Erdélyi országgyülés.
Erdélyi országgyülés.
Az aug. 17-kén tartott országos ülésben Közép-Szolnok megye ujonnan választott követe b. Apor Pál megbizólevelét mutatá be a’ RRnek. Erre a’ RR. az elnök felszólitására az urbéri javaslatok fölötti tanácskozást folytatván, a’ földesuri visszaélések korlátozására egy törvényjavaslatot alkottak, melly – a’ jelen körülmények közt, ’s tekintve az erdélyi, kivált oláh jobbágyságnak századok óta megszokott függését földesuri önkénytől, mint átmeneti fokosat egy jobb és nemesb társasági állapotra, üdvösen fog hatni, föltéve minden esetre, hogy a’ törvény a’ jobbágyra nézve nem marad – mint eddig többnyire – irott malaszt. Többek közt meg lön határozva, hogy az 1791: 27 által törvényesitett zselléri napszámtartozás hetenkint három tenyeres, vagy két marhás napszámot nem haladhatván meg, ezen és az 1769-ki szabályozó rendeletben meghatározott tartozásokon túl az urbéresektől semminemű tartozás ne követeltessék. „Meghatároztatott továbbá – szól a’ javaslat – hogy
a’ tartozás szerinti napszámok, a’ munkanapokon egymás folytában dolgoztatva, előre ki ne szedessenek, sem ellenben egy héti hátramaradtságnál több, más hétre át ne vitessék, ennyinél többet az urbéres pótlólag sem levén köteles szolgálni, hanem ha az ő egyezésével vagy hibájából* gyült volna össze a’ hátramaradtság. – Ide nem értetvén a’ szakmány szerint dolgozó, vagy hétszámon át szolgáló urbéresek, kikre nézve a’ fenálló gyakorlat, mennyiben az terhesebb nem volna a’ törvényszerinti tartozásnál, megtartandó. – Ki a’ mondottak elleni szolgálatra erőtetné urbéresét, vagy a’ közmunkákra kitett napszámok fele részét szabott idejében fel nem tudná minden gyalog napszámért, melly mértéken felül vétetik, egy igásért két magyar frtot lesz köteles fizetni.” – Ugyszinte többnemű birságok, sőt közkereset által is büntettetni rendeltetnek az uri hatalmukkal visszaélő földesurak, kihágásaik minőségéhez és fokozatához képest. A’ földesuri biróság alá nem tartozó vétségek fenyitése, ugyszinte az urbéresnek pénz-, napszám- vagy fogságbeli jogtalan elmarasztaltatása, mentségül szolgáló okok hiányában, az elmarasztalást vagy kártételt kétszeresen megtériteni, a’ fogsági napszámért pedig két-két m. frtot fizetni tartozik; mind a’ kárpótlás egyszerűsíttetik, mind a’ birság felére száll, ha mentségül vehető, ámbár nem elégséges okok forognak fen. Ha mind ezen esetekben az illető tiszt ráitélése és megintése nyomán rögtön eleget nem tenne a’ földesur, legrövidebb pör utján 24 m. frt megyedíjban (constitutionalis poena) mindannyiszor a’ költség megtéritésén felül is elmarasztaltassék. Ha a’ földesur fenyités eseteiben a’ kiszabolt formákat mellőzné, vagy határon túl fenyitené urbéresét, a’ karnak kétszeri, a költségnek pedig egyszeri megtéritésén felül, kisebb hatalmaskodási díjban is legrövidebb uton elmarasztaltatik; utóbbi esetben, ha kihágása ugy érdemelné, közkereset is rendeltetvén ellene. Ha a’ földesur urbérese fenyitésében a’ formát is mellőzné, a’ kiszabott határt is áthágná, a’ kár kétszeres és költség egyszeres megtéritésén felül 109 m. frt díjban, ki pedig a’ formák mellőzésén felül földesuri hatalmon kivül eső fenyiték nemével büntetné urbéresét, a’ kár kétszeres és költség egyszeres megtéritésén kivül 200 m. frt országos díjban (articularis poena) marasztaltassék el legrövidebb uton, e’ fölött ha kihágása ugy érdemelné, mindkét 649esetben közkereset alá vonassék. Ok nélkül és a’ föltételek törvényszerinti teljesitése előtt lakhelyeikből elmozdított urbéres legrövidebb pör utján kereshet visszahelyezést és a’ fosztásból következő terhek, mint más fosztás eseteiben, a’ földesurra itéltetnek. – Az urbéreseken a’ földesur személyese, gazdatisztje vagy cselédei által elkövetett törvénytelenség eseteiben, a’ földesurra hárul a’ birság: fenmaradván mindazáltal viszonkövetelési joga; fenyitőbüntetés ellenben a’ földesurra – ha a’ kihágásnak nem részese – nem hárulhat. A’ javaslat többi pontjai a’ díjak fülvétele módját, illetőségét, a’ jobbágyi állomány csorbithatlanságát és a’ törvényhatósági tisztek ez iránti fölügyelését, ugyszinte a’ tizedvételnek módját ’s idejét tárgyazzák. E’ javaslat ellen Bartha Károly három- és Nagy József marosszéki követek óvásukat tevék be a’ jegyzőkönyvbe. (Erd. Hiradó.)
Fölötte tág értelmű záradék, kivált kinek kedve van magyarázgatni. Be könnyű mindent a’ szegény jobbágyra hibául fölróni! – Szerk.
