KORSZERŰ SZÓZAT
KORSZERŰ SZÓZAT
a’ magyar orvosok és természetvizsgálók jelen gyülekezetéhez.
a’ magyar orvosok és természetvizsgálók jelen gyülekezetéhez.
Minden népek, mellyek a’ müveltségnek csak némi fokára is eljutottak, a’ gyógyászat jótékonyságáról és szükséges voltáról meg vannak győződve; azért intézeteket is tartanak fen, mellyekben annak áldásait kiszolgáltató egyedek előkészittetnek, kik a’ felvilágosodás terjedésével mindinkább nagyobb számmal levén szükségesek, jelenleg már a’ tudományos osztályok egy különös rendét teszik. E’ rendnek feladata nem csekélyebb, mint egyes emberek és egész társulatok egészségét megóvni és betegségeit meggyógyitani, vagy legalább enyhítni: tehát a’ legnagyobb emberi érdekek, egészség és élet, e’ rend ügyelésére bizvák. Ha az egyesek és a’ status azt kivánják (és bizonyosan azt kivánják!), hogy az orvosi rend tudományi és gyakorlati tekintetben minél nagyobb tökélyre jusson: ugy hazánkban is egy önkénytes összegyülekezése e’ rend tagjai nagy részének, erejét azon czélra egyesitendő, bizonyosan csak örvendetes lehet.
Hála e’ hon haladási nemtőjének! Tanui voltunk már a’ legközelebb mult tavaszkor egy orvosi és természetvizsgálati gyülekezetnek, mellyben valóban sok jó szándék, szilárd haladási törekvés ’s észbeli erő is mutatkozott. Mindazáltal a’ tudományosság sebesebb gyarapodását alig lehet egyhamar remélni, mig annak avult, de nehéz bilincsei le nem oldatnak. Azért a’ második gyülekezet küszöbén nem lesz rendén kivül, a’ következendőket figyelembe venni.
1. Ahhoz, hogy valaki tulajdon magános érdekein tul valami közérdekű ügyekezetre lelkesüljön, szükséges, hogy az élet mindennapi szükségeivel ne kelljen szüntelen küzdenie. Már pedig az orvosoknak nagy részét nálunk más tápláléki gondok foglaltatják kizárólag; és mig ez igy lesz, a’ tudomány csak gyéren fog sarjadzani. Valóban igen méltatlan, hogy az orvos, kinek minden más tudományos osztálybelieknél több időbe, több fáradságba ’s költségbe kerül müveltetése, gyakorlati pályáján fáradozásai díja iránt egyesek kényétől függ, kiktől igen gyakran vagy csak szolgailag, vagy – kiknél a’ szemtelenség még egy fokkal nagyobb – épen nem jutalmaztatik. Ha a’ pap, kit a’ status még nevelt is, kiszabott évi fizetése mellett, minden eljárásaért díjt huz: miért legyen csak az orvos egyedül kegyelemre – mellyben igen gyakran nincs köszönet – utalva?
2. Egyetlen egyetemünk több az orvosi tudományhoz tartozó gyakorlati szakban felette szegény, vagy épen szükölködő levén, az orvosi tudomány ’s gyakorlat korszerű haladásának előmozditására segédeszközöket nem nyujthat. Ugyanis nálunk a’ bonczgyakorlat silány; a’ kórboncztan csak nevéről ismeretes; physiologiai kisérletek (experimenta) nem tétetnek: a’ gyakorlati vegytan a’ gyógyszerészek remekelésén kivül semmi: clinicumaink kicsinysége csak csekély orvosi, sebészi, szemészi és szülészi tapasztalást nyujthat.
3. A’ sebészet külön szakbani tanittatása, azon oknál fogva, hogy a’ sebészek, mint alsóbb orvosi osztály csak pótlékorvosoknak tekintethetnek, kiknek képezése szükséges volt akkor, mikor a’ gyógyászat egész terjedelmét felfogni birók száma még igen csekély volt, de nem most, midőn valódi orvos elég van, és lehet, – nem csak szükségtelen, de káros is az orvosi tudománynak, az orvosi rendnek és az egész emberiségnek.
Mig ezen mostoha körülmények igy lesznek, minden gyülekezeteink daczára is, csak a’ jó akarat mellett fogunk maradni és tespedni. Az érintett három pont talán megérdemlené a’ gyülekezet figyelmét, ’s alig volna valami a’ gyülekezetre nézve nagyobb érdekű, mint azok bővebb meghányására és a’ czélszerű javitások országgyülésre előterjesztendő tervezésére választmányt megbizni. Körül-belől egy országgyülésileg meghatározandó, általánosan kötelező díjszabály – a’ szegények orvosoltatása a’ statust illetvén – egy általános országos kórház felállitása, melly tapasztalati anyagot ’s alkalmat nyujtson, magános tanitók (Privatdocenten) szabadalmazása az orvosi karnál; a’ sebészi, mint alsó orvososztályi cursus eltörlesztése – volnának különösen tárgyaltatandók.
Y.
