Erdélyi országgyülés.
Erdélyi országgyülés.
(Folyt.)
(Folyt.)
Mi illeti továbbá az 1813-ki 1204. udvari szám alatti felsőbb rendelést, miszerint a’ protestansok válóperei az udvar elébe fölkéretnek: az ellenkezik az 1791-ki 32 törvényczikknek ezen szavaival: „benigne annuente sua Majestate Ssma, omnia fora judicialia civilia, ecclesiastica et criminalia, tam superiora quam inferiora, trium in Magno Principatu Transylvaniae nationum in pristinam legalem et respective diplomaticam formam et activitatem restituuntur”; mert a’ felhozott törvénynek szavaiból tisztán kitetszik, hogy a’ házassági ügyek olly hatósággal rendeltettek vissza az azelőtti törvényszékekre, millyennel birtak, mielőtt felséges II. József császár polgári itélőszékekre utasította volna azokat; hogy pedig a’ protestansoknál a’ házassági ügyeknek papi itélőszékek azaz generalis synodus előtt kellett bevégeztetni, ezt kétségen kivül bizonyítja a’ nemzeti fejedelmek alatt hozott ’s azok által ünnepélyesen is megerősitett 93-ik canonjok illy szavakban: „Episcopus evocatis secum in consistorium senioribus et assessoribus, communes causas appellatas et transmissas bona fide et secundum dictamen conscientiae revideat, discutiat, peremptorie decidat, nec illinc ad superiorem sedem appellare licet”, ’s ezen egyházi törvénynek szakadatlan és tettleges gyakorlatában találta a’ protestansokat a’ bevett vallások jogait biztositó leopoldi kötlevél 1-ső pontja is. Továbbá a’ vallások jogegyenlőségéről folyó következetesség kivánja, hogy valamint a’ catholicusoknak válóperei tökéletes bevégzésökig mind csak spirituale forumukon folynak, ugy a’ protestansoknak illyetén ügyei a’ vegső elhatározás stadiumában ne vítessenek fejedelmi tanács elibe. Végre nem mellőzhetik el a’ RR. annak megemlitését is, hogy mivel a’ válópereknek a’ felséges udvarhoz való felküldése által azoknak végzése némellykor több esztendőkre halad, ezen körülmény nem ritkán okoz az ügy ellátása alatt erkölcstelen életre fajulást, különösen a’ szegényebb sorsú személyeknél, kiknek az élet súlyos terhei hordozása miatt leginkább van szükségök házi körükben segédtársra, egyszersmind elszegényülés kútfeje, mert sok költségbe kerül a’ távolfekvő városban Bécsben perlekedés ’s annak folyamára való felügyelet. – A’ protestansok egyházi igazgatóságába polgári hatalom befolyásának sérelmes jelei következőkben mutatkoznak: az Appr. I. r. 1-ső czíme 3-ik czikkelyének ezen rendelése: „az ekklézsiai directiókban és ritusokban reformálniok vagy variálniok az ekklézsiáknak eleitől fogva szabados volt, melly keresztényi szabadság ezutánra is el nem rekesztetik és tiltatik” – ellenére a’ reformatusok egyházi gyülésének maga keblébeni igazgatást ’s javitását tárgyazó rendelkezése felsőbb parancsolat által 1836-ban megsemmisittetett; ezenkivül a királyi főkormányszék a’ n.enyedi főiskolánál 1835-ben a’ főegyházi tanács elmellőzésével némelly ifjak dolgában polgári és katonai biztosságot rendelt nyomozás végett. Ugyanazon főiskolában professor Szász Károly ellen törvénytelen nyomozást vitetett végbe, székely-udvarhelyi professor Ercsei Jánosnak hivatalától való felfüggesztése és közkereset alá vétetése iránti rendelések adattak ki, és nemes Bardócz-fiuszékben a’ vargyasi ekklézsia fungens papja, Szabó István, 1831 évi oct. 20-kán 4654 udvari szám alatt költ rendelésnél fogva az unitarium consistoriumnak 1832-iki felirása ellenére is polgári itélőszék előtt pereltetett meg; sőt a’ külső hatalom még házasságok megsemmisitésébe is elegyedett, midőn felsőbb rendeletből a’ hathéti oktatás elmulasztása miatt későbben történt házassági szövetség törvénytelennek nyilvánittatott ’s megsemmisittetett, a’ felek további együttlakástól eltiltattak, mint Udvarhelyszéken al-dobolyi Miklós Gergely és felesége Lázár Borbála, ugyszintén Kolozsmegyében szászlúdvégi lakos Kis Mihály és felesége Jakab Éva, de többek példái is bizonyitják.
A’ r. catholicusok sem kevesbbé vannak megterhelve, midőn közülök is a’ polgári főbb hivatalbelieknek és patronusoknak, noha az Appr. I. része 1. czíme 3-ik czikkelye szerint (melly egyházi igazgatásra nézve a’ vallások között különbséget nem teszen) épen azon joguk van az egyházi dolgok, nevelőintézetek és alapitványok elrendezésébe befolyni, mint a’ protestansoknak, mégis el vannak zárva egyházi gyülések nemléte miatt mind attól, hogy az egyházi kormányzásnak a’ törvény rendelete szerint hozzájárulásuktól függő ágaiba befolyhassanak, hogy őseik kegyes hagyományaiból alakult alapitványaiknak kezelésébe, mellyeket pedig az 1754 t.czikk rendszabásához képest az alapitók által elintézett czélra kell fordítani, belé szólhassanak, mind attól, hogy gyermekeik nevelési rendszerébe betekinthessenek, ’s igy e’ mindenek felett fontos feladatát a’ polgári kötelességnek a’ törvények által biztositott igazuk szerint teljesithessék; és igy kénytelenek mindezen hatóságokat egy országban, hol egyoldalu kormányi rendeletek által egyéb, a’ nevelésnél kevesebb fontosságu dolgok sem kormányoztathatnak, a’ törvények, jelesen az 1791: 8 t.czikknél fogva törvények korlátai közé szorított igazgatás által szabad tetszésü elrendezés szerint az igazgatás és papság kirekesztő szabad bánása alatt látni, következőleg kénytelenek ezen rendszerből kifolyólag nevendékeiket ollyanok keze és általános befolyása alá adni, kiknek e’ fontos vállalatra való kiszemelésében részt nem vesznek, ’s e’ szerint merő ismeretlen ’s a’ honnak, mellynek számára kell nevelniök, érdekébe nem avatottakra bízni gyermekeiket. Mivel tehát mind a’ szükségesség, mind a’ törvény szempontjából mulhatatlan a’ catholica egyházi igazgatás helyreállitása, kéressék meg ő felsége, hogy miután 1792-ben 2893. udvari szám alatt költ k. leiratának ezen szavakban: „Clementer admissum, ut catholici etiam negotia scholastica fundationalia et ecclesiastica, adinstar consistorioram reliqnarum in Transylvania receptarum religionum, sub suprema inspectione nostra regia, salvisque circa illud majestaticis juribus, seorsim pertractent etc. etc.” – elismerte a’ catholica vallás sorsosainak ezen jogát, méltóztassék a’ catholicum consistorium létrehozása ’s az e’ részben eddig fenálló sérelmek megszüntetése iránt kegyesen rendelkezni, annyival is inkább, mivel azon esetben, ha consistoriumok organisáltatni fog ’s létrehozatik, magok a’ catholicusok is nevelő-intézeteikhez, mellyeknek elintézésében befolyással lesznek, több bizodalommal fognak viseltetni; méltóztassék továbbá a’ protestans egyházi itélőszékeket is jegyzőkönyveik vitele ’s válóügyeik folytatása körül törvényszerinti jogaik gyakorolhatásában nem korlátozni, – 1824-ben augast. 13-kán 2715. udvari és 9637: főkormányi szám alatt, 1836-ban pedig apr. 18-kán 3936. főkormányi szám alatt megujitva kibocsátott felsőbb rendeletek, mellyek szerint a’ theologicus és symbolicus könyveknek a’ püspökök felügyelete alatti kinyomatása gátoltatik mindaddig, mig a’ k. kormányszéknek megvizsgálás végett be nem adatnak, sértik a’ felhozott 1791: 56 t. cz. azon biztositását: „libros religiosos tam symbolicos quam theologicos cujusvis religionis receptae absque influxn unius religionis in alteram imprimi facere liberum erit”, midőn különböző vallású tanácsnokok máshitűek vallásos könyveit veszik vizsgálat és birálgatás alá; meg van sértve továbbá azon biztositék is, melly az említett czikk eme’ szavaiban foglaltatik: „plenaria super his inspectio episcopis et respective consistoriis singularum religionum relinqnitur”, midőn a’ törvények által rendelt plenaria inspectiótól elrekesztetnek a’ püspökök, mert minden következés nélküli az általok történt revisio mindaddig, mig a’ kir. kormányszék helybenhagyása nem járul hozzá, e’ szerint appellatióba véteték a’ revisio az illető püspökök elől, kiknek ezen törvény sub gravi responsabilitate plenaria inspectiót adott, még pedig más vallásbeliek elébe, kiket a’ beléelegyedéstől ugyanazon törvény nyilván elrekeszt. (Folyt. köv.)
E. H.
