KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Londoni hirek szerint: a’ gabnatörvény elleni egyesület választmánya Cobden előlülése alatt egy fölszólitást bocsátott Nagybritannia és Irland népéhez, mellyben mutogatja: hogy az egyesület pénztára 2000 felolvasásra a’ gabnatörvények ellen, töb mint 5 millió iratkák kinyomtatására és szétosztására, a’ parliamenthez benyujtandó, több millió aláirásokkal jegyzett kérelemlevelek előkészitésére, ’s a’ Londonban tartott öt rendbeli conferentiára, egészen kimerittetett, és hogy a’ nemzeti ügy előmozditásához 50 ezer font sterlingből álló uj tőkére van szükség, mellybőlegy-egy honpolgárra jut 1/2 penny fizetendő.
A’ „Globe” hiteles kútfő után irja: hogy James Graham belügyminister erősen sürgeti Peel Robertet a’ parliamentnek még karácsony előtti összehivására, minthogy ő – ugy mond – az ország jelen körülményeit ’s a’ naponkint növekedő szükséget tekintve, terhes felelősége által fölhivatva érzi magát, a’ nyilvános rend fentartására jó előre rendszabályokról gondoskodni. Sir Robert ellenben a’ legutóbbi évnegyedes tabellákban mutatkozó statusjövedelmi fogyatkozással nem igen szeretne a’ parliament előtt megjelenni.
Londonból irják: hogy a’ nemzeti chartista-egyesület oct. 21-ikei ülésében bizonyos Marsh nevű fogorvos inditványt tett egy „foghuzó- és kenyértársaság” alakitására. Az inditványozó, tudnillik London városa teljes közepén egy intézetet akar fölállitani, hogy a’ romlott fogakat, mellyeket jelennen legolcsóbban egy shillingért (36 kr) huznak, 7 penceért (21 kr) rángatnák ki. Számit évenkint – Anglia ködös levegőjében bizakodva – 400 ezer romlott fogra. „Hat pencet – ugy mond – minden fognál félreteszünk, ’s midőn tetemes summa jön össze, franczia pékektől sült kenyeret szállitunk vám nélkül Angliába, mert arra Peel gabnaváma ki nem terjed, igy alakuland a’ kenyértársaság. „A chartista-egyesület elnöke, Salamon ur, fogait tapintgatván, ugy mondá ki a’ végzést: hogy az inditvány bővebb megfontolás végett az egyesületi választmányhoz utasittatik.
Angliában a’ gyárvidéki zavargók közül nem kevesebb mint 54 itéltetett számivitelre a’ staffordi és liverpooli biztosság által. Ezek közül 11 élet hosszáig, a’ többiek hosszabb és rövidebb időre. A’ vádlottaknak összes száma, kik közül 55 egészen fölmentetett, 274-re megy.
Castlereagh lord egyptusi és törökországi nagy utazásából Francziaországon keresztül Londonba visszatért, ’s magával egy egyptusi ifjut hozott. A’ M. Herald dévajkodik: „A’ nemes lord – ugy mond – csak nem fogja Byron Lara-ját játszani akarni?” – Az ifju egy kissé gyanusan néz ki.
A’ „Standard” ezen czím alatt: „embertelen háború Chinában”, részletes és borzadalmas leirását adja a’ vérontásoknak, mellyeket az angol seregek túlnyomó hadi tacticájokkal, a’ mennyei birodalomnak, számra igen sok, de harczban nem igen edzet fiai között, elkövettek. A’ háború kezdete óta elesett chinaiak számát Bingham hajóskapitány számitása szerint, ki egész táborozáson jelen vala, 20,000-re teszi. – Ez – ugy mond – a’ pusztitásban támaszt kereső kevés erőveli háborúskodás gyümölcse, mellyre Wellington a’ kormányt előre figyelmezteté.
A’ M. Herald Párisban szárnyaló hirek után közli: mintha Lajos Fülöpnek tervében volna királyságáról Nemours herczeg javára lemondani. 805Ez ugyan a’ fenforgó körülményeket közt igen való szinűtlennek látszik: azonban vannak, kik az Orléans dynastiának szilárditását csak ezen egy mód által hiszi elérhetőnek, ha a’ népszerütlen Nemours egy ideig atyja vezérlete alatt kormányozand. – Legyen nekik az ő hitök szerint.
Northumberlandban, Bamborough nevű révparti falucskában, october 20-kán bizonyos Grace Darling, egész országban ismeretes hajósleány halálozott meg. A’ boldogult 25 éves vala; 1838-ban hősies elszántsággal ’s önéletének veszélyeztetésével szabaditá meg a’ sziklákon szétzuzott Forfarshire gőzös hajónépét. Ezenszép tettének jutalmául mind magányosoktól sok ajándékokat nyert, mind nemzeti aláriás uján 700 font sterling gyüjtetett részére, mellyet a’ northumberlandi herczeg adott ki kamatokra. Csekély gazdagságát testvéreinek hagyá vissza.
A’ franczia szabadelmű lapok Pajol tábornok letételét Lafayette és Laffitte kegyvesztéséhez hasonlítják, ’s helyette Sebestianinak az első katonai osztály parancsnokságárai kineveztetését udvari cselszövénynek mondják. Pajol, ki a’ hadminister áltla kárpótlásul ajánlott királyi-segéd és louvrei kormányzói hivatalt el nem fogadá, utólsó napi parancsában ezeket mondá katonáihoz: „Akármi történék velem, a’ ti becsüléstek olly kincs, mellyet tőlem senki el nem vehet. Az követni fog magányomba, ’s az leend hosszas szolgálatomnak gazdag jutalma.”
Joinville franczia herczeg brasiliábai utjának czélaj – mint mondják – házasságkötés a’ császárnak egyik nőtestvérével.
Langier párisi csillagász october 28-dikán esti 7 óra felé a’ „Sárkány” csillagjegyben telescop által egy cometát fedezett föl.
A’ „Presse” franczia lap szerint Compiégneben a’ gyapottermesztők gyülést tartottak, és elhatározák: hogy a’ kormányhoz a’ külföldi gyapot beviteli vámának 22-ről 33 percentrei fölemelése iránt kérelmet fognak benyujtani.
A’ legujabb franczia válszatói statistica szerint Francziaországbana választók száma 11 év óta illyképen növekedett: 1831-ben volt 166,000: 1834-ben 171,000; 1837-ben 198,000; 1839-ben 201,000 és 1842-ben 220,000 válsztó. Ha már Francziaország népessége 36 millióra tétetik, növekédett annak száma 11 év óta 1/8 részben, a’ választóké 1/3 részben, de még most is csak 164 lakosra esik 1 választó. Azonban a’ választásokoni részvétel sokkal nagyobb, mert 1831-ben csak a’ választók 3/4 része, 1842-ben pedig 4/5 része folyt be tettlegesen.
A’ Párisi sajtó már egy pár hét óta foglalkozik egy igéző szépségü 16 éves idegen hölgy kalandos történetével, ki Valence vidékén a’ mezőn sirva találtatott, ’s egy urnőtől pártolás alá vétetvén, Marseillebe küldetett. A’ szép ismeretlen alig tud két-három szó roszul kiejteni francziául, egyébkint olly nyelvet beszél, mellyet ekkorig senki a’ körüle lévők közül meg nem értett. – Minthogy az „orosz” és „Miklós” szavakat többször említé, az orosz consulhoz vezetteték, de egymást nem értették. Késbb leirta ön- és hazája nevét, de irását senki nem tudta elolvasni. A’ félig vagy épen nem értett feleletekből sokféle okoskodásokat állitotak össze a’ tudálékosok. Némellyek erősiték, hogy a’ szép Julia – ez a’ hölgy neve – egy Tatárországbólhaza utazó angolnak eltévedt leánya, ki rablók elől menekült Valence vidékére; mások dús szögfürteiről grönlandinak tarták őt. Végre találkozott egy sikh herczegné, Allard tábornok özvegye, ki lahorei nyelven beszélt Juliához, ’s az majd minden szavát megértette. Ezen társalkodásból az sült ki, hogy Julia atyját nagyon szerette, de anyja rosz erkölcsü ’s egyik szolgájával közelebbi viszonyban levén, családi ízetlenségek készteték a’ szép hölgyet megszökésre, ki miután több ideig czél nélkül kalandozott volna, nomád szokás szerint lábaira és mellre kákát kötvén, a’ Rhone folyamon életveszélylyel kersztüluszott. (?) Hihetőkép ez még nem az utólsó módositása szegény Julia kalandos élettörténetének.
Németország a’ jövő 1843-dik évben egy nagyszerű nemzeti ünnepnek néz elibe. És e’ nagy ünnep a’ német nemzet fenállásának ezeredévi jubileuma. Nyolcszáznegyvenharmadik évben szakasztota ki magát Németország a’ verduni szerződés által a’ nagy frank monarchiából; azóta, bár vészterhes viharok vonultak el fölötte, belső kifejlődése ’s ereje növekedett.
Bajorországban a’ kamarák november 14-dékén fognak megnyittatni. Hirlik, hogy a’ király a’ gyülések ünnepélyes megnyitását nem az országház teremében, hanem a’ várbeli trónteremben fogja tartani.
Egy lipcsei levelező megemlíti: mikint a’ f. e. julius 21-ikei orosz ukáz Oroszország részére kereskedési tekintetben engedményeket ad, mellyek közül némellyek a’ német vámszövetség többi statusainak érdekébe vágnak. Ezen egyoldaluskodás – mond a’ czikkiró – igy nincs rendében Poroszországtól, mert az egyesület egyenlőséget föltételez, ’s a’ német vámszövetségnél ezen elv ki is van nyiltan mondva. Ha egy status illy példával megy elő, az idegen szomszédok majd más egyesületi statust is h hasonló egyezkedésre birnak, ’s akkor jó éjszakát német egység! –
Legujabb new-yorki hirlapok ismételik a’ hirt: hogy egy 1300 főből álló mexicói csapat váratlanul Texasba berontott, és San Antonio de Bexar határvárost ostrommal bevévén, az ott assiseket tartó birákat és esküteket, vádóval ’s vádlottakkal együtt, fogságba ejtette. Santa Ana kemény harczra készül az elpártolt texasiakellen. A’ yucatani forradalmi kormány még tartja magát.
