KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
A’ legujabb hirek Éjszakamerikából jul. 16-ikáig terjednek. Szerintök Ashburton lord alkudozásai a’ határkérdés fölött egészen uj és váratlan akadályokra bukkantak Maine és Massachusetts statusok részéről, ’s igy a’ viszálkodások kiegyenlitése még fölötte messze van. – Az elnök vetója a’ vámjegyzékbill ellen folyvást ingerli a’ kedélyeket és akadályozza a’ kereskedést és közlekedést. – Amerikában megint két gőzös sűlyedt el, egyik a’ Missouri kifolyásánál a’ Missisippibe, másik az Ontario taván. Amott 33, emitt pedig 60–70 emberélet veszett el.
Az angol hirlapok naponkint uj meg uj részleteket közölnek a’ gyárkerületekben uralkodó népinségről. A’ kőszéndolgozók folyvást vonakodnak a’ munkától, mi által a’ kőszén nagyon megritkult. Számos vasgyár vesztegel, minélfogva a’ vaskereskedés tetemesen sűlyed. Több mint harmincz leedsi, manchesteri, birminghami, stolkporti ’stb. gyapot- és lenfonó-intézetből részint a’ dolgozók bocsáttattak el, részint a’ dolognapok hetenkint hatról négyre szorittattak. Greenochkban (Scótziában) 35,000 lakos közül 15,000 teljesen élelem nétkül szükölködik. Más helyeken az inség még borzasztóbb. ’S e’ roppant inség mellett ama’ dúsgazdag egyházi és világi aristocratia, mellynél a’ királyné fölszólitólevelére 50 ezer font sterling sem gyült a’ népinség enyhitésére! – Illy tapasztalások után a’ köznép mindinkább elpártol az angol egyháztól, ’s vagy valamelly szigorú dissenterfelekezetben, vagy – mivel kétség ébred benne a’ keresztény vallás iránt – Owen socialismusában keres menedéket. Jul. 25-kén a’ gyárkerületekből nagy küldöttség jelent meg Peel Robertnél, ’s Pason ur, leedsi polgármester kijelenté, hogy a’ gyárkerületek általános bukás küszöbén állanak; sokáig. kellemetlen vita folyt a miniszter és a’ küldöttség közt, melly alkalommal Peelnek sok keserű igazságot kelle nyelnie a’ gabnatörvényekre és vámjegyzékre nézve. Egyébiránt a’ küldöttség eljárásának valamint Peelnél, ugy Stanley és Wharncliffe lordoknál sem vala más eredménye, mint hogy a’ ministerek kijelenték, hogy a’ kormány épen e’ tárgy minden oldala megfontolásával foglalkozik. – Albert herczeg Manchester városának egy hasontárgyú emlékiratára meleg részvétét és ama’ reményt fejezé ki, hogy a’ parliament hajlandó leend törvényhozásilag enyhíteni a’ közinséget. – Mindenfelé chartistagyülések, izgató beszédek és lázasztások. – Az edénygyárkerületekből azonban legujabban kedvezőbb hirek érkeztek; ott a’ kedélyek nemileg csillapulni kezdenek, és a’ dolgozók ismét ellátják munkájokat.
Bury ur, a’ feles gőzkocsigyártó a’ londonbirmimghami vasuton próbál, tön ama’ veszély iránt, melly egy tengely eltöréséből származhatik. Ő egy négykerekű locomotiv tengelyét eltöreté, ’s 52 angol mérföldnyire ment veszély nékül; egy óra alatt 20 angol mföldet haladott. Bury ur csak negyed magával ment, t. i. a’ vezetővel, egyik igazgatóval és ifűővel.
A’ követkamra a’ követi bizományok vizsgálatával foglalkozik. Larochejacquelin némi nehézségek után befogadtaték ’s letevé az esküt. Legnagyobb ellenszegülést hihetőleg Girardin Emil, a’ Presse szerkesztője – ki e’ jeles Armand Carrelt néhány év előtt párviadalban megölé – okozand; a’ kamra őt már egy ízben származása (Girardin ur t. i. Girardin tábornoknak természetes fia) és polgári állása miatt kizárá. Az okok most sincsenek elháritva, de most talán a’ kamra engedékenyebb lesz, mert meg kell jegyezni, hogy Girardin ur az udvar kedveltje. – Az elnökségre a’ ministerek részéről Salvandy és Sauzet, az ellenzék részéről pedig Dupin és Odilon Barrot a’ kijelöltek. Hirlik, hogy Dupin, kiről nem tudhatni, mikint jutott az oppositio kegyébe, és Salvandy vissza fognak lépni, nehogy a’ szavazatok nagyon megoszoljanak, ’s e’ szerint, minthogy az ellenzék nem elég erős még, hogy Barrot urat ültethesse elnöki székre, hihetőleg megint Sauzet lesz a’ kamra elnöke.
A’ juliusi ünnepek ez uttal némán ünnepeltettek. Orléans hg ünnepélyes temetése és tetemeinek áttétele a’ Notre-Dame egyházba jul. 30-kán nagy pompával ment végbe.
A’ Ledru Rollin ellen a’ mansi választó testület előtt tartott beszéde nyilvánitásaért indított vádper a’ mayennei megyei törvényszék előtt jul. 18-kán folyt. A’ vádlott nem jelent meg, és ez iránt egy levélben követi dolgaival menté ki magát az elnöknél. A’ törvényszék azonban, melly makacsság esetében esküttek nélkül itél, a’ vádlottat a’ főügyvéd kivánságára négy hónapos fogságra és 3000 frank birságra itélte.
A’ franczia vászongyárosok választmánya megbizóihoz felszólitást intézett, hogy haladék nélkül jelenjenek meg Párisban, és sürgetőleg szólaljanak fel a’ kormánynál a’ Belgimmal kötött kereskedési szerződés ellen. Erre a’ Courrier következőt jegyez meg: „Lehet e nagyobb önzést gondolni? Nem elég, hogy az angol áruk kizárattak, most még azt is kivánják, hogy Belgium föláldoztassélk. Valóban, ezek az emberek chinai falat kivánnak, innen láthatni, hogy éhségöket semmivel sem elégíthetni ki. Mit gondolnak ők azzal, ha forognak e fen politicai tekintetek, mellyek bennünket Belgiummal alkudozni, és igy a’ két ország egyesülését szorosbbá tenni kénytetnek? – Furcsa kis hazafiság ezért panaszkodni, és ama’ neheztelés viszhangjává törpülni, mellyet velünk ez alkukötés miatt az angol kormány éreztet.”
A’ spanyol regens egy rendeletet adott ki, mellynél fogva a’ tartományok fővárosaiban, hol nincsenek elegendő számmal polgárok, kik az esküttszéki biróságra képesitő adómennyiséget fizetik, a’ legtöbbet fizetőket az esküttek közé soroztatni rendeli, még pedig a’ helynek, hol az adó fizettetik, minden különbsége nélkül, mindaddig, mig 120 betelik. Navarrában és a’ bask tartományokban mindazok esküttek lehetnek, kik vagy saját házzal birnak 400 reál jövedelemmel, vagy ugyanannyi szállásbért fizetnek évenkint, ha különben a’ törvénykivánta képességekkel birnak.
