Pozsony.
Pozsony.
dec. 15. 1842. Közgyülésünk másod napján, azon választmánynak elnöke, melly az országgyülési követeknek adandó utasitás kidolgozásával van megbizva, az iránt tön jelentést, hogy miután KK. és RR a’ tisztujitószékek miképeni tartását ’s a’ választási szabadságot csábitások ’s vesztegetések által paralyzáló pártoskodás miképeni megszüntetését és a’ hatalmaskodók által elkövetni szokott, ’s már majd divattá vált kihágások ’s botrányos garázdálkodások – mellyek e’ nemzeti ünnepet nem ritkán vérengző, utálatos bűnökkel szeplősiték – miképeni fékezését előlegesen tárgyalás alá venni rendelték, véleményét elkészité: ennélfogva elnök helyettes főispánunk kérdést tön: akarják e’ a’ KK. és RR. ezen véleményt tanácskozás alá venni? – vagy az országgyülési követeknek adandó utasitás fölvételét egy, e’ végett hirdetendő közgyülésre halasztani? – Mire egy nevezetes párt az ékesszólásnak különféle nemeivel azt vitatá, hogy a’ követek utasitása részletesen föl ne vétessék; hanem arra különös gyülés hirdettessék, mellyre kiki elkészülve megjelenhessen. Azonban a’ tartott beszédekből annyi csakugyan kitetszett, hogy ezen párt e’ tárgyra nézve elkészülve jelent meg, ’s miután a’ többség a’ fölvétel mellett maradott, ’s az időnyerési tactica hajótörést szenvedett, azt sürgették, hogy nem egyedül a’ megyei küldöttség véleményét, hanem az 1791-ki ’s 182 5/7-ki országos választmány javaslatát ’s a’ megyének erre 1832-ben hozott utasitását is fölolvastatni szükséges. Mire az volt a’ felelet: hogy ezen választmány akkép levén a’ végzés által kinevezve, miszerint a’ megnevezetteken kivül a’ KK. és RR. közül akár kinek hozzá járulni, és voksolási teljes szabadsággal élni joga lenne, kinek kinek elég módja volt akkor ezeket hallani, észrevételeket tenni, ’s elég ideje azóta azok fölött gondolkodni, összehasonlításokat tenni, következőleg az időveli szükséges gazdálkodás ’s a’ tanácskozásra váró tárgyak tömege tekintetéből, ez most ne ismételtessék; hanem csak olly esetben használtassék, hol a’ vélemény ellen nyomos észrevételek tétetnének. E’ fölötti vitatásokkal majd az egész nap eltelvén, végre – csak hogy valamikép haladjunk – a’ másik fél is belé egyezett, hogy az 1791. évi választmány véleménye nyomán menjünk, ’s az utóbbiakat is ujabban combináljuk. Minek folytában azon kérdésre: valljon a’ jegyző, lajstromozó, aladószedő a’ nemnemesek közül választathassék e? közmegegyezés lön, hogy nem csak azon esetre, ha a’ nemesi rendből alkalmatos egyed nem találtatnék, hanem miután a’ közigazgatásra alkalmazandó tisztviselőknél az anyagi biztositékon kivül az intelligentia, müveltség ’s erkölcsi jellem volnának azon kellékek, mellyeknek öszpontosulását keresnünk kell, ezeket pedig egyedül a’ születés nem adja: ennélfogva jegyző, megyei közügyvéd, iktató, lajstromozó, aladószedő ’s biztos a’ nem nemesek közül is választathassanak. Ezzel a’ nap eltelvén, más nap alispánunk elnöklete alatt folytattatott a’ tanácskozás, azon kérdés fölött: miután némelly hivatalokat a’ főispán szokott volt kinevezni – ezzel mi történjék? – Némellyek, udvariságból, ezt a’ főispánok jogaihoz tartozónak álliták; miután azonban a’ főispánok a’ megyéktől kölcsönözik minden jogaikat, ’s a’ statusokkal együtt egy moralis testet képeznek: az egész test pedig szilárdan nem munkálkodhatnék, ha egymástól a’ tagok elszakadoznának, bár erre nézve a’ gyakorlat itt-ott különféle eredményeket mutat, illy szokás nem másonnan, mint azon bizodalomból mellyel a’ státusok főispánjok személyéhez viseltetnek – vehette eredetét, a’ mint mi is tapasztalók, hogy a’ főispányok a’ statusok szándokát is igyekeztek kitalálni, főleg régibb időkben midőn – minden hivatalra alkalmas egyedek gyéren találtatván – olly egyedeket terjesztettek elő, kikkel a’ közönség megelégedett, miáltal aztán a’ szavazás szükségtelenné lön. Innen tehát jogot követelni már annál fogva sem lehet, mivel bizodalomra senki sem kényszerithető; de ez által a’ törvények szelleme sem éretnék el, melly a’ megyebeli tisztviselőket közmegegyezéssel választatni rendeli. – Ezeknél fogva a’ KK. és RR. minden megyebeli fizetéses tisztviselőket – a’ tiszteletbeliekre nézve a’ főispánok kinevezési joga fenmaradván – minden a’ főispánok és rendek közt támadható surlódások elkerülhetése végett szabadon választani kivánnak. Továbbá pedig még a’ következők határoztattak. Tisztújitószék, minden három év elforgásával mulhatlanul tartassék, melly korszak eltelvén, ha a’ főispán, vagy annak helyettese a’ tisztujitószékre határnapot rendelni elmulasztott, a’ rendek a’ legközelebb tartandó közgyülésben a’ tisztválasztási határnapot megszabják, ’s azt a’ főispánnak tudtára adják, hogy – ha tetszik – arra megjelenhessen; e’ közgyülésen a’ statusok köréből elégséges számmal valasztatnak a’ conferentialis tagok, kik az elnök befolyásával minden hivatalra két egyént kijelölnek, kik közé sorolandó lészen az illető hivatalt akkorig viselt egyed is. Ezekhez a’ főispán, ha ezen kijeleléssel meg nem elégednék, még kettőt nevezhet ugyan: de a’ conferentia által kijelölteket nem hagyhatja ki. Ha időközben akármelly hivatal megürülne, hasonlag szabadválasztás utján pótoltassék ki. Ugyanazon közgyülsében, mellyen a’ tisztujitószék határnapja megszabatik, fog választatni egy biróság a’ törvényszéki birák köréből, melly egy elnökből ’s hat közbirákból álland; ennek tiszte leend a’ tisztujitószékek tartása végetti összegyülés alkalmával a’ közcsendre fölügyelni, a’ kihágásokat megvizsgálni ’s megitélni. Miután pedig a’ tapasztalás azt mutatta, mikép gyakran olly hazánkfiai, kiket a’ sors nagyobb birtokkal ’s tehetséggel ajándékozott meg, gőgös hiuságukban azzal akarják mások fölötti elsőbbségöket ’s hatalmukat megmutatni, hogy az ő kedélyök és szeszélyök szerint történjék a’ tisztválasztás, ’s azzal kérkedhessenek, hogy ők restauráltak, ’s erre ezreket vesztegetni készebbek valának mint a’ haza oltárára bármi csekély áldozatot hozni – mi több helyeken gyakran ollyanoktól is eredett, kiktől állásuknál ’s polgári méltóságuknál fogva épen a’ rend fentartása ’s pártok feletti állás várathaték – ’s tisztviselőket és olly egyedeket, kik a’ köznemességre befolyással vannak, vesztegetés által magukhoz hódítván, ezek által a’ kevesbbé tehetős voksolókat megvesztegették, mi természetesen reactiót szokott szülni – hogy a’ korteskedések ’s lélek vásárlások foganatlanná tétethessenek, e’ czélra legalkalmasb módnak tartják mindenkor fölkiáltás megpróbálása nélkül a’ titkos szavazást. Az illy móddali szavazat-szedéshez kivántató egyének szinte a’ tisztujitást megelőző gyülésben lesznek választandók. Ha azonban mégis kihágások akár az elnök, akár mások részéről történnének: azokat ama’ választott biróság fogja rögtön megitélni, mellytől súlyosabb esetekben a’ fölebbvitel birtokon belül a’ királyi ’s onnan a’ hétszemélyes táblára megengedtetik. A’ büntetés megszabása a’ KK. és RR. bocsátkozni nem kivántak, minthogy a’ büntetőtörvény kidolgozásával megbizott választmánynak köréhez tartozik erről is gondoskodni, ’s e’ részben a’ követeknek egyedül az adatik utasitásul: igyekezzenek minden elkövetett vétek fokozatához alkalmas törvényt kieszközleni. – (Vége következik.)
