KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Newyorki tudósitások szerint az éjszakamerikai szabad statusok rendkivüli congressusa mult hó 31-kén fogott Washingtonba tartatni, ’s abban Tyler praesidensnek választatni. M. Leod még mindig fogva van; a’ newyorki status közügyvéde állhatatosan pártolja statusának azon jogát, minél fogva ez az egyesületi kormánytól függetlenül és szabadon hozhat M. Leod pörében itéltetett. Tyler ellenben bizalommal viseltetik a’ newyorki statusnak M. Leod pörében eljárása iránt. A’ vádlott tagadja a’ hajó megégetésébeni részvétét, a’ tárgy egészen kimeríttetett, ’s mégis a’ vádlottnak itélet nélkül, habár lágy börtönbeni illy hosszas letartóztatása nem egyéb, mint Angolhon kigunyolása. – Az United States Gazette egy washingtoni levelet közöl, miszerint az éjszakamerikaiak és angolok közti háború most már lehetséges. – London belvárosa szabadelmű lakosainak Russell lordhoz intézett ’s már előbbi lapunkban emlitett felszólitását a’ lord elfogadván, nyárelő 15-kén nagy népgyülés tartatott. Russell I. is megjelent a’ karzaton, környezve Angolhon leggazdagabb embereitől, kik pénzökön egész herczegségeket vehetnének, köztük a’ gazdag Rotschild, Salomon és Goldsmith izraeliták, kik meg nem bocsáthatják a’ toryknak hogy emezek hitsorsosai ellen is egyedáruságot gyakorolnak, midőn tőlök a’ várostanácsi elnök nyomorú tisztét is megtagadják. – Brougham lordnak a’ parliamentülésekbeni ujabb megjelenésétől a’ gyökeres szabadelvű lapok igen sok jót remélnek; különösen a’ Spectator egy régi scot énekben fejezi ki örömét: „mert – ugy mond – ő egykori tiszttársai közt egyedül az értemles statusférfi; ő hasznos szolgálatot tett maga idejében, okos kormánya ügyének, és most itt áll éltének teljes erejében, szabadon minden pártkötelékektől, egyedül szellemére ’s kitartó buzgalmára támaszkodva. Egyik gyülésben, habár rokonszenvet nem is, de tiszteletet gerjesztett maga iránt, ’s a’ democraták is barátságos tekintetet forditottak rá. Remélni lehet, hogy Brougham I. ugy, mint az angol műiparnak és szabad kereskedésnek védője fog föllépni, ’s ő megérett erejével többet tehetend most, mint még ifju korában. – Angliában az uj követválasztások – ugy látszik – igen zajosak lesznek. Nyárelő 15 és 16-ikán Nottinghamban véres összeütközésre került a’ dolog. Ugyanis a’ toryk egy radical szellemű hirlap szerkesztő-hivatalának ablakait heverték, ’s ugyanezt tevék több középületekkel, mellyekben a’ város szabadelmüi, vagy chartistái összegyülni szoktak. Ebből utczai verekedés lett, ’s ekkor a’ város-mayor lakháza ugyszinte a’ szabadelmüek és toryk tartózkodási helyei kivül belül kölcsönösen lerontattak; a’ béke helyreállitása végett oda érkezett rendőrség pedig csufosan megveretett. Végre fölolvastatott a’ zendülési törvény, ’s a’ városban szállásoló vasasok közbejöttek. A’ választók közül sokan remény nélkül fekszenek sebeikben, s’ a’ mi Angliában nagy ritkaság – a’ nép késeket használt e’ verekedésnél. Többen elfogattak, az eljáró biróság állandónak nyilvánittatott, az utczákon fegyveres őrök járdalnak el ’s alá. Walter nottinghami tory tag, féltében elbujt, mert – mint látszik – a’ toryk huzták a’ rövidebbet. – Preston városának igen számos chartista lakói egy iratukban nyiltan a’ toryk ellen ugy mint kenyér egyedárusok ellen nyilatkoztak. – A’neumoursi herczeg odahagyván az algiri táborozást, nyárelő 15-kén Marseilelbe megérkezett. – Bugeaud tábornok nem igen boldogul vállalataiban; legközelebb a’ mint Mina mellett éjjeli tábort ütött, egy arab kimondhatlan vakmerőséggel feltartóztatott lélekzettel hason mint kigyó csúszott el’ a sátorok közt, ’s már épen a’ felállitott fegyereket akará elrabolni, midőn észrevétetett, ’s egy kardcsapással fogadtatott; Bugeaud megkötöztetve őt, egy hódolatot-parancsoló nyilatkozványnyal küldte vissza az arabokhoz, kiktől három nap mulva illy feleletet kapott: „Mi meghódolunk, mihelyt egy farkatlan lovat találunk; mindez ideig hasztalan kerestük ezt, jól van! kanczalovaink vemhesek; parancsold, hogy egy illy csikót elljenek, ’s mi azt neked megküldjük.” – A’ spanyol pénzügyministernek sükerült végre Safonttól 7–8 milliónyi realt a’ status szükségeinek födözésére fölvehetni. – Egy spanyol plebánus 6 évi számkivitelre kárhoztattatott azért, mertr a’ pápának a’ spanyolok elleni nevezetes allocutióját a’ szószékről fölolvasá. – A’ dán polgári képviselők biztossága véleményadásra levén a’ kormány által fölszóllittatva, valljon Orla-Lehman ismert népszónak, azért, mert a’ kormány őt némi kifejezéseiért büntetővád alá vetteté, elfogadhatja e a’ polgári képviselők elnökségét vagy nem? A’ biztosság azt válaszolá, hogy igenis, mert Lechman semmi ollyat nem követett el, mi őt a’ közvélemény előtt gyalázatossá bélyegezhetné. A’ kormány nézetei különbözvén eme’ véleménytől, a’ kérdés most a’ városi tanács által fog megvitattatni. – A’ svéd király értésökre adatá az ország rendeinek azon fájdalmát, hogy a’ pénzügyi biztosság csupán 100 ezer r. tallért ajánlt a’ kormánynak rendelkezésére, hogy az, szűk termés idején, a’ szükölködő tartományok fölsegélésére fordittassék. (Az ekkorig e’ czélra ajánlt pénzöszveg legalább 500 ezer r. tallérra ment.) – A’ svéd rendek nyárelő 10-kei teljesszmáu (plenum plenorum) ülésében fölolvastatott a’ királyi válasz a’ rendek által fölterjesztett 47 törvényjavaslatra; ezek közül 20-at elfogadott, a’ többitől megtagadá a’ megerősitést. Ez utóbbiakra nézve másnap a nemesi és polgári rend elfogadá azon inditványt, mikint ha a’ király a’ jelen országgyülésnek alkotmányi biztossága által elhatározott törvényjavaslatokat a’ jövő országgyülésen sem fogadná el, akkor ő ezen módositásokra nézve uj javaslatot terjeszszen a’ rendek elébe. – Igen föltünik Scheizban magában is, hogy a’ szövetség elnöke (Neuhaus) nem jelent meg azon ünnepélyen, mellyet az ausztriai követ, Bombelles gróf, a’ császár neve napjára adott, holott a’ franczia és angol kir. fölségek névünnepeiben részt vett. – A’ tepliczi kénfürdőviznek forrása – egy e’ f. hó 8-kán dühöngött vihar és földrengés következtében – egy időre bedugult. – Miután a’ török határszélek ellen fölállitott moldvai ’s oláhországi vesztegintézetek czélszerűeknek tapasztaltattak, azért az Erdély és Moldva és Oláhország közti vesztegintézetek megszüntetnek; ugyanezen rendeltetett később a’ Szerb- és Magyarország közt eddig fenállott vesztegintézetekre nézve. – Tavaszutó 23-kán Tahir passa 439fölszólitást bocsátott a’ krétai keresztény fölkeltekhez, őket rögtöni meghodolásra, az itt tartózkodó idegeneket pedig 8 nap alatti kitakarodásra szólitván föl; a’ fölszólitás sükeretlen vala, ’s azért már 25-kén ütközetre került a’ dolog, ’s másnap a’ török sereg két falut foglalt el a’ fölkeltektől, 29-kén a’ görögök ujra megszalasztottak, hegyeik közé vonultak, sőt többen elpártoltak. Nyárelő 1-jén választ kaptak a’ külhatalmasságok ügynökei a’ krétái fölkeletekhez intézett béke fölszólitásra. E válaszban arra kérik a’ fölkeltek a’ külhatalmak ügynökeit eszközlenék ki, hogy ők Tahir passával titkosan tanácskozhassanak. A’ passa eleinte nem akart engedni, de utóbb azt kivánta, hogy a’ franczia és angol hajócsapat vezérei a’ fölkeltek táborába mennének, ’s a’ Krétába jött idegeneknek Göröghonba leendő átszállittatását ajánlanák. Az idegenek 10 nap fegyverszünetet kértek; ezen kivánatra fölbőszült a’ passa, ’s parancsot ada seregének a’ fölkeltek elleni nyomulásra, ’s f. h. 4-kén Caneánál már iszonyúan dörögtek az ágyuk. A’ Candia előtt állomásozó franczia hadihajó parancsot kapott, védni ugyan a’ szután hatalmát: de egyszersmind pártfogása alá venni a’ menekült fölkelteket, szóval: oda munkálkodni, hogy a’ kgyetlenkedések kikerültessenek, ’s a’ nép kivánatai a’ szultán által meghallgattassanak. – Syriai levelek szerint az itteni nép minden vallás- és osztálykülönbség nélkül egyesült, kivánatainak a’ török udvartól fegyveres erővel is lendő kieszközlésére. Angol, franczia és egyiptusi ügynökök titkos munkálódásainak tulajdonitják e’ mozgalmakat. – M. Ali Kairóban katonafogatást rendelt. Alexandriában a’ dögvész folyvást dühöng.
