KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Mexico városában tavaszelő 26-án fényes tánczvigalom adaték Bustamente ottani praesidens tiszteletére; a’ franczia és angol követek is meghivattak. A’ franczia lobogó a’ mexicoi köztársaság czimerének jobb felére, az angol lobogó balfelére helyezteték; az angol követ ezen elhelyezést honára nézve sértőnek találván, levágta a’ rudról hazája lobogóját, több jelenvolt angolokkal együtt elhagyá a’ termet. Ez esemény nagy megilletődést szült. – A’ mexicoiak mind a’ mellett hogy pénz ’s más szükségesek szükében vannak, Texas ellen ujra hadsereget szándékoznak küldeni. – A’ franczia követkamarában tavaszutó 17-kén a’ költség-vetés felett szavazatra kerülvén a’ dolog: az 198 szóval 46 ellen egészben elfogadtatott; másnap a’ gyarmatok pénzügyének módositását tárgyazó törvényjavaslat is elfogadtatott. – Toulonból érkezett tudositások szerint a’ francziák és algiri kabyok köz e’ hó elején ujra véres ütközet történt, a’ franczia sereget Nemours és Aumale királyi herczegek vezérlék; a’ kabylok 500 halottat hagytak hátra, a’ francziák csak 10–12öt ’s 50 sebesűltet. – Gurowszki lengyel gróf don Francesco de Paula spanyol infans leányának megszöktetője a’ namuri hatóság előtt kijelenté, mikint Párisból lett elutazása előtt a’ herczegnővel egy pap által összeadaték. – Romában tavaszutó 12-kén estve, midőn Piombino herczeg tetemei sirba vitettek, az összesereglett nép pisszegéssel és átkozódásokkal kiséte a’ gyászmenetet, ennek okául azt adják, hogy a’ megholt, tömérdek vagyona ’s jövedelmei mellett is éltében, sem a’ szegényeknek sem a’ közjónak nem áldoza. A’ rendőrség mindent elkövett a’ rendetlenségek megelőzésére, a’ népet azonban nem akadályozhatá kitöréseinek nyilvánitásában. – A’ német szövetség a’ zene és drámai müvek tulajdoni jogát törvény által elismervén, ennek következtében a’ majna-frankfurti senatus közhirré teszi: 1) hogy egy drámának szinpadra hozása, vagy egy zenedarabnak akár egészben akár kivonathatni eljátszása csak a’ szerzőnek vagy örököseinek, vagy törvényes utódainak engedelmével történhetik meg mindaddig, mig a’ mű nyomtatás által közzé nem tétetett; 2) e’ fenemlitett jogot az illetők, az első előadástól számitandó 10 évig élvezhetik. De ha a’ szerző a’ darab előadását valakinek megengedé a’ nélkül, hogy család vagy szerző nevét kijelentené, akkor mások ellen sem élhet kizárói joggal; 3) az illető tulajdonosoknak szabadságukban áll müveiknek nyomtatás előtti előadása ellen kárpótlást követelni; 4) mi legyen e’ kárpótlás ’s mikint megveendő? ország törvényei határozandják el; mindazáltal az ekkép eltiltott darabok előadásaiból bejövendő pénz, – az előadásra netalán tett költségek lerovása nélkül, mindenkor és különbség nélkül akár külön akár más darabbal együtt adaték a’ tiltott mű – birói zár alá fog vétetni. (Leip. All. Z.) Lipcsében a’ német könyvárusok egyesülete szokás szerint husvéti vásár alkalmával gyülést tartván, a’ börse egyesület előljáróságát fölszóllitandónak határozá, hogy ez a’ szászkormányhoz a’ sajtó tárgyában adandó engedményekért folyamodjék. – A’ poseni tartomány gyülésén multhó 21-kén inditványba téteték megkérni porosz király ő felségét: hogy a’ nemesség és más rendek közti különbséget megszüntetni méltóztatnék. Ez inditvány még most 23 szóval 22 ellen és igy csak 1 szótöbbséggel megbukott. – Az aargaui nagy tanács legközelebbi gyülésének eredménye lön: állhatatosan megmaradni a’ kolostorok fölfüggesztését tárgyazó előbbi határozata mellett. – Hannoverában ismét megengedtetett a’ „Dorfzeitung” czimű néphirlap kiadása. – A’ német tartományokból sürű panaszok emelkednek a’ tavaszelő 2-kán kötött angol német keeskedési szerződés ellen. – A’ badeni követkamara Asbach és Peter követek ismert tárgyában másodszor is kinyilatkoztatá: mikint a’ kormánynak nnics joga tiszteinek követekké választatását eltiltani.
