Pest.
Pest.
Pest megyei közgyülés. Az adóügynek körülményesb közlését lapjaink mai számának főtárgyaul tüzvén ki, ahoz Értekezőnkben hozzá kezdettünk; de – a’ mint látandják olvasóink – a’ küldöttségi véleménynek második részét, melly az adókivetésről szól, terjedelmessége miatt egy számban nem adhattuk, 827azt tehát a’ jövő számra levén kénytelenek halasztani, a’ köztanácskozások illető részét is, mint egyenesen e’ munkálatra vonatkozót, helyesbnek véltük a’ tanácskozási alap ismertetésének berekesztésével összekötni. – Egyébiránt Pest megye gyülése még folyvást tart. Eddig a’ már említetteken kivül legérdekesb tárgyak gyanánt emeljük ki: 1) Kőrös varosa közönségének helyhatósági rendezését, melly bizonynyal részletesb ismertetést érdemel. – 2) Tolna megyének levelét a’ postabér iránt, mire Pest megye RRei szintugy felirást határoztak, s ebben kiemelik: a) hogy most, midőn egész Europában törekvést látunk a’ levelezés könnyitésére, miáltal nem csak a’ forgalom (Verkehr) gyorsittatik, hanem az anyagi s erkölcsi fejlődés is előmozdittatik, – meg nem tudnók fogni az okot, melly a’ kormányt ép ezen iránynyal ellenkezőleg a’ postabér fölemelésére indította, ha nem emlékeznénk, mikint ezen uj szabály valósággal postabér leszállításnak neveztetett; s igy Pest megye is köteleségének ismeri a’ kormányt értesíteni, hogy Magyarországon ezen ugynevezett leszállitást a’ gyakorlat igen súlyos fölemelésnek mutatja, és igy a’ jog kérdése iránt panaszát s igényeit a’ megye szükség esetére országgyülésre is feltartván ezen terhes szabály megszüntetését már csak azért is sürgeti, mivel ő felségének bérleszállitási czélzatával merőben ellenkezik: annak tehát fentartására még financialis tekintetben sem lehet a’ kormánynak ösztönt találnia; miután bizonyos, hogy a’ posta használata ezen drágaság miat tetemesen megcsökkent; – b) kiemelik a’ megye RRei, mikint a’ kormány és nemzet közös iránya következtében egy idő óta már divatban volt magyar tértivényeknek bécsi főpostahivatali bélyeg alatt ismét német nyelvre let változtatása az egész magyar nemzetre igen kellemetlenül hat; miután még illy aprólékosságokban is lehetetlen nem látnia a’ magyarországi közigazgatás némelly ágainak a’ császári főhivataloktóli egyenes függését, mi ellen sarkalatos törvényeink nyilván óvnak, s mi ellen az ország már annyiszor emelt érzékeny panaszt; lehetetlen továbbá a’ nemzetnek azt nem látnia, mikint honi nyelvének a’ közigazgatás minden ágaiba behozatalát némellyek olly decentralisationalis iránynak tekintik, melly miatt mindenféle centralisationalis aprólékosságokhoz kellene nyulniok, a’ magyar nemzet önállásával nem kevesbbé, mint ő felsége kegyelmes akaratával minden bizonynyal elenkezőkhöz, s czélra bizonyosan már csak kisszerűségöknél, de a’ nemzet éber féltékenységénél fogva sem vezetőkhöz: kérik tehát alázatosan ő felségét, méltóztassék ezt is megszüntetni, mint különben is olly csekélyded dolgot, melly a’ nélkül, hogy valami eredményre vezetne, csak ingerel és keserít; egyszersmind méltóztassék a’ magyar postaigazgatásnak a’ bécsitőli függetlenségét, s csupán és egyedül a’ magyar kormányszéktőli függését kegyelmesen fentartani; – c) alázatosan tudósitják egyszersmind ő felségét, mikép a’ legujabb időkben nemi kisérletek tőrténnek a’ levélviteli jogot a’ posták számára monopolizálni; mi ellen a’ RR. ünnepélyes óvást tevén, ő felségét alázatosan kérik, hogy az illy, törvénynyel s gyakorlattal ellenkező, s azért már magában is kivihetetlen ujitási kisérleteket kegyelmesen eltiltani méltóztassék. – 3) Felolvastatott sz. kir. Kézsmárk városának már lapjainkból ismeretes körlevele; mellyet a’ megye RRei, ugyanazon szellemtől lelkesitve, mellyet a’ szabadkai körlevél iránti határozatukban kijelentettek, országgyülési tárgyakkal foglalkodó választmányukhoz utasíttottak, olly meghagyással, hogy a’ városi szerkezet rendezésének kérdésén tul arra nézve is véleményt adjon, hogy a) az olly városi követek, kik már a’ jövő országgyülésre ugy jelennének meg, mint városuk összes polgárságának valóságos képviselői, minő tekintetbe vétessenek? – b) hogy ha a’ jövő országgyülésen a’ városok rendezésének kérdése a’ RR. ohajtása szerint is fölvétetik, lehet e’ ideiglenes házi rendezésképen, a’ városi követeknek saját ügyökben a’ nil de nobis sine nobis elvnél fogva az eddiginél nagyobb befolyást engedni, s mi legyen ezen befolyásnak mértéke és határa? – Látjuk, hogy a’ városi mozgalmak nem maradnak egészen hatástalanul.
