Bács.
Bács.
Bácsból, augustus 30. Folyó hó 23-kán első alispánunk elnöklete alatt megnyitott közgyülésünkben mindenek előtt szőnyegre kerülvén a’ nm. kir. helyt. tanácsnak folyó évi julius 6-ik napján költ intézménye, melly szerint legfelsőbb utasitásnál fogva az országban tanyázó lovas katonaság fegyvergyakorlás végett az idén is szokott módon, jelesen e’ megyében szállásozó Szász király nevét viselő nehéz vasas ezred, előbb ugyan osztályonkint, utóbb egész ezredben összevonulni rendeltetik. E’ k. intézmény a’ legutólsó kisgyülés alkalmával terjesztetvén elő, ’s az ezredi összevonulás elhelyezése is ismét határoztatván, a’ kisgyülési jegyzőkönyv e’ számánál lelkesen szólalt föl P. A. szolgabiránk: mikint igen érzékeny illetődéssel hallá fenérintett határozatát a’ kisgyülésnek, melly illy eldöntő végzemény hozatalára nem volt, nem is lehet jogosítva; vagy ha már a’ kisgyülésnek, melly illy eldöntő végzemény hozatalára nem volt, nem is lehet jogosítva; vagy ha már a’ kisgyülés az összevonulás tárgyalásába bocsátkozott, inkább várta volna, hogy a’ KK. és RR. jól tudván az idei rendkivüli szárazság okozta szomorú inséget ’s takarmányi hiányt, legalább az ezredenkinti öszpontosulás terhétől szorgalmazták volna a’ megyét fölmentetni, mert soha fontosabb ’s igazabb fölterjesztéssel nem járulhatának felsőbb helyekre, mint épen most, midőn a’ valóban szegény adózó nép barmai táplálatára sem szénát sem zabot véres veritékkel müvelt földéről nem nyerhetvén, pénze természetesen nem levén, nem csak a’ katona, de saját élelmének fedezésére sem bir csak bár a’ legszükségesbekkel is; sőt sok telkes gazdának még annyi gabnája sem termett, hogy őszi vetésre készitgetett földét egészen bevethesse, ’s miután a’ mult hosszú télen még a’ régibb évekből fenmaradt takarmányát is fölemésztette, kettős veszély között küzd nyomorú sorsával; egy részről mert számos családjának sem képes élelmet adni; más részről, mert a’ közügyi terheknek ő leend minden esetre áldozata. A’ szónok tehát inditványt tön, hogy – miután a’ most csakugyan szegénynek nevezhető adózó nép a’ takarmány ’s első szükségü termesztmények legnyomasztóbb ’s pótolhatlan hiánya miatt csakugyan égső inséggel küzd: egy sebes postán felküldendő velős és érzékeny felirásban tisztelettel kéressek meg a’ nm. helyt.tanács, miszerint Bács megyét nem csak ez évbeni ezredenkinti összeseregléstől fölmentetni, hanem amaz annyiszor ismételt ’s igazságosnak ismert kérelem foganatát is eszközölni méltóztassék, miszerint e’ megyében szállásoló vasas ezred harmadik osztálya máshova szállittassék. Azon nem remélt esetre pedig, ha hogy e’ kérelemre ez uttal is tagadó válasz érkeznék, a’ megyei telkekben – portákban – lakozó adózók java ’s fuvarozás könnyebbsége tekintetéből az ezredenkinti fegyvergyakorlást nem sz. kir. Zombor városában, hanem – mint mult évben – Kúla mezővárosban tartatni javaslá. Zombor és Kúla hangzott most. Kúlát 15 szónok pártolá, Zombort csak 9. Ekkor hangosan kivántatott a’ többség által pártolt határozat kimondása. Az elnök sokáig ingadozott, mig végre csakugyan Kúla jelentetett ki a’ tartandó katonai összevonulás gyülhelyének. – Másnap főszámvevőnk előadván az 1841-ik évre készitett adólajstromot, hadiadó a’ megye telkeire 155,176 ft 32 7/8 kr, házi 80,494 ft 35 2/8 kr; a’ koronai kerületre pedig hadi adó 50,700 ft 32 1/8 kr, házi 26,532 ft 13 kr; összesen 292,993 p. ft 53 2/8 kr rovatván, az összeirás régi utasitások szerint intéztetni határoztatott. Követé ezt hadi főpénztárnokunk szomoritó jelentése, mellyben élénkül festvén az ez évi rendkivüli időjárásból eredő inséget, aggodalmasan figyelmezteté a’ RRet a’ rossz kilátásu jövőre, ’s mind a’ főméltóságu udv. cancellariának, mind a’ nm. h.tanácsnak – tiszti kötelességi hanyagság megrovatásának kikerülése tekintetéből – jóelőre fölterjesztetni javaslá, hogy e’ viszontagságos évben a’ fenérintett nagyterhű adó feszített törekvéssel ’s erőhatalmas szorgalommal sem leend beszedhető, ’s igy az 1840-ik katonai év végével összeszámitás után fenmaradott 175,335 p. ft 10 20/32 krnyi adótartozás bizonyosan jóval szaporuland. – Igen élénk vita támadt ötödik napon a’ megye ’s három kebelbeli kir. város – Szabadka, Ujvidék, Zombor – között a’ katonaság tartásábóli veszteség kiegyenlitése miatt; ugyanis Bács megyének 1824-ik évtől 1839-ikig katonatartásbóli vesztesége váltóban 1,690,077 ft 59 4/5 krra szökkenvén, Szabadka jelenleg is – ide nem számitva a’ régiebbeket – 93,286 v. ft 18 1/8 kr, Ujvidék 9,645 ft 15 1/8 kr, Zombor 1246 ft 40 6/8 krt követel; de egymás közötti kiegyenlitő számolás ürügye alatt, Szabadkának tiszta követelése ezuttal is némelly a’ helyt.tanácshoz régebben felküldött jegyzékek leérkeztéig elhalasztatott, ’s ha az előzményekből jósolnom szabad, majd egyszer részenkinti beszámitások ’s felosztott fizetések által leend letisztázandó. Nem kétlem, ez iszonyú pénzöszveg fölérzékenyít minden jobb keblet. Fölolvastatott a’ nagy méltóságu helytartó tanácsnak rabok iránti táblás tudósitást sürgető intézménye, mellynek folytában – nem találtatván levéltárunkban a’ kivánt tiz előévekről készitett lajstromok – a’ helyt. tanács megkéretni határoztatott, hogy e’ k. intézményt megelőző 10 évre fölküldött megyei ’s vérhatalommal biró uradalmi rablajstromokat leküldeni méltóztassék, hogy ezeknek nyomán a’ küldöttség – melly ezuttal négy hónapi határidőt kért e’ nagy terhű munka pontos elkészitésére – az intézményi szabályok szerint működve, a’ nyert határidőre ebbeli tudósitását mulaszthatlanul előterjeszthesse. Fölolvastatott a’ nemzeti szinházra tett országgyülési ajánlatok fölosztására megbizott választmány jelentése is. Bács megyére ez ajánlati öszvegből 20,887 ft 57 4/6 kr pp. esett, ’s ennek beszedetése utasitásul adatott. Közelégületlenséget támasztott azonban egy másik jegyzőkönyvi szám, mellyből sajnosan érték a’ KK. és Rr., mikint az 1830-ik évi koronázási ajándékból eddig csak 4273 ft 20 30/32 kr. levén beszedve, a’ még hátralevő 4129 ft 2 18/32 kr iránt még akkori két főszolgabiró – most tbirák – által előterjesztetni rendelt fizetési jegyzékeknek elmulasztott bemutatása maiglan is hasztalan sürgettetik. Ezért az ügyészi hivatalnak e’ jegyzékek előkivánása ’s az ezekből eredő hiány behajtása pör által szorgalmaztatni határoztatott. Nem kisebb figyelmet gerjesztett ’s mély benyomással hallgattatott a’ feketehegyi zsidóság panasza tárgyában ez uttal is kijelentett tovább „ultro”. Ezt egy pár sorral meg nem érintenem lehetetlen. Panaszt nyujtának be t. i. megyénk rendeihez a’ fen említett feketehegyi zsidók, mikint a’ kamarai igazgatóság zsinagógájoktól – ha jól emlékezem – 25 ftot kivánván évenkint fizettetni; minthogy a’ csekélykörű templomtelektől, melly azelőtt zsellérház vala, ez évenkinti fizetést terhesnek vélék, a’ megyei rendek közbenjárásaért könyörgének a’ kamrai igazgatóságnál, ’s minthogy a’ kamarai igazgatóság nyilatkozása mindeddig elmaradt, e’ tárgy már második gyülésen került szőnyegre. Ugy látszik ugyan, hogy a’ zsidók régibb időkben templomoktól díjfizetésre szerződéssel kötelezték magokat; de remélni akarjuk, hogy a’ zombori kincstári igazgatóság mostani nemes keblű elnöke ’s lelkes ülnökei vagy magok mentendik föl az izraelitákat ezen adótul, vagy hivatalos közbenjárásuk által a’ nm. magyar királyi udvari kamaránál kieszközlendik részökre e’ kedvezést. (Vége köv.)
