SPANYOLHON.
SPANYOLHON.
Midőn M. Krisztina az ayuntamientokat illető törvényt ki akará víni, egész Spanyolhon felállott olly rendszabály ellen, melly a’ hagyományok és szokások legszentebbikét, a’ nép egész társas életét megsérté. A’ municipalitások ellenmondtak a’ rendszabálynak, ’s az Espartero által vezérlett hadsereg csak akkor nyujtá segélyét az általános mozgalomnak, miután a’ törvényes hatóságok alkotmányszegésnek nyilatkoztaták e’ törvényt. Krisztina, a’ megvesztegetés sikeretlen kisérletei után, inkább önmaga akará hatalmát összezúzni, mint más valakinek engedni azt át; ’s mondjanak baráti, a’ mit akarnak, leköszönése önkénytes volt. Azt állitják némellyek, hogy Krisztina Valenciában szuronyokkal levén környezve, nem volt szabad azt tennie, a’ mit akart; ’s a’ moderadók ezen okoskodásra támaszkodva, ismét meggyujták a’ polgárháború fáklyáját a’ szerencsétlen Spanyolhonban, ’s már embervér foly ott! – Ha M. Krisztina szabad nem volt is Valenciában, ha képzelhető is physicai kényszeritése a’ meggyőződésnek: de szabad volt Marseilleben, olly kormány alatt, melly őt, talán udvariságból, védelmébe fogadá ’s mit tön ott? megerősité lemondását; sőt többet, midőn a’ regensség kérdése a’ cortesben vitattaték, ’s a’ szavazat már tudva volt, még csak nem is protestált. – Micsoda czím, micsoda név alatt veti hát a’ polgárháború üszkét azon országba, melly már a’ rég hiányzó béke gyümölcseit kezdé élvezni? – Fojtogassátok egymást polgárháborúban szegény spanyolok! adjatok uj milliókat, öntsetek vért, hogy ismét olly ministerek vegyék át véresen megszaggatott országtok kormányát, kik annyi ideig valának annak botránya! (National) – Köztudomásra van, hogy Krisztina 25 milliót kapott Ferdinandtól ékszerekben; ezenkivül nála maradt a’ király kincstára, melly mintegy 40 milliót ér. Angolhonban is iszonyú pénztömege van lerakva.
A’ Moniteur által közlött ujabb telegrafi sürgönyök szerint, Urbistondo megütközött Iturbeval, de nagyobb eredmény nélkül. Alava néhány falvai a’ mozgalom mellett, Saragossa pedig ellene nyilatkoztak; Fernandez ezredes Bergarában katonákat gyüjt O’Donnell részére, ’s már 300 embere van. – Oct. 10-kén Pamplona ismét sok kárt szenvedett a’ fellegvár lövöldözése által. Ribero helyébe vagy mellé Ayerbe tábornokot nevezé a’ regens, kik alatt jelenleg 5000 katona áll. Borso di Carminati, ki Saragossában lázadásra ingerlé a’ katonákat, elfogatott; sőt, moderadopárti lapok szerint, ki is végeztetett. Barcelonában oct. 9-kén a’ fölfegyverkezett nemzeti őrség némelly gyanús személyek elfogatását ’s a’ fellegvár lerontását kivánta, és a’ katonaság iránt bizalmatlanságot fejezett ki. Van Halen, főparancsnok, egész őrsereggel Aragoniába utazott, ’s helyét ideiglen Zabala tábornok foglalá el. Hazafiakból álló felvigyázó junta állittaték föl, ’s halálos büntetés van szabva mindenre, ki Krisztina királyné mellett nyilatkozik. Számos elfogás történt, a’ gyanús személyek franczia hajókra szaladtak. A’ katonák eltávozása után „respublica” fölkiáltások hallattak. – Valenciába szinte igen nagy forrongás van, ’s minden perczben várhatni a’ különböző pártok közti ellenségeskedés kitörését. – Lerida, Tarragona, Girona, Santona a’ lázadás ellen nyilatkoztak; a’ fellázadt Bilbaóból a’ lakosok egy része S. Sebastianba futott.
Franczia lapok bő leirását adják az oct. 7-ki madridi merénynek. A’ christinók kitörése, félreértés miatt, igen korán történt. A’ regens által hivatalaiktól megfosztott gardatisztek a’ „del Soldado” laktanyába akartak benyomulni, hol ezredök egy osztálya feküdt; de az őrök nem akarván őket bebocsátani, ebből veszekedés támadt. A’ tisztek kardot rántottak, az őrök lőttek. Concha tábornok, ki néhány nap óta egy oda közel eső házban lappangott, ezen lövéseket jeladásnak hivé a’ kitörésre, ’s meglepetve bár és aggódva, a’ „Princessa” ezred laktanyájába sietett, mellynek előbb ezredese volt. Itt a’ lovasságot maga részére megnyervén ’s lovat kapván, a’ királyi palota közelébe sietett, mellyet elzárva tartott mindaddig, mig a’ kormány katonái el nem üzék. – Diego Leon és Peruela ez általános zavar közepett, álruhában, a’ kormány hív seregei közt, egész Concha állomásaig merészkedtek nyomulni, kitől a’ szomoru hirt hallották, hogy minden veszve van. Diego Leon, a’ már előbb ellene intézett nyomozások miatt, néhány nap óta szinte rejtve volt. – A’ regens annál könnyebben előállhatott, mert palotája a’ kir. várhoz aránylag közel esik. A’ nemzeti őrség is könnyen előtermett közel eső főtanyájáról; ’s innét magyarázható a’ kir. várat őrző hívek számára olly gyorsan érkezett segély. A’ kis herczegnék ijedését és szorongását ezen éji sötét viadal alatt könnyen képzelheti, a’ ki tudja, hogy a’ főütközet helye a’ testőrterem, azon szobától, mellyben a’ herczegnék ’s Arguelles valának, csak egy terem által választaték el, ’s a’ fegyvercsattogás, sebesültek jajkiáltása és harczolók vad lármája folyvást áthallatszott hozzájok. Mina asszony, ki velök volt, hiába vigasztalá őket, hangosan kiáltottak segélyért, paplanok alá bujtak, hogy a’ szobáig ható golyók elől elrejtezzenek. Másnap még szerte hevertek a’ holttestek a’ kir. palotában, ’s az ajtók többnyire be valának törve és elrontva. Gonzalez belügyi minister ki épen hivatalszobájában volt, alig tudta kizárni a’ betörni akaró lázadókat. Legelszántabb volt a’ megtámadók közt Norza-Quaray brigádos, ki kétszer tört keresztül, de mindenkor visszanyomatott, ’s végre, fegyverrel kezében, elfogatott. Diego leon, Concha ’s egyebek megszöktek: azon hirek tehát, mellyek Diego leon elfogatásáról ’s némellyek kivégeztetéséről szárnyaltak, alaptalanok.
Barcellonában oct. 10-kén az exaltadók teljes hatalommal rendelkeztek. A’ navarrai lázadás iszonyú ingerültséget okozott, a’ felsőség mindenben kénytelen engedni a’ népnek. A’ nemzeti őrség folyvást fegyverben van, a’ Riego-dalt énekelve járja az utczákat. Számuk 14 ezerre megy, ők teljeshatalmú urai a’ városnak, és számüzést parancsolnak sok vagyonos polgár fejére. A’ Jour. d. Débats szerint már 9-kén megöletett egy mérséklett párti, ’s 380-ra megy a’ kitüzött áldozatok száma. A’ kivándorlás általános. – Valenciába, Saragossába küldöttségek mentek, ezen városok hasonértelmű testületeit egyesülésre szólitani fel.
