KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Az angol királynő, herczegi férje elnöklete alatt, egy számos tagból álló fényes bizottmányt nevezett ki, melly javaslatot fogna kidolgozni, mikint lehetne a’ brit birodalomban a’ müvészetet előmozdítani?
A franczia kormány a’ levelek postadíjának leszállitásával foglalkozik.
Zurbano tábornok a’ regenstől kapott világos parancs következtében, minden további véres itéletek végrehajtásától eltiltatott; minek az lehet oka, hogy a’ biscayai politicai kormányzó, Gomez de la Serna, ki egyszersmind országgyülési követ, Zurbanoval ellenkezésbe jövén, a’ bilbaoi dolgok állásáról kimeritő jelentést tön a’ rengenshez.
Brüsseli tudósitások szerint, a’ fölfedezett orangista-szövetség ellen még mindig folytattatnak a’ nyomozások, már 260 tanu hallgattaték ki, a’ vádlottak titkos fogságban ülnek. Bebizonyult ellenök többek közt, hogy szövetségök külföldön is elágazott, hogy a’ vádlottak a’ belga trónról elűzött nassaui család érdekében munkálkodtak; tervök volt: Belgiumot Németalfölddel ujra egy királyi pálcza alatt, de elkülönzött kormányzás mellett egyesíteni.
Rotterdamból oct. 29-kén egy nagy hajó (Britannia) indult az afrikai partok felé; czélja volt az ashanteesi királytól 1000 néger rabszolgát a’ holland-javai őrsereg szaporitásaul vásárolni.
A’ bajor király egyik parancsánál fogva, mind polgári, mind katonai kórházakban tilalmas a’ holttestet előbb fölbontani vagy eltemetni, mielőtt bonczoláshoz értő valamellyik egyed által a’ holttest másodszori megtekintés után ennek talpán metszés tétetnék, ’s az eredmény beváratnék. Minden illy működéseknél tapasztalt egyes különösb jelenetekről tüstint, egy év mulva pedig minden tapasztalatokról legfelsőbb helyre jelentést kell tenni, hogy látható legyen, valljon az illy intézkedések általános behozatala hasznos volna e az elevenen eltemettetések elleni óvrendszabályok sorában? (Lipcs. A. Z.)
A’ müncheni egyetemhez e napokban kormányrendelet küldeték, minélfogva a’ tanulók az orvosi iskolák járásától óvatnak, mivel minden orvosi helyek betöltvék.
A’ porosz király f. évi nov. 14-kén engedelmet adott tartományaiban az evangelicus egyházakban segedelempénzeket gyüjthetni, hogy azokból a’ kereszténység első bölcsőjénél, a’ megváltó sirjánál Jerusalemben a’ német protestansok számára templomot, az odautazók számára szállóhelyet (hospitium) és iskolát lehessen épiteni.
Muszka határszélekről nov. 20-kán irt tudósitások szerint az ottani kormány Lengyelországba muszka időszámitást és csak muszka nyelven nyomtatott kalendáriomokat szándékozik bevinni. Már régebben is kötelességül téteték a’ lengyel hatóságoknak, hogy a’ naptáraik szerinti időkelethez (datumhoz) a’ muszka számitás szerinti időkekeletet is mellékeljék. – Lengyelországban, kivált a’ határszéleken, naponta több-több muszka nyer lengyel hivatalokra alkalmaztatást, természetesen azért, hogy igy az orosz szokások, igazgatás és nyelv iránti sympathia terjedjen.
A’ libanonmelléki schismaticus maroniták panaszt tőnek a’ nagy udvar előtt, állitván, hogy az egyesült maroniták papjainak nem volna joguk olly alakú és szabásu sipkákat hordani, minőket a’ nem-egyesültek papjai viselhetnek; mindkét vallásfelekezet erősen és tüzesen vitatja jogainak elsőségét. A’ török udvarnak kell majd a’ fontos kérdést eldönteni.
Samos szigetén ujra nyugtalanságok törtek ki.
Ibrahim pasa mindjárt azzal kezdé meg kormányzását, hogy a’ tartományaiba beharapózott europai szokásokat és polgárisodás- ’s fölvilágosodásra-törekvést eltörlé, szolgálatából az europaiak nagy részét elbocsátá, az europai modorban fölállitott iskolákat bezáratá, ’s csak ollyan tanodákat hagyatott meg, mellyekben a’ régi ősi szokás szerint csupán a’ Korán tanittaték. – Mehemed Alit nyomban figyelmessé tették néhány külországi ügyviselők, mikint fiának eme’ lépései Europában föl fognak tetszeni, és senki sem leend, ki polgárisodásrai-törekvésének hitelt adna; e’ figyelmeztetés hatott reá, ’s most ujra iskolákba fogatnak az elszélesztett ifjak. – Ujra szőnyegre kerülvén a’ suezi földszoroson épitendő vasut-vállatat, az angol indiai társaság késznek nyilatkozék ennek költségeit magára vállalni, ’s azonfelül a’ nyereségtől 5 pcentet a’ pasának fizetni; de M. Ali mint régebben, ugy most sem akar ebben megegyezni, mert tart az angol hatalom terjedésétől.
Cairoi legujabb tudósitások szerint M. Ali Alsó-Egyptus kormányát (Alexandriát ide nem értve) Ibrahim passának teljesen átaladá. – Octob. 12-kén Alexandriában Boghos Jussuf bey M. Alinak egy olly rendeletét hirdetteté ki, minélfogva különös kegyelemből megengedtetik az europaiaknak, hogy saját számukra készitett csolnakaikat a’ Niluson és Manmudie csatornán használhassák: kikötvén mindazáltal, hogy a’ hajótulajdonos ’s matrózai benszülött egyiptusiak legyenek, ’s ez ország lobogója legyen hajóikon; azonfelül a’ szokásban levő hajóvámot megfizessék, e’ föltételeket nem teljesitő hajók el fognak koboztatni. Az angol ottani ügyviselő azonnal ellenmondott ezen rendszabályoknak, ugymint mellyek az angolnak legközelebb a’ nagy udvarral kötött szerződésénél fogva biztositott kereskedési szabadságát korlátozzák. Az e’ tárgy fölött folytatott levelezéseknél magasra hágott az ingerültség, mig végre Barnet angol ezredes az alkirály elébe terjeszté az ügyet; az öreg alkirály nem akar engedni, holott saját gyengesége, ellenben Barnetnek szilárd akarata ismeretesek.
Két nevezetes kérdés foglalatoskodtatja jelennen az europai cabineteket, a’ görög és spanyol legutóbbi események; amaz valóságban nem más, mint a’ kereszténység és török vallás közti vita, emez a’ republicanismus és monarchismus kérdése. Mi az elsőt illeti: octob. 29-kén a’ franczia, angol és muszka udvarok képviselői Konstantinápolyban titkos tanácsot tartván, közösen készitett emlékiratot adtak a’ nagyudvar elébe, mellyben nem érintvén a’ valódi kérdést ’s az udvarnak Görögország elleni panaszait, csupán azon károkat számlálják elő, miknek a’ török udvar folyvást tartó fenyegető állásából a’ keleti népek ’s általában europa közbékéjére nézve származniok kellett. Különösen figyelmezteték a’ török kormány Görögországnak azon elkerülhetlen helyzetére, minélfogva részéről is védeszközökhez kellene majd nyulnia, ’s földbirtokának biztositásaul seregét a’ thessaliai határokon összehúznia. Mind ezen nyilatkozatok a’ nagy udvar föltételét meg nem változtathaták, a’ Larissa vidékére rendelt nagy táborozást nem csak vissza nem parancsolá, de sőt ennek mikép leendő tartása iránt részletes parancsokat is adott ki; ezenfelül Albania és Macedonia felé több osztály katonaság küldeték, Thessalia felé szintén hadszállitás rendelteték; a’ larissai táborozásokon kivül a’ Duna mellett Sophiánál és az adrianopoli síkon is fog táborozás tartatni. – Még világosabban nyilatkoztak a’ három hatalmasság követei a’ Rifaat pasánál nov. 28-kán adott nagy ebéd alkalmával. Itt egyenesen kimondák azon ohajtásukat, hogy Thessalia egészen, Macedoniának és Albaniának pedig egy része a’ szélesség 40-ik fokáig, mint szintén Samos és más szigetek is Görögországhoz kapcsoltassanak; mert magok ezen tartományok lakói is forróan ohajtván Görögországgal egyesülni, őket a’ török kormány nem tarthatja az engedelmesség és béke korláti közt; mire nézve a’ török nem fog sokat veszteni, ha azokat átengedi; a’ franczia kormány különösen ohajtja ezt, mert – ugy mond – jelennen Görögország nem fizetheti a’ három hatalmasság iránti adósságát, mi csak földbirtokának ’s a’ nép számának gyarapitás általlenne eszközölhető. – Mi a’ spanyol kérdéseket illeti: az augsburgi Allgemeine Zeitung párisi egyik levelezője szerint a’ franczia udvarhoz küldött angol követ, Cowley lord, nov. 19-kén hosszasan tanácskozván Guizot ministerrel a’ pyrenaei félsziget viszonyai felett, utasitásánál fogva kijelenté: mikint Anglia Spanyolország belügyeibe bármelly hatalmasságtól jövő ’s bármikép intézendő beavatkozásnak minden erővel ellenszegülend. Hire van, hogy mihelyt az angol kormány több franczia hadihajónak Barcellona alá szállitásáról értesült, nyomban parancsot adott két sorhajójának ugyanoda indulására, mellyek a’ francziák minden lépéseire ügyeljenek. ’S ime már nov. 21-kén a’ franczia kormánylap (Journ. des Débats) is egyik czikkében Espartero mellett nyilatkozék, a’ franczia hadikormány visszaparancsolá több ezredének a’ spanyol határokra rendelt vonulását, a’ Barcellona előtt őrködő hadihajók szaporitása is visszahuzatott; ’s a’ spanyol követ Olozaga, a’ franczia udvarnál, ujra barátságosan ’s kitüntetve fogadtatik. – Az angol hirlapok mindnyájan elhatározottan a’ beavatkozás ellen nyilatkoznak; az ellenzéki lapok nyiltan kimondják, hogy Anglia nem türheti tovább a’ családi összeesküvés folytatását; még a’ ministeri lapok is illy szabadelvűleg nyilatkoznak azon cselszövények ellen, miket a’ francziak királya saját czéljainak elérhetése végett, valamint előbb honában, ugy most a’ szomszéd tartományokban elkövet.
