Erdélyi országgyülés.
Erdélyi országgyülés.
Az april. 2-kai országos ülésben a’ RR. a’ só tárgyábani fölirattal összefüggőleg elhatározták, a’ kir. főkormányszéket atyafiságosan felszólitani: „hogy miután néhai idvezült Ferencz császárkegyelmes fejedelmünk az 1792-ki évben költkir. leiratában igéretet tett, miszerint a’ sótisztek által az approbatalis törvény ellenére gyakoroltatni szokott kihágásokat büntetlenül nem hagyja, legyen a’ kir. főkormányszék ügyelettel, hogy az ollyan kihágásokért a’ kamarai tisztek legszigorúbb büntetésöket vegyék el, és hogy töröltesse el azon törvényelleni normativumokat, mellyek szerint a’ kamarai tisztek a’ sókihágásokban magok szoktak biráskodni.” – Csíkszék követei kérelemlevélben előadák, hogy küldőik még az 1837/8-iki országgyülés elibe terjesztették volt sérelmeiket, mellyek akkor az orszggülés eloszlása miatt nem orvosoltathattak, most azért ujból beadvány 22 darab levelet, ’s azok között némelly magánosok sérelmeit illetőket, kérik orvosoltatásukat. A’ KK. és RR. átadák e’ benyujtottakat a’ rendszeres biráló biztosságnak megvizsgálás és véleményezés végett. – Az apr. 5-kei országos ülésben jegyzőkönyv hitelesitése után Vízakna követe előterjeszté, hogy küldői kiváltságuk- és szabad sókereskedésöktől tettleg el vannak rekesztve, ezért ezen sérelmet is orvosláskérőleg a’ só tárgyábani föliratban megemlittetni kéré. A’ KK. és RR. ezen sérelem tárgyalását a’ rendszeres biztossághoz utasiták. Ezután elnök ő nmélt. jelenté, hogy Segesvárszék eddigi követe Müller Károly pályájáról lelépvén, helyébe Fronius Mihály választatott, ’s megbizatási levelét bemutatta. Továbbá Károly-Fejérvár volt követei családi és gazdasági ügyeik miatt követségökről lemondván, helyökbe Kunczelmann Ferencz és Kovács Lajos választattak, ’s megbizólevelöket beadták. Végre a’ kir. főkormány már kihirdetett sz. kir. város Szamosujvárat az országgyülésre képviselői általi megjelenésre meghiván,választott követei főbiró Novák Márton és főjegyző Jakab Adeodat megbizatási levelöket beadták. A’ RR. „éljen”-nel fogadták. Szamosujvár uj követei az erzsébetvárosi követek példájára az egyesületi hitet letették. Miután előbb Jakab Adeodat ajánlá magát és küldőit a’ KK. és RR. rokonságába, igérvén, hogy a’ magyar nemzetiséget sohsem gátolni, hanem előmozdítani, ’s a’ nemeslekkű magyar nemzetnek, melly őket, eddig hontalan vándorokat, nemcsak vendégszerelőleg keblébe fogadta, hanem jogai legszentebbikét a’ törvényhozást velök megosztotta, érdekével összeolvadni törekedendenek. Lelkes beszédét többszörös „éljen” szakitá félbe. Utána hasonló szellemben felelt követtársa, mit a’ RR. szintén „éljen”-ezve fogadtak. Továbbá országgyülési helyök hozatván kérdésbe, határozattá lett, hogy mivel az 1791: 61 t. czikkben nyilván ki van fejezve, hogy Szamosujvár és Erzsébetváros követei mindjárt Károly-Fejérvár után üljenek, a’ két város közül pedig Szamosujvár mindig elől emlittetik, azért mindjárt Károly-Fejérvár után és Erzsébetváros előtt legyen Szamosujvár követei helye. A’ szamosujvári követek által letett hitforma latin nyelven levén szerkesztve, inditványba hozaték magyarra forditása. A’ RR. tanácskozási rendszerök nyomán e’ fontos inditványt előleges tanácskozásra utasiták.
Ezek végeztével megállaittatott a’ határszéli egyenetlenség tárgyában szerkesztett fölirat ’s törvényczikk-javaslat, ’s átküldetett követség utján a’ kir. főkormányoz.
Elnök ő nmlga felszólitására jelentették a’ KK. és RR., hogy a’ napi rendre tűzött adó tárgyában előleges tanácskozásaikat még be nem végezték, hanem a’ főkormányzó ő nmlga beiktatása iránt érkezettel már készek, melly tanácskozás alá vétetvén, határozattá lett: a’ nélkül, hogy e’ tárgyban felirjanak, a’ jegyzőkönyvben kifejezni, hogy a’ kir. adománylevél vizsgálatába azon az uton, melyet országos elnök ő nmlga mult ülésben tett ’s általunk akkor közlött nyilatkozatában kijelentetett, nem ereszkednek, hanem ha benne valami törvényellenes leend, azt érvénytelennek nyilatkoztatják, azon értelemben,mint azt a’ kir. táblai elnök ő nmlga adománylevelére vonatkozólag már kimondották. A’ hitformára nézve pedig ragaszkodnak a’ n. gr. Kornis János által letett ’s az 1837-ki iromnykönyvben létező szerkezethez, a’ királyi biztos ő nmlga megjelenése iránt pedig az 1837-ben szótöbbséggel hozott határozathoz, ’s ezen értelemben a’ főkormányzó ő nmlga fölesketése ’s beiktatása ellen akadály nem levén, azt a’ KK. és RR. is ohajtják.
(E. H.)
