(Fővárosi ujdonságok.)
(Fővárosi ujdonságok.)
Az idő folyvást enyhül: eső és napfény váltják fel egymást, és az utczákoni járás mindinkább nehezül. A’ sóház keleti része, fele az ugynevezett hárompipa-utczának, egészen vizben áll, úgyszinte más helyeken is, hol a hónak eltakaritása a’ szánút kedvéért nem találtatott szükségesnek, a’ legszebb tócskák alakulnak, és a’ szonszédházhozi jutás vagy egészen lehetetlen, vagy a’ kerülés miatt szinte félnapba kerül. – E’ bajon segíteni, ugy hiszszük, a’ rendőrség gondjaihoz tartozik, valamint az is, hogy az embernek, ki néha ezer ügygyel bajjal ez az utcza másik részére vezető tiszta átjárást talált, ezen kéjelmességet ne az utczaseprő gaminoktól kelljen megvásárolni! – A’ testvérvárosi közlekedés a’ hidfőnél, hol Buda részéről a’ jeget szinte a’ folyam közepéig kivágták, ladikokon történik. A’ capucinusok zárdájánál azonban még gyalog járnak át. – A’ pestbudai jótékony nőegyesület holnak adja sorsjátékkal párosult tánczmulatságát a’ városi redutttermekben. Ezen bál eddig mindig a’ saison legszebb és legfényesebbikéi közé szokott tartozni, és ha következést lehet vonni multról jövendőre ’s tekintjük a’ kettős czélt, minélfogva ügyefogyott feleinken mulatva segíthetünk, bizonyosan mot is számos résztvevőt jósohatunk e’ jótékony vállalatnak. – A’ nemzeti casinoban tartatni szokott hangászatok a’ bekövetkezett farsang miatt megszüntek, és csak bőjtnek elején veszik ismét kezdetőket. – Mint hallik, Stoll énekes, ki minapában műutazást tön Németországba, 19’s folytonos rekedtsége miatt sehol sem léphetett fel, a’ magyar nemzeti szinházhoz szegődik. Stoll urnak szép hangja volt: mostanlag a’ pesti német szinházban vendégeskedik, és igyekszik azt visszanyerni. – A’ második zenepróba, mellyet a’ reduttermek bérlője, Emmerling, f. h. 6-ra hirdetett, gyéren látogattaték; jele, hogy még napelőtt tanuja voltam a’ halpiaczon egy lopás gyanujába esett pórgyermek befogatásának, és mind engem, mint a’ körüllevőket szerfelett fölindított a’ városi biztos ez alkalommali bánásmódja, ki nem hallgatván a’ szegény fiu ártatlanságát védni akaró szavaira, ezt az egész úton – a’ halpiacz alsó részétől a’ kisebb városházig – szüntelen üté, öklözé, arczulcsapá ’stb. és véresen, hozá a’ börtönbe*. Valljon nincsenek e rendszabályok ezen kis zsarnokok megzabolázhatására, és ha vannak, miért nem alkalmazzák azokat? vagy olly nehéz feladat e, a’ rendőrség ezen végrehajtó egyedeit emberíteni? – E’ napokban egy mester-legény szerelemféltésből az utczán összetalálkozott kedvesét megtámadá, ’ s mintegy öt késszurást, mellyike azonban egyike sem halálos, ejtett rajta. A’ legény, mint mondják már fogva van. A’ Közlemények” hirlik egy társaság keletkezését, melly Pestnek acstheticaiatlan nevezetét: „Honderűre” akarja átváltoztatni.
Ez nem első, nem is egyetlen. Mi magunk is láttuk egykor, hogy két napszámos az utczán verekedett, ‘s mivel verekedni nem szabad, egy rendőr az egyiket agyba főbe verte botjával. Mi a’ botot a’ biró kezében sem tartjuk erkölcsjavitó eszköznek; minek nevezzük azt illy kezekben ? Szerk.
Frankenburg
