NÉMETHON.
NÉMETHON.
A’ stuttgarti országgyülés követkamarájának nov. 24-ikei ülésében, miután a’ büntetőtörvényszékeknéli nyilvánosságot és szóbeli védelmet illetőleg az elnök azon észrevételt tevék, hogy ellenmondás nélkül el fog fogadtatni azon javaslat: miszerint a’ biróság itélete alá hozott legnehezebb vádesetekben nyilvános szóbeli végső eljárásnak legyen helye, mit a’ rendek fölkiáltással helyeslének; átmentek a’ törvényjavaslatnak azon pontjaira, mellyek egy statusügyvédnek a’ vádlott ellenébeni állását érdeklik; a’ törvényjavaslatnak ezek szavai: „Nagyobb bünesetekben, mihelyt a’ biróság elébe adott bizonyitványok befejezetteknek itéltetnek, azok a’ törvényszékhez rendelt statusügyvédnek adassanak át.” A’ statusügyvédnek kötelessége mindenek előtt megvizsgálni, valljon a’ végitéletre befolyással lehető minden körülmények a’ nyomozás által tisztába hozattak e? ha lényeges hiányokat fedez föl azokban, köteles az itélet fölfüggesztése végett, a’ kellő nyomozásoknak ujonti fölvételét irásban foglalva a’ törvényszék előtt kivánni. Ellenben ha a’ statusügyvéd a’ nyomozást kimeritőnek, de a’ vádlottnak az első folyamodásu biróság általi elmarasztaltatását vagy fölmentetését nem látná alaposnak, akkor a’ vádlottnak fölmentését tartozik kivánni; ha az itélőtörvényszék e’ kivánatot elfogadja, akkor nincs helye a’ végső eljárásnak, hanem a’ fölmentő itélet azonnal a’ nyomozó birósághoz átküldetik; de ha a’ statusügyvéd ezen kérésétől elmozdittatik, vagy ha a’ statusügyvéd véleménye szerint az előmutatott bizonyitványok elegendők a’ vádlottnak elmarasztalhatására vagy fölmenthetésére, akkor a’ statusügyvéd köteles ezen véleményét vádlevél alakjában előterjeszteni. – Az e’ tárgyban munkálkodott bizottmány nem akarván a’ statusügyvédet a’ törvényszékhez csupán mint segédet alkalmazni, a’ törvényjavaslatnak végszavait ugy kivánná módosittatni, hogy „akkor a’ statusügyvéd köteles legyen a’ vádlott ellen szóló okokat kérelmében összeállitani, a’ nélkül azonban, hogy kérelmét a’ vádlott elmarasztalása vagy fölmentés evégett vádlevél alakjában terjeszsze elő.” E’ pontra nézve a’ többi szólók közt Bezzenberger a’ statusügyvéd állásával igenis megegyeztethetőnek látja, hogy ő saját véleménye ellenére is köteleztessék a’ vádlott ellenvádlevelét előterjeszteni; mert ha – ugy mond a’ szónok – a’ bizottmány javaslata fogadtatnék el: akkor azon viszszás eset adná magát elő, hogy vádnak volna helye kérelem nélkül, ’s ez rosz hatást szülne, ha már előre lehetne tudni, hogy a’ statusügyvédnek és törvényszéknek nézetei különböznek. Knapp erre azt jegyzi meg: hogy a’ statusügyvédnek a’ biróságtól kapott illyetén utasitása azt mutatná, hogy ez utóbbi már hozott itéletet, még pedig illyet: a’ statusügyvéd a’ vádlottat „nem-bűnösnek”, a’ biróság pedig „bűnösnek” tartja. Ez által a’ biró tényleg kimondaná a’ „bűnös” szót; mind ez uj bizonysága annak, hogy ezen statusügyvédség az egész rendszerhez nem illik. – Mindig kifogások tétetnek a’ külföldi institutiók ellen, és most – ugy mond – épen azok fogadtatnak el, mellyek a’ vádlott helyzetét roszabbá teszik, kinek biráján kivül még vádlóival is dolga van.
Rummel a’ statusügyvédséget fölöslegnek ’s olyannak tartja, melly által az egész nyomozó eljárás megzavartatnék. Knapp javaslata az, hogy a’ törvényszéki előadó készitse el a’ vádlevelet, de annak itélet alá vételekor ő maga jelen ne lehessen. – Sokkal veszedelmesebb – ugy mond – ha a’ ministeriumtól sok tekintetben függő birák valamelly bűnesetnek már elitélése előtt tudhatnák a’ kormány ez iránti véleményét, mint ha ez későbben esik tudtokra. Ha statusügyvéd alkalmaztatik a’ törvényszékek mellé, ez által nem lehet elhitetni a’ közönséggel, hogy a’ biróság semlegesen viseli magát. Mosthaf is ellene nyilatkozék a’ statusügyvédségnek; mert – ugy mond – ez által a’ birák mindig mintegy intést nyernek a’ kormánytól; Zwergern, midőn 1833-ban a’ kamara a’ biróságoknáli nyilvánosságot és szóbeli védelmet kiváná, nem akart statusügyvédet, ezt most behozni nem volna más, mint a’ kormányhatalmat erősbbé tenni a’ nyomozási esetekben. Nevezze ki a’ kormány a’ birákat, bizonyosan ollyakat fog kinevezni, kikre támaszkodhatik. Mind e’ mellett legveszedelmesebb az, hogy a’ kormány nincs ezzel megelégedve, hanem még vádló jogot is követel. Prieser statustanácsos menté a’ kormányt, mikint nem szándéka a’ törvényszékeknéli befolyását nagyobbítani, csupán azoknak nagyobb biztositásául kivánja a’ statusügyvédséget behozni; a’ statusügyvéd – ugy mond – nem olly veszedelmes, mint Knapp követ ur előadá, nem fog ő itt azon hatással birni, mint a’ franczia statusügyvédek; azonfelül a’ nyilvánosság megszüntethet minden aggodalmat, az itélőbiróság független marad ezentul is, és kötelessége leszen, ugy a’ bűnt, mint szintén az ártatlanságot kinyomozni; ezenfelül a’ statusügyvéd ugy áll majd a’ biróság előtt a’ vádlott védelmezőjének ellenében, mint egyik félnek képviselője, melly tisztet a’ törvényszék tagjaira átruházni nem lehet. Duvernoy: Tegnapi tanácskozásunk alkalmával – ugy mond – egy rész gyanusá akará tenni a’ nyilvános szóbeli eljárást, mert olly statusban (Francziaországban) létezik, hol még előttünk ismeretlen formalitások is fenállanak; ma pedig azon rész a’ statusügyvédséget minden módon pártolja, nem jutván eszébe, hogy olly ország forog kérdésben, mellynek institutiótól tegnap óvott bennünket; nem kell többet említeni, mint hogy ott is a’ statusügyvédség olly időben hozaték be, midőn az ultramonarchismus elvei minden szabad nyilatkozatot elfojtani törekedtek. Már azon vigasztalást hallhattuk, hogy a’ birák ugy a’ bűn mint az ártatlanság kinyomozására hatni köteleztetnek; most azonban már azt kivánják, hogy a’ vádlott kétszeres, sőt bizonyos esetekben háromszoros váddal támadtassék meg. – Szavazatra bocsáttatván a’ bizottmányi javaslat által tervezett statusügyvédség kérdése, ez 42 szóval 36 ellen félrevetették.
