FRANCZHON.
FRANCZHON.
Az augsburgi Allg. Zeit. párisi egyik levelezője taglalva a’ franczia közügyvédnek Quenisset merényéről tett jelentését, talánegy kissé tul megy birálói tisztében, midőn azt egy nagy inquisitor szerepével összeköti, ki az eredmények legtitkosb legtávolabbi okait vizsgálja. Szerinte a’ franczia közügyvéd jelentése nem kimeritő, mert ámbár a’ közelebbi merény bűnrészeseinek nyilatkozatait teljes-tökéletesen előadja is, de az összeesküvést vezető kezeket belőle ki nem láthatni. Itt a’ levelező magára vállalja a’ nagy titok kinyomozását, midőn felhozza, hogy az ugynevezett emberjogok és évrészek társaságai, mint szintén az égalitairek és communisták is czéljokul a’ tulajdonnak és családoknak eltörlését ’s a’ tiszta materialismusnak behozatalát tűzték ki; de e’ tanok – ugy mond – nem csak a’ közügyvédi jelentésben elmószámlált társulatoknak voltak sajátjai. Mintegy két évvel ezelőtt bizonyos Thoré, ki most Lamennais apáttal együtt fogva van, egy hirlapot akart kiadni illy czím alatt: „a democratia”, melly ugyanazon elveknek fogott volna lenni organuma; a’ nélkül azonban,hogy elveinek kivivásaért erőszakhoz folyamodott volna. A’ hirlap programmja nyomtatásban megjelent, ’s előterjeszté a’ jövendő szerkesztők politicai vallomását. A’ programm feletti vitatások alkalmával a’ szerkesztők a’ materialismus elfogadásán ’s az isten lételének megtagadásán nem tudtak megegyezni. Hogy e’ nehézség elmellőztessék, szavazatra téteték a’ kérdés, és az isten létezése – de csak két szó többséggel – elismerteték. Ezen elismerés azonban a’ tervezett hirlapra veszélyt hozott, mert az, ki szerkesztéséhez legtöbb alaptőkével, t. i. 70,000 frankkal akart járulni, egy gazdag porczellánárus fia, visszahuzá magát, semmikép sem akarván elismerni az isten lételét. ’S ő most a’ Nationalnak egyik legtüzesb szerkesztője.
