Kolozs.
Kolozs.
Kolozsból. Kolozsvár, nov. 8. Mai napon kezdett közgyülésünket szeretve tisztelt főispáni helytartó Macskási Pál ur csinos beszéddel nyitá meg, mellyben érinté, mikint ő törvényeinkhez szentül ragaszkodván, ezeknek nyomán tartja a’ jelen közgyülést: sietek tehát önt ennek tárgyairól és mellékkörülményeiről értesíteni. Tegnap a’ megye házában az ugynevezett birtokosi ülés volt, mellyen többen, főleg a’ tisztikar in corpore, jelen voltak, a’ tisztválasztásnak meg- vagy nem-tartása iránti nézeteket lesendők; nálunk ezen előleges gyülésen szoktak concertáltatni a’ gyülés napján tanácskozás alá veendő tárgyaknak mind sorozata, mind pedig az azokra hozandó határozatok elvei: most is ugy történt tehát, s ennek következtében kijelentetett, hogy ezen a’ gyülésen tisztválasztást nem tartandnak. Ezt azért kellett előlegesen említenem, mert e’ gyülés tisztválasztás végett volt hirdetve; sokan piték erre reményváraikat, s különböző érzelmekkel mentek a’ birtokosi ülésbe, s abból az érintett nézet nyilvánitása után különböző tervekkel jöttek ki. A’ hivatalra vagy a’ viseltnél magasbra vágyó gondolván, hogy van ég appellatorium forum, t.i. a’ mai közgyülés: szavazóit elkészité a’ „restaurálunk” szó minél harsányabb kiáltására, s innen magyarázható a’ gyülés zajos folyama. A’ főispáni helyettes beszédét végezvén, törvény értelmében a’ királyi intézvények jöttek szőnyegre: közülök egy, Csiszár Károlynak adatott nemesi bizonyitvány, mellyet a’ kir. kormány ő felsége rendeletére a’ kérelmestől bevétetni rendelt; ezen tárgy levéltárbóli anteacták előkeresése végett továbbra halasztatott; egy más pedig a’ mult közgyülési jegyzőkönyvben a’ követek számára adott, de oda be nem irt utasitást jegyzőkönyvre vétetni rendeli. Cserei Miklós nem látta ugyan okát, hogy miért nem iratik be a’ követi utasitás, és miért nem küldetik fel: hanem id. gr. Bethlen János megjegyezvén, mikint annak egyszerű oka csak az, hogy a’ jegyzőkönyvbe foglaltak fölterjesztés által reflexio tárgyává válhatnának, s igy a’ követutasitás is, nézetét a’ RR. elfogadák, s előbbi határozatuk mellett maradtak. – Ezután előterjesztvén az elnök, mikint a’ mult gyülésen a’ mostanira tisztválasztás határoztatott, kérdé a’ RRet: valljon ezt megtartani kivánják e, vagy sem? – Tunyogi József előadván, mikint a’ mostani országgyülésen a’ tisztválasztás tárgyában alkotott törvényczikk csupán csak királyi erősitésre vár, és ennek rövid idő alatt megérkezését remélhetni is, a’ tisztválasztást a’ közelebbi közgyülésig elhalasztandónak vélte. Ekkor mintegy 30–40 egyedből álló csoport lármásan harsogtatá, hogy „restaurálunk, ha már egyszer bejöttünk”; de a’ RR. a’ felhozott okon megnyugodtak, s a’ tisztválasztást a’ három hónap mulva tartandó közgyülésig elhalasztani határozták. – Sor szerint, a’ követek által teendő tudósitás s azzal kapcsolatban levő tárgyak iránt kinevezett állandó bizottmány munkája vétetett föl, mellyben a’ övetek által a’ közmunkák arányositása iránt kéretvén utasitás a’ követek által, ugy vélekedett a’ bizottmány, hogy miután a’ közmunkáknak a’ hon polgárai által különbség nélküli hordozása iránt az országgyülés törvényt már alkotott, most csak az arányosság kérdése jöhet tárgyalás alá; azonban ha az egyházhelyi nemeseknek – kik adóval különben is törvényellenesen terheltetnek – közmunkákbani részesitése ismét szóba jönne, a’ követek igyekezzenek rajta, hogy az alól fölmentessenek, vagy ha ez nem lehetne, csak mint felügyelők vegyenek részt a’ közmunkákban; ha pedig ez sem lehetne, a’ közmunkát a’ megye által meghatározandó áron pénzzel megválthassák. Midőn e’ tárgyban tovább mennék, meg kell említenem, mikint a’ közmunkákban minden honpolgárnak részesitése iránt törvényczikk hozatott, hogy a’ földesur az urbérese által teendő közmunkának felét urbéri szolgálatba tudja be; az egyházhelyi nemeseknek a’ közmunkákban minő arány szerinti részesitése rendszeres bizottmányra utasittatott. Továbbá tudni kell még azt is, hogy a’ fentebbi t.czikk hozása alkalmával nem levén elegendő idő utasitás-kérésre, a’ követek épen azon értelemben nyilatkoztak, hogy az egyházhelyi nemeseket a’ közmunkákbani részesülésre kötelezni nem lehet. Midőn e’ tárgy Kaby Dániel, Zeyk József és Károly s ifj. gr. Bethlen János által ekkint fejtegettetett, a’ restaurálni akart tömeg olly ármásan kezdett kiabálni, hogy a’ derék elnök kénytelen volt nyilvánitani, miszerint ha a’ RR. sorszerint nem beszélnek, s egymást ki nem hallgatják, ő kényszeritve leend a’ gyülést eloszlatni. Ekkor lecsillapodván a’ zajgók, Cs – M – felállott és mondá: hogy ő 73 éves; hogy az egyházhelyi nemesek is hallgattassanak ki*, s – horrendum dictu! – erősité, hogy az országgyülésnek nincs joga az ősi törvényeket másítani, eltörölni; mert azt, hogy lehet, csak az ujitók nagy száma állitja; hogy ha a’ I. 9. eltöröltetik, csak egynéhány ember lesz nemes, mint Angliában, hogy a’ honpolgárok alatt csak nemesember értetik, nem pedig mindenki, ki itt a’ levegőt szíja; mert nem vagyunk Amerikában; hogy ha a’ földes ur az utigazitás- s csinálásban a’ parasztokon könnyített, azt mint engedményt kell tekinteni; de nemesembert kapáltatni, paraszt munkára erőltetni nem lehet; hogy ha nemesembernek urbérese nincsen, ugy legfölebb csak kalákát ád, de azt sem tartozik (közbekiabálás: „nem akarunk ezt is adni”); hogy a’ követek miért nem protestáltak a’ fenemlített törvény ellen? – hogy kéressék meg ő felsége, miszerint e’ t.czikket, melly a’ pragmatica sanctio-ban említett ősi szabadságot megrontja*, ne erősítse meg. Többen feleltek a’ szólónak és egy-két pártolóinak, s kimutaták, hogy a’ követek épen a’ törvények értelmében nyilatkoztak, s a’ bizottmányi vélemény is oda megyen ki; a’ protestatiót érdeklőleg megjegyeztetett, mikint bejelenthetésének módja is, miután a’ t.czikk már megvan, csak e’ részbeni sorkérés után eshetik meg; azt meg lehet ugyan tenni, de a’ törvény mondja, hogy mitsem ér; mert a’ megállitott czikk a’ többség határozata levén, azt a’ kisebb rész meg nem gátolhatja, s nem gátolhatta; – hogy továbbá ősi törvényeket, mint a’ fejedelemválasztást s más sokakat, a’ törvényhozó testület megváltoztatott, s az jogában volt és lesz. – Illy értelemben nyilatkoztak ifj. gr. Bethlen János, Kaby Dániel, b. Huszár Károly, a’ Zeyk pár, Kovács Lajos; s végül határozattá lőn Zeyk József javaslata, melly oda megy ki, hogy a’ követek általánosan igyekezzenek az egyházhelyi nemeseket a’ közmunkák terhe alól fölmenteni; – s ezzel az első napi ülés eloszlott.
Ki tiltá azt valaha? – Közlő.
Éljen a' törvényismeret és hű alkalmazás! – Közlő.
