SZABADKA KÖRLEVELE.
SZABADKA KÖRLEVELE.
Érkeznek a tudósitások, hogy szab. kir. Szabadka városának körlevele több megyékben öröm- ’s méltánylattal fogadtatott. Tartalmát röviden emlitők ugyan azon tisztelt levelezőnk becses tudósitása után, kinek nevét örömmel szemléltük a’ derék férfiak névkoszorujában, kik a’ tisztelt nemes város által egyhangulag elfogadott javaslatokat választmányilag inditványozva, polgártársaik bennük vetett megtisztelő bizodalmának olly szépen megfeleltenek: azonban hitünkhöz tartozik, hogy e’ körlevél a’ kir. városok politicai jövendője előkészitésének histortájában sokkal fontosabb egy oklevél, mintsem megbocsáthatlan mulasztásnak ne tartanók annak ’s a’ hozzátartozóknak bővebb ismertetését elhanyagolni, annyival inkább pedig, mivel e’ körlevél ’s a’ szabadkai választmány javaslata egyszersmind igen alapos manifestatio Sopron városa véleményének ellenében, mellyet igénytelen jegyzeteink kiséretében szintugy közlöttünk.
Szabadka városa irt a’ megyéknek és kerületeknek, irt a’ városoknak, ’a ez utóbbiakhoz irott leveléhez a’ választmányi tudósitást is hozzá rekeszté. Tartalma mind háromnak, a’ hivatalos alakot mellőző hű kivonatban itt következik:
I. Körlevél a’ megyékhez. Aggodalmas szózatot emeltek a’ kir. városok a’ két utóbbi országgyülésen törvényhozási kétségtelen joguk korlátozása miatt aggodalmas szózatot emel ezennel Szabadka szabad kir. város is országgyülési szavazatának nem csak az 1608: 1-ső sarkalatos, hanem az 1790/1-iki 30-ik törv. czikk világos rendelete ellenére a’ legujabb időkben sajnosan tapasztalt megszoritása fölött. Keserű volt a’ panasz a’ kir. városok részéről; hidegen rövid, de annál sujtóbb volt a’ válasz az országgyülés 3-ik statusa részéről; mert midőn a’ kir. városok törvényes mértékű szavazatjoga törvényeink világos rendelete ellen az országgyülés 3-ik rendének többsége által ismételve a’ városok rendezésére halasztatott, a’ tőlük függött rendezés pedig annak idejére utasítatott, az idő lefolyt, ’s akkor egy szinte hideg megjegyzés „kifogytunk az idöből” volt a’ városoknak egész vigasztalásuk. – Nem akarják Szabadka városa tanácsa ’s választott polgársága a’ városok által tapasztalt sérelmek halmazát, érzett fájdalmak nagyságát elősorolni, hiszen a’ megyék is érezték már az idők súlyát; nem kivánják egy egész statusnak a’ köztársaság legmunkásabb polgárai részének országgyülési jelen helyzetéből honunkra háramló károkat felhozni, mert ezek, fájdalom! igen is szembeötlők; csak arra kivánják a’ megyei ’s kerületi RR. figyelmét előzőleg is irányoztatni: hogy a’ magát szelidebb ’s müveltebb kornak nem alap nélkül nevező tizenkilenczedik században a’ legfőbb időt jelen lenni hiszik, miszerint a’ nemzet külön osztályzatai között még mindig fenlevő elkülönözési sánczok kiegyenlitését a’ haza boldogságára teendők első sorába helyezvén, a’ hon javát keble titkában zaj nélkül hordó polgári rendnek alkotmányos állása kivivásában segédkezet nyujtsanak, ’a bizodalomteljes őszinte felszólalásukat kegyesen fogadják.
A’ királyi városok országgyülési szavazata törvényesség szempontjából soha meg nem támadtatott, ’s mig az 1608-iki 1-ső ’s általa felhívott 1514-iki 3-ik, ugyszinte számos városok külön beczikkelyezéséről szóló 1751: 27, 1715: 108, 109, 1790/1: 30-ik ’s egyéb mind a’ beczikkelyezést, mind a’ szavazat gyakorlatát tanusitó törvényeink ’a törvénykönyvünk fen leszen, igazságosan meg sem fog támadtathatni: az ellenzés mindig a’ városok hatósági belszerkezete hiányainak, főteg pedig a’ választási rendszer- ’s a’ nm. kir. kincstári kormányszéktőli függésnek szempontjaiból adatik elő. Ezen ellenvetésre megjegyeztetett számtalanszor a’ kir. városok részéről, miképen ezen rendszer a’ kir. városok beczikkelyezésekor is létezett, ’s a’ mi törvény alkotása előtt akadály nem volt, az törvény alkotása után még kevésbbé válhatik azzá; azonfelül a’ kir. városokban a’ fenálló rendszer- ’s törvényes gyakorlatnál fogva, a tanács a választott község a’ polgárságnak törvényes képviselői levén, ezeknek korlátozása által az egész városi polgárság ’s lakosság, szóval az egész alkotmányos negyedik rend – a’ törvények világos rendelete ellen ’s magával az alkotmányosság eszméjével is ellenkezőleg – legfényesb törvényhozási jogának szabad használatában korlátoztatik; és mi magyarok mégis alkotmányos nemzetnek szeretjük híni magunkat, ’a felejtjük, hogy az alkotmány sánczain kivül milliók vannak, kik szinte örködnek e’ közösen kivívott hon megtartásán; sőt még az alkotmányban foglalt polgári rendnek törvényes állása teljes kivivását is naponkint halogatjuk, ’s így a’ nemzet kifejlését, virágzását, melly az egész szabad világ példája szerint a’ városokból ágaznék szét az egész hazában, közös kárunkra gátoljak; ős alkotmányukat pedig, mellyre sokan nem alap nélkül olly kormányunkat pedig, mellyre sokan nem alap nélkül olly igen büszkék, minmagunk tapossuk. – Midőn azonban mind ezek ’s egyéb nyomatékos alapokok a’ királyi városok részéről, az országgyülési irományok tanusága szerint, számtalanszor előhozattak, és Szabadka városa ezekhez ’s a’ városok országgyülési törvényes szavazatának egyenkinti gyakorlatához jelennen is határozottan ragaszkodik, és törvényes jogainak teljes mértékbeni kivívására minden életerejét ezután is megfeszítendi: nem kíván a’ nemzet összes haladása iránt egykedvűséggel viseltetni, annál kevesbbé attól hátramaradni. Megkondult már Szabadka városában is az ébredés órája, a’ minihogy tanácsának tagjai, a’ városok országgyülési állása ’s jövendő kifejlődhetése minden körülményeit a’ választó községgel egyetértőleg vitatás ’s komoly fontolás alá vevén, az e’ tárgyban általuk megbizott választmány terjedelmes javaslatát egy szívvel lélekkel elfogadák, arról a’ többi királyi városokat szinte körlevél által értesítették, ’s őket is ez iránybani közremunkálásra, nevezetesen pedig arra barátilag felszólították: hogy mindenekelőtt nemzetiségünknek a’ városok hatósági életébe is leendő teljes behozásában velök együtt minden kitelhető erőből tattleg közremunkáljanak; választási rendszeröknek a’ törvény által kijelelendő határok közötti lehető kiterjesztése és szabályozása szükségét elvileg kimondják; hatósági ős belszerkezetöknek alkotmányunk mostani fejlettebb állapotjához, szabad institutióinkhoz ’s a’ jelen felvilágosodottabb kor igényeihez alkalmazandó átalakitását pártolják; főleg pedig a’ hatósági életökben hiányzó nyilvánosságot behozni, és a’ nm. magyar kir. kincstártóli függésők megszüntetését ’s mostani felügyelésének a’ nm magyar kir. helytartó-tanácsra leendő átruháztatását előmozdítani, mindezeket a’ törvényhozás utján létrehozni, ’s ez által országgyülési szavazatuk teljes gyakorlata ellen a’ megyei követek többsége által felhozni szokott akadályok – mellyekel egyébiránt törvényeseknek nem ismervén, szavazati joguk gyakorlatának tettlegi használatában törvényeinkhez ragaszkodva, mig alaptörvényeink fenállnak, figyelembe nem vehetnek – teljes megszüntetését eszközölni velök kezet fogva teljes erejükből megkisértsék, – Előterjeszték polgártársaiknak ’s atyjokfiainak mind azon akadályokat, mellyek miatt a’ kir. városok „a’ szorgalomnak ’s müveltségnek bölcsői, nemzetiség ’s polgári szabadság legerősebb támaszai”;* eddig nem lehettek, mellyek haladásuknak ’s közállományi kifejlődésöknek eddig utjában állottak; előterjeszték mind ezeket nem ujitási hajlamból, nem valamelly változtatási rohamból, hanem belső közértelmű elhatározottságból ugy, mint azt lelkük legtisztább meggyőződése sugallá. És előterjesztik ezennel a’ megyéknek ’s kerületeknek is, hogy alkotmányos hivatásuknak megfelelni, ’a azon hívséget, mellyel a’ felséges trón iránt viseltetnek, a’ hon szeretetével egyesíteni leghőbben igyekezendnek, mint eddig is – mind a’ mellett, hogy korunk egyik legnagyobb fia nyilt kijelentése szerint „a’ törvényhozás százados mulasztása”* okozá haladásuk parányiságát – igyekeztenek. Előterjesztik ezeket, hogy mostani helyzetöket, mellyben mindnyájan érezzük, miképen azon fokra jutott már a’ dolog, mellyen többé meg nem maradhat. – a’ megyei ’s kerületi RR. is méltányolván, a’ kir. városok törvényes jogai gyakorlatának utjában álló gátak elhárittassanak. Fájdalmas ugyan, hogy annyiszor ismételt méltó panaszaik szembetünő igazsága sem vala képes eszközleni azt, mit sürgetés nélkül is méltán várhatának. Nyomasztó helyzetök keserüségét neveli az is, hogy a’ nemzetnek a’ kir. városok ellenébeni igénye naponkint növekedik, ’a ők hivatásuk fontosságánál ’s erejök gyengeségénél fogva azon fájdalmas érzésnek, mellyet sérelmeik nagysága okoz, kénytelen elviselése mellett, a’ kor kivánatit kielégíteni nem képesek. Reménylik azonban, hogy e’ nemzet közjava tekintetéből a’ megyék e’ törvényes megkeresést a’ pusztában elhangzani nem engedendik; hanem felfogják, ugy, mint azt az igazság ’s méltányosság megkivánja. Sieyes után a’ kir. városok is felkiálthatnának: „ha szabadok akartok lenni, legyetek mindenekelőtt igazságosak.” Ime ők az első lépést megtették, ’a most a’ megyékre függesztik szemeiket. A’ csalódás keserűsége igen sok rosznak magvát hordhatná méhében! – Felszólítják tehát a megyéket, hogy a’ mult idők boldogtalan hajlamát, melly szerint egyik status a’ másik elnyomásával gondolta biztositását eszközleni, – a’ nemzet közérdekében oda irányozzák: hogy e’ nemzetet az egyetértés szelleme meghatván nemes a’ polgárral egyesülve, e’ szeretett hon átalakulását ’s virágzását közerővel előmozdithassák, ’s ha netalán azon viszontagságteljes idők visszaidézése, mellyekben eldődeink olly bőven részesültek, megkisértetnék, találja legalább a’ nemes ’s polgári rendet egymással kiengesztelődve, egymáshoz közeledve, hogy ezen egyesülés hatalmán maga a’ kisérlet lehetősége is örökre letünjék. Körlevelöket azon bizodalmas kéréssel végezik: hogy a’ megyék őket, alkotmányos polgártársaikat, szinte megkezdett haladási pályájukon törvényhozási hathatós befolyásukkal a’ forrón ohajtott közelebbi országgyülésen pártolni ’s kiküldendő követeiknek a’ városok országgyűlési sérelmeinek előleges tárgyalását ’s törvényes szavazatuk régi gyakorlatának teljes életbeléptetését kegyesen meghagyni méltóztassanak.
Zalai követjelentés 73. l.
Ugyanott 74. l. – Szerk.
II. Körlevél a’ kir. városokhoz. Sopron városának a’ k. városok orsz.gyülési állása tárgyában költ lelkes körlevele rég várt alkalmat nyujtván Szabadka városa tanácsának e’ részbeni nézetei nyilvánitására, nem késett a’ kir. városok azon életkérdésének komoly megfontolása ’s minden oldalróli meghányása végett szinte választmányt rendelni, melly is javaslatát előterjesztvén, a’ tanács, a’ választó községgel egyértelmüleg, bármint ohajtott volna is az országgyülésnek Sopron által javaslott elhagyása helyeslésével, azon egyetértést, mellyet Sopron városa ajánl, előmozdítani: mégis tekintetbe vevén a’ törvényszabta marasztaláson felül azon csak közelítőleg sem számitható következményeket, mellyek az országgyülés odahagyásából a’ kir. városok alkotmányos életére nehezednének, – lehetetlen vala az országgyüléseni maradás elkerülhetlen szükségét továbbá is nyiltan ki nem mondania, egyszersmind azon ösvényt, mellyet kiküldött választmánya a’ városok országgyülési törvényes jogainak teljes kivívására ’s biztositására ajánlólag kijelel, a’ többi városok figyelmébe is nem ajánlania. Nem volt ujabb időkben fontosabb tárgy, nem ollyan, melly az óvakodást jobban megkivánta, ’s mellynél nem annyira a’ jelent, mint főleg a’ jövendőt szem előtt tartani szükségesb lett volna, mint minő a’ Sopron városa által javasolt lépés. Szabadka városa akkint van meggyőződve, hogy sokkal magasb közállományi czél rejlik a’ k. városok institutiójában, mintsem annak vagy mostani rendszeretlen helyzetében továbbá is megnyugodni, vagy pedig a’ városok egész országgyülési állását odahagyással koczkáztatni okszerűen szabadságában állani gondolnók. Bizik a’ városok ügyének igazságában, keble tisztaságában; ’s kivánja: tegyenek meg a’ városok előbb mindent, mielőtt az utólsó lépésre magokat elszánnák. Minden esetre Szabadka városa tanácsa ’s választott polgárai annyira meg vannak győződve az országgyülés törvényelleni odahagyásából a’ városokra nehezedhető következmények bokrosságáról, súlyáról, hogy felfogásuk előtt világosan lebegő ’s nagy részben választmányuk jelentésében felhozott minden alap-okaik elősorolását jelen körlevelökben lehetetlennek tartják, ’s azért inkább választmányuknak közértelemmel elfogadott tudósitására hivatkoznak, ’s azt az ott kijelelt ’s általok szinte elfogadott haladási iránynyal együtt minden oldalróli megvitatás ’s birálat alá bocsátják, – egyszersmind arról is értesitvén a’ testvér városokat: hogy alkolmányos jogaiknak, a’ jövő forrón ohajtott országgyüléseni pártolására az ország minden nemes megyéit ’s kerületeket is külön körlevél által szinte megkérni czélszerűnek találták.
Végezetül, midőn a’ felhivott választmányi tudósítást ’s a’ ns megyékhez ’s kerületekhez bocsátott körlevelök másolatát bizodalomteljesen közölnék, a’ városokat ujolag arra kérik: pártolják szives hozzájárulásukkal Szabadka városa jelszavát, melly ebből áll: „az országgyülésen maradni, férfiasan vitatkozni, ’a hatósági életökben a’ nemzettel haladni.” – Költ az 1842-ik évi maj. 23-kán tartott tanács ülésből.
III. Választmányi jelentés. Szabadka városának az országgyülés elhagyását inditványozó soproni körlevél tárgyában kiküldött választmánya*, megbizatását 497teljesitendő, értelmezés tekintetéből azon körlevél tartalmának lényeges kivonatával kezdi meg jelentését. Ugyanis Sopron városa tanácsa ’s választó községe, annak előbocsátása után, hogy a kir. városoknak kötelességök semmit kisértetlenül nem hagyni, mi országgyülési voksuk kivivására szolgálhat, ’s ha az eddigi lépések sikerre nem vezettek, más hathatósabbakról gondoskodni kénytelenség, – véleményét abban pontositja össze: „hogy a’ szabad kir. városoknak becsületteljesebb lesz az országgyülésen jelen sem lenni, mintsem a’ mostani képtelen ’s törvénytelen állásban, törvényes joguk- ’s befolyásuktól megfosztva, ott tengődni, – javasolván, hogy a’ sz. kir. városok a’ jövő országgyülésre követeket küldjenek ugyan, de olly utasítással: miszerint ha a’ városi követeknek a’ megyei követekével egyenlő teljes szavazati joguk mindjárt az első országos ülésben minden más tárgy fölvétele előtt világos kifejezett szavakkal (nem pedig valami általános kifejezéssel, mint p. o. hogy a’ városok jogaikban pártoltatni fognak) meg nem állapittatik, akkor protestatio mellett az országgyülést azonnal elhagyják, ’s az utasitásban csak ezen lépésre hatalmaztassanak fel; ’s ha ezt pontosan nem teljesitenék, vagy másba ereszkednének, követségi megbizásuk azonnal szünjék meg.”
A’ választmány tagjai voltak: Szárics József polgármester és helyettes-bíró; Bacsich Mihály tanácsnok ‘s főjegyző; Demerácz Alajos főügyész; Zomborcsevics Ferencz aljegyző; Gyelmis Miklós szószóló, Radmics János választó-polgár.
Bármennyire kivánná is a’ választmány azon egyetértést, mellyet Sopron városa ajánl, előmozdítani: tekintetbe vevén mindazáltal azon közelítőleg is ki nem számitható következményeket, mellyek az országgyülés odahagyásából a’ kir. városok alkotmányos életére nehezednének, ’s a’ kir. városokat az alkotmányos jog legfényesbikének mostani korlátolt helyzetű gyakorlatától is önnön tettök és pedig törvényelleni teltök által és akkor fosztanák meg, midőn a’ cselekvés órája közelget, midőn a’ 3-ik status a’ városok országgyülési szavazatát ’s ezzel elvalhatlan kapcsolatba helyezett választási jog kiterjesztése ’s hatósági belszerkezete rendezését továbbra nem halaszthatóknak nyilvánosan kijelenti, – lehetetlen határozottan oda nem nyilatkoznia: hogy az országgyülés indítványozott elhagyását, mint a’ városok alkotmányos ’s helyhatósági független állását is veszélyeztetőt, nem csak nem javasolhatja, hanem azt mindenkép ellenzeni legszentebb kötelességének tartja; – kijelentett ellenzése okait, hogy a’ czélszerűség ’s igazság annál jobban kitünjék, a’ soproni körlevélben foglalt lényeges állitásokkal ’s következtetésekkel szemközt állitva, előterjesztvén, mint következik:
Sopron városa körlevelének alapját tevő választmányi tudósitás előterjesztését igen helyesen ekkép kezdi: „A’ szabad királyi városok szavazati joga az országgyüléseken már azon pontra jutott, mellyen a’ dolog, ugy a’ mint van, az egész ország elismerése szerint, többé meg nem maradhat, – különösen magoknak a’ városoknak törekedniök kell, hogy a’ mostani épen olly képtelen, mint törvénytelen helyzetből kigázoljanak.” –
Ezen bevezetés tartalma annyira elismert ’s az ország minden részében annyira uralkodó közvélemény, hogy annak kétségbe, vagy csak feszegetés alá is vonása, szinte közmegegyezéssel képtelenségnek tartatnék: az lehet tehát csupán a’ vitatás tárgya: mi módon fejlődhetnek ki a’ kir. városok mostani rendszeretlen országgyülési állásukból? Ezen szabadító ösvénynek kijelölése tekintetéből a’ választmány mindenek előtt megjegyzendőnek véli, hogy valamint a’ körlevél idézett bevezető tartalma az ország közvéleményével megegyezik, ugy a’ czélba veendő lépéseknek is a’ közvéleménynyel, alkotmány ’s törvények szellemével szinte megegyezni kell; különben azokat nem csak a’ soproni körlevélben érintett törvényszabta büntetés érné, hanem egy egész kornak ’s nemzedéknek szerencsétlensége is követhetné. Sopron városa ugyan azt állítja: „hogy az eddigi kisérleteknek nagy részt az egyértelműség hiányán kellett hajótörést szenvedniök”: azonban az egyetértés ellen ekkorig a’ kir. városokban lehete panaszkodni mert azok országgyülési voksuk tárgyában – az egy, országgyülési elhagyást kivéve – nem igen ágaztak szét, publico-politicai elveik csaknem ugyanazok valának; csak a’ legujabb időkben kezdett a’ kir. városok egy része, a’ polgári osztálynak díszesb ’s alkotmányos nemzethez illő állás kivivásában, az eddig csaknem közösen tapodott ősvényről eltérni, ’s az alkotmányos haladás mozgalmait figyelemmel tartva, régi állásából bátortalanul ’s halárzott irány nélkül lassú léptekkel kimozdulni. Az egyértelműség hiányának vádja tehát a’ városokat eddig alig terhelheti; de jövendőre nézve is, bármelly véleményekre oszlandnának is a’ kir. városok, az – miután összesen egy voksot ugysem kivánnak – állásukra nézve elhatárzó befolyással nem leend; különben is 49 – az ország külön részeiben helyezett független hatóságokról igen ritka esetekben lehet föltenni ’s tőlük várni, hogy szabadon ’s mégis mindenekre nézve egyenlően gondolkozzanak, Nem közakarattal elfogadott lépésektől függ tehát lényegesen – noha az kétségtelenül igen sokat tenne – az annyira ohajtott siker; hanem attól, ha a’ törvényhozó testület közös kivánata, alkotmányunk szelleméhez ’s a’ mostani felvilágosodott békés haladási kor ismételt ’s naponkint kiáltóbb igényeihez simulva, mind azt, mi alkotmányos rendszerök teljes kifejtésének eddig mozdulatlanul utjában állott, czélszerű javitásokkal elmellőzni ügyekezendnek, ’s mind ezt már valahára legalább szükségesnek elvileg kimondják.
A’ kir. városok országgyülési szavazata iránti törvényes jogot ezen választmány sem kívánja fejtegetni, mert a’ kir. városok az 1608-iki 1-ső koronázás utáni törv. czikk világos rendeleténél fogva az ország statusainak negyedik rendét teszik, az országgyülésen, hivatkozva Ulászló VII-ik decretamának 1514-ik évben hozott 3-ik t. czikkére, üléssel ’s vokssal ruháztattak fel, mint ez az 1825/27-iki 8-ik t.czikk által kiküldött országos választmány rendszeres munkálatának az országgyülés rendezése tárgyában javaslott 2-ik czikk rendelete ellen, a’ városi követek által benyujtott különszavazatban is felhivott számos törvényekkel ’s közbejött gyakorlati esetekkel is támogattatik; későbben pedig több kir. város világosan országgyülési üléssel és vokssal czikkelyezteték be törvénykönyvünkbe, közöttük Szabadka is az 1791-iki 30 t.cz.ben, – ’s ezen jogukat a’ kir. városok törvénykönyvünk, a’ városok szaporítása ellen föltételesen hozott 1678ki 17 t. cz. ’s törvényes szokás tanusága szerint gyakorolták is, melly gyakorlat csak a’ legujabb időkben szorittatott meg, vagy – a’ soproni körlevél kitétele szerint – „csak behozatni kivántatik.” – Hogy tehát a’ kir. városoknak ezen czélba-vett gyakorlat behozása ellen minden kitelhető módon viaskodni és pedig – a’ hol csak meggyőződésük engedi – az ország 3-ik rendével egyértelmű voksolással magukat a’ gyakorlatba teljesen behelyezni kell, nem pedig az országgyűlést odahagyva, a’ panaszlott kizáró gyakorlatnak életbe-léptetésére tág mezőt hagyni, bővebb fejtegetés nélkül is világos, annyival is inkább, minthogy kétségtelen miképen a’ szavazási gyakorlatra nézve a’ városok között némi különbség mutatkozott; jelesen Sopron városa országgyülési befolyása ’s ezen jogának számos évekig volt lelkes követe általi szakadatlan gyakorlása akaratlanul is szembe ötlik; vannak még számos városok is, mellyeknek törvényhozásbani részvéte szinte kitünő; – de hogy a’ dolgok állásával ’s helyzetökkel a’ városok már valahára tisztán megismerkedhessenek, őszintén vallva, vannak számos olly városok is, mellyekről mást alig lehet mondani, mint azt, hogy az országgyülés elejére követeket küldöttek, – melly városokról épen nem lehet állitani, hogy országgyülési teljes szavazatuk visszanyerésére minden törvényes módot elkövettek. Ezekre nézve, valamint mindnyájokra nézve is, még sok a’ teendő, mielőtt a’ javallott utólsó lépérse magokat elhatároznák vagyis igazabban szólva elszánhatnak. (Vége követk.)
