozatnék. A’ törvényjavaslat ellenzői különösen még azon nézetből indultak, hogy ha a’ szegény gyermekeknek nem engedtetik annyi órai munka, mint most, munkadíjok megcsökken, ’s igy az ekkép szerzendő táplálat is, annyira, hogy elgyengülésők következendik. Végre e’ párt ugy látja, hogy a’ gyermekeknek iskolába járatási kötelessége módot szolgáltatna a’ kormánynak, a’ szegényebb osztályuakba önmaga elveit beoltani, mi a’ polgári szabadságot aláásó szolgaiságra vezethetne. A’ törvényjavaslat pártolói a’ gyermekeknek szerfeletti munkára szoritása által időelőtti elgyengüléstől és a’ nép ezen osztályának szaporább haladóságától tartanak. – 3 napi vitatás után végre a’ törvényjavaslat elfogadtatott. E’ szerint a’ 12 éves gyermek naponta 8 óránál tovább dolgozni nem tartozik. A’ többi 16 óra alvásra, pihenésre ’s nevelésre fordíttatik. – E’ törvény határozta feltételek mellett alkalmaztathatnak csak a’ gyermekek: 1-őr a’ gyári telepitvényeknél, az aknamunkáknál és olly műhelyekben, mellyek moztani (mechanica) vagy gőzerők által tétetnek mozgásba; 2-or olly veszélyes és egészségtelen gyárokban, mellyek királyi rendeletek által vannak e’ részben kijelelve; 2-or olly gyárokban, mellyek 20-nál több munkásokat foglalatoskodtatnak.
Lyonból Télelő 21-kén érkezett levél szerint Napoleon holttestének visszahozatása csak a’ nép seprejében tett állandó benyomást, melly Napoleonban magát istenítettnek képzelé. A’ rokkant katonák laktanyájában kitett koporsóhoz naponkint 100 ezerek tolongnak, ’s a’ tolongásbani több szerencsétlenség közt egy asszony gyermeket szült, kit Napoleon sauveur bienvenunek kereszteltek. A’ laktanya előtt egy atya igy szólt fiához: „Te gyakran kérdezéd: mi a’ félisten? nézz oda fiam, az Napoleon.”
A’ bécsi ujság szerint, egy franczia királyi rendelet biztosságot nevezett, melly módokat tervezne a’ váltólevelek hamisitásának meggátlására.
Toulonból Télelő 18-kán költ levél közli: miszerint 6 franczia sorhajó áll készen, Tanger álgyúztatására kiküldendő, ha a’ franczia ügyviselőn elkövetett sérelemért rögtön elégtétel nem adatik.
