Egyházkerületi dolgok.
Egyházkerületi dolgok.
Kakad, sept. 21. A’ helv. hitv. érmelléki egyházvidék, Tótiban, sept. 20-kán tartott közgyülése tanácskozásainak eredményeit ezennel közlöm. – A’ nevelés dolga kerülvén szőnyegre, olvastatott vidékbeli esperes Csécsy János ur e’ részben beadott terve, melly, mint a’ kor kivánatinak mindenben megfelelő, elfogadtatott, ’s falusi iskoláinkba behozatni rendeltetett. Szoros felügyelet fog e’ szerint arra fordittatni, hogy a’ szülék gyermekeiket iskoláztassák, mint szinte, hogy a’ tanitók növendékeik körül kötelességöknek pontosan eleget tegyenek; amazok – ha a’ szükség kivánandja – kényszeritő eszközökkel is; ezek, a’ legszigorubb (minden helyben a’ lelkész és több ekklézsiai előljárók által gyakorlandó) felvigyázat ’s őrködés által lesznek köteleztetésök betöltésére szorítandók. – Kijeleltettek az iskolákban tanítandó tudományok, nem csak (mint eddig) az imádságok, zsoltárok, catechismus; hanem mind azon tudományok, mellyek egy magyarországi polgár élete boldogitására szükségesek; ezek tanitási rendje ’s módja meghatároztatott; kézikönyv, melly szerint tanítani kell, kitűzetett; végül, a’ tanitók az általok tanítandó tudományokból szoros vizsgálat alá vettetni rendeltettek. Kiterjedt a’ gyülés figyelme az iskolába járó gyermekek testi gyakorlatára is, mi hogy iskoláinkba jó móddal behozathassék, közbirtokos Miskolczy Károly ur inditványozta, hogy a’ hozzánk legközelebbi helyen, névszerint Gyomán, az ottani derék reform. lelkész Dávidházy Samu ur csüggedetlen szorgalma által felállitott kisdedóvó-intézetben létező gymnasticai eszközök megvizsgálására bizottmány küldessék Gyomára, melly az ott megnézett ’s vizsgált testgyakorlóeszközök utánkészitése, ’s iskoláinkba leendő mikinti bevitele felől tervet készitsen. – Az inditványozó ur inditványát nemeslelküséggel tetézte, 50 váltóforintot ajánlván az ezen dologban teendő utazás költségei fedezésére. Az inditvány közakarattal lön elfogadva, ’s küldöttség tagjaivá a’ világiak részéről Miskolczy Károly és Dobozy István urak, az egyháziak közül kakadi lelkész Nagy László neveztettek. – Néhai b. e. Récsey János, ezen egyházvidék köztiszteletben állott esperese, még életében bizonyos alapitványt tett, az ezen egyh.vidékbeli meghalt reform. lelkészeknek szegénységben maradt özvegyei ’s árvái fölsegélésére, melly alapitvány az ugyanezen vidékbeli lelkészek önkénytes adakozásából e’ napig – körülbelől – 220 váltófrtra szaporodott. Most a’ gyülés, ezen tőkepénz szaporitása tekintetéből, törvénynyé tette: minden, e’ vidékbeli lelkész, helyheztetéséhez képest, mennyit tartozzék évenkint e’ pénztárba befizetni, melly befizetések ez intézetet 5 év leforgása alatt olly állapotba helyheztetendik, hogy a’ bejövendő kamatokból fizetéseit megkezdheti. Táblabiró Dobozy István ur, magát a’ gyülés előtt a’ részvényesek sorába iratván, minden, jövendőben rá hárulandó haszon nélkül, öt évi részvény lefizetésére nagylelküleg kötelezte; gróf Kun Gergely pedig, az intézet gyámolitására, a’ pénztárt 100 váltóforinttal megajándékozni kegyeskedett. – Vitatkozás tárgya lett az unio is. Mind a’ világi, mind az egyházi renden levők közül többen lelkesen szólottak ez ügy mellett, – ’s ellene senki sem. – Felhozták: minő fájdalommal értették a’ tiszántuli superintendentiának e’ részbeni nyilatkozatát; – felhozták: hogy ezt a’ superintendentia a’ tractusok megkérdezése nélkül tette, holott illy életkérdésban 684a’ superintendentia organuma tartoznék lenni a’ tractusoknak ’stb.* – Több erőteljes beszéd után inditványoztatott, hogy ez a’ gyülés, hozandó végezésénél fogva, nyilvánitsa az uniohozi ragaszkodását; szólitsa fel a’ többi egyházvidékeket az e’ részbeni együttmunkálásra; ’s végezetre, nyilvánitsa a’ superintendentia előtt, hogy az érmelléki egyházvidék az illy életkérdésbe való szólhatáshoz jogát mindenkor fen fogja tartani. Ezen inditványok egyhangulag helyeseltettek: azonban mik fogadtattak mégis el közülök, azt a’ jövő tavaszi gyülésen történendő jegyzőkönyv-hitelesités alkalmával fogjuk megtudni. – Olvastatott némi k–i lakosnak az odavaló lelkész ellen a’ gyülés elébe terjesztett panasza, mellyben, miután előadta, mikint a’ lelkész – mint szőlőbeli szomszédja – szőlője földjét elkapáltatta, ’s e’ felett még egyéb kárt is okozott neki: kiterjeszkedett a’ lelkész hivatali körére, ’s ez (a’ lelkész) ellen több év előtt támasztott ’s akkor törvényesen el is látott vádakat elevenített föl. Mocskos vala a’ folyamodás, tele alacsony váddal, mellyek közt uj, mit már a’ mult alkalommal nem hallottunk volna, csak egy sem találtatott. – Én, támaszkodva az 1807-ik évi april. 18., és az 1812-ik évi aug. 9. a’ 47-ik szám alatti egyházi rendeletre, melly szerint „régi vádat sem az evidéki, sem az e.kerületi tanács el nem fogad”, – ’s egyszersmind illy mocskos dolgok hallásától óvni is akarván a’ gyülést: kértem a’ folyamodás félretételét ’s a’ folyamodónak az illető birósághoz leendő utasitását; de a’ consistorium, azon oknál fogva, hogy a’ felperes köteles az alperes birájához folyamodni, itt pedig épen az történt, a’ lelkésznek törvényes birája levén a’ consistorium, a’ vád további olvasását kivánta. – Igy a’ mocskolódó irományt végig hallgattuk; – eredménye az lett, hogy az esperes parancsolja maga elébe a’ feleket, ’s köztök békét eszközölni ügyekezzék, mi ha meg nem történhetik, általa a’ felek az illető birósághoz utasítassanak. – Vajha oktató leczke lenne ez eset! – Igenis, birája a’ lelkésznek a’ consistorium, de birája a’ vármegye is, – valamint hiába idézné a’ szolgabiró itélőszéke elébe a’ lelkészt a’ szentség kiszolgáltatásának elmulasztása miatt, mivel e’ részben a’ lelkész a’ consistorium itélete alá esik: ugy igaz ez a’ másik oldalról is. – Ne vágjunk más körébe, hagyjuk meg kinekkinek a’ magáét, és ha általunk el nem intézhető ügy hozatik előnkbe, vigyük azt rendszerinti menetelébe; különben a’ felperes folyamodását magunkévá tesszük, ’s helyette mi leszünk kötelesek az illető birósághoz folyamodni.
Adat jő adat után a’ tisztántuli superintendentia köréből, czáfolhatlanul bizonyitó, hogy jól ismerők a’ dolog állapotját, midőn lapjaink 73-ik számu vezérczikkében mondók, hogy az egyesülni nem akarás megszólamlása nem találandja háta mögött a’ közvéleményt, melly a’ nép szava és épen azért az isten szava.
Szerk.
Nagy László,
kakadi reform. lelkész.
kakadi reform. lelkész.
