Erdélyi országgyülés.
Erdélyi országgyülés.
Az országgyülési tagok névsora következvén napi rendre, nem lesz tán érdektelen főkép magyarhoni olvasóinknak tudni az országgyülés tevő részeit. Az 1791: 11 t. cz. 1. a) pontja igy határozta meg: „A rendes országgyülést akotják a’ kir. főkormány, törvényes kir.tábla, vármegyék, vidékek és székelyszékek főtisztjei, királyi hivatalosok, a’ vármegyék és magyar vidékek, ugy a’ székelyszékek, szászszékek és vidékek, valamint a’ szabad királyi és kivaltságos városok (mellyek taksás helyeknek neveztetnek) követei, az egész nagyfejedelemség mind három nemzeteit képviselők.” Ezen törvényczikk nyomán a’ kormány megszokta híni a’ főkormányzót, az erdélyi r. cath. püspököt, kincstárnokot, országos elnököt, honi korlátnokot, szász ispánt, honi főbiztost, honi számvevőség elnökét, a’ valóságos kormánytanácsosokat, a’ valós. és titkos kormányi titoknokokat. A’ királyi táblától a’ rendes elnököt, aki országos ülésekben régi gyakorlatnál fogva az elnök jobbján ül; az itélőmestereket, kik az országgyülés tollvivői, és a’ val. kir. táblai itélőbirákat. a’ számfeletti és tiszt. kir. táblai birák az egyszerű kir. hivatalosok közé szoktak soroztatni. A’ vármegyék főispánját vagy főispáni helyettesét, a’ székelyszékek főkirálybiráját vagy helyettesét. A’ királyi hivatalosokra nézve az idézett törvény b) pontja azt mondja: a’ királyi hivatalosok a’ kir. főkormányszék meghallgatásával a’ fejedelem által neveztetnek ki, ’s külön levelekkel meghivatnak. Kiknek következő tulajdonokkal kell birniok: hogy legyenek hazafiak, a’ főnemességből, elegendő birtokkal ’s a’ törvény által megkivánt föltételekkel ellátottak, tapasztalással, erkölcsök épségével, a’ dolgok folytatásában derékséggel kitünők, a’ fejedelem és haza ügyei folytatására minden tekintetben alkalmasok, ért korúak. az egyszerű királyi hivatalosok közé szokta sorozni a’ kormány a’ károlyfejérvári káptalan és kolozsmonostori convent követeit is. A’ most kinevezett királyi hivatalosok száma 219, kik közül azonban sokan betegség vagy hivatali elfoglaltatás miatt nem jelentek meg, ketten pedig (Straussenburg Dániel és Szentiványi József) már meghaltak. A’ követekre nézve azon czikk c) pontja azt mondja: „A’ vármegyék és székelyszékek által választandó követekben következő minőségek kivántatnak meg: hogy legyenek birtokos nemesek, a’ közigazgatásban szükséges ismeretekkel birók. A’ követek számára nézve pedig az eddig fen állott szokás ezutánra is meg fog tartatni, miszerint minden vármegyéből és székelyszékből az anyaszéket a’ fiuval egynek számitva, ugy a’ szászszékekből is alkalmasság- és vallási különbségre tekintettel levén, kettő választassék.” Ezen minőségek mérlege rendesen a’ közbizodalom, ezé pedig a’ szózatok többsége. Régebben, ’s némelly megyékben most is, ki volt kötve, hogy a’ két követ egy vallásu ne lehessen, ha van azon megyében más vallásfelekezetből a’ törvényszerű alkalmassággal biró egyén; most azonban több megye a’ közbizodalmat kitüntető szabad választást ezzel sem kivánta korlátolni. Vármegye van – a’ magyarhoni részeket is ide számitva – 11, magyar vidék 2, székely szék 5, szász szék 9, szász vidék 2. ezek a’ kebelökbeni várossal együtt képviseltetnek. Szabad kir. város volt eddig 3. Az 1791: 61 t. cz. értelmében a’ szab. kir. városok sorába fölvétettek Erzsébet-város és Szamosujvár is. az első az idézett t.czikkben foglalt föltételeknek eleget tevén, ez évben először küldötte el követeit az országgyülésre; Szamosujvár is megválasztotta már – mint rendes tudósitásaink sorában irtuk – biztosait, kik a’ föltételek teljesülését eszközölve egyszersmind követi székeiket foglalják el. Kiváltságos mezőváros van 13, kiváltságos helység 2, ezekből magyar földön kebelezett királyi vagy kiváltságos város van Erzsébet-várossal 10, székelyföldön kebelezett kir. és kiváltságos város ’s kiv. helység 9: tehát a’ magyar földi képviselők száma 46, a’ székelyeké 28, a’ szászoké 22. A’ képviselők összes száma 96. – A’ követek mindnyájan egyenlő szólási és szavazási joggal birnak. Első és második követ – mint Magyarhonban – Erdélyben nincs. Az ülések a’ karok szerint vannak osztályozva. Asztal termünkben csak egy van. Ennek fején ül, midőn a’ kir. főkormány jelen van, a’ kormányszéki elnök, ’s asztal mellett a’ kormányszéki tanácsosok. Ha a’ kormány jelen nincs, asztalfőn ül az országos elnök, asztal mellett a’ kir.tábla férfiai, kik azonban mihelyt a’ főkormány bejő, azonnal kijelölt helyöket foglalják el a’ kir. hivatalosok közt. Táblákkal kijelölt külön helyök van a’ k. hivatalosoknak, titoknokoknak, magyar, székely, szász és városi követeknek. – A’ nov. 33-kei országos ülésben a’ biráló biztosok nevei kihirdetése után országos elnök napi 823rendre tüzé az első kir. előadás nyomán a’ kir. főkormányzó választására teendő előkészületeket; de a’ RR. mind a’ természetes renddel, mind a’ Com. Const. V. r. 18 Ed.mal egyezőbbnek vélték először a’ választók névsorát vizsgálni, igy napi rendre tűzetett az országgyülési névsor (lajstrom) vizsgálata, mellyet a’ rendek előleges követi és köz nemzeti gyüléseikben előlegesen tárgyalván, nov. 25-kére került országos ülésbe, de ekkor sem végeztethetvén be, félben maradt. –
(E. H.)
