KÜLFÖLDI NAPLÓ.
KÜLFÖLDI NAPLÓ.
Bécsi hirek szerint: az ausztriai uj ipartörvények – a’ kormány e’ tekintetbeni rendszabályaiból itélve – szabadiparüzési szellemben lesznek alkotva. Ugy látszik, hogy a’ czéheknek eltörlése czéloztatik, csakhogy a’ fokonkinti javitás itt is, mint egyebütt, egtartatik. Különösen a’ hús nyomasztó drágaságának megszüntetése mind a’ kormányt, mind a’ közönséget élénken foglalatoskodtatja. Már néhány évek előtt a’ tőkepénzesek társaságba állottak, ’s megajánlák, hogy ők a’ fővárost ellátják olcsó hússal; kérelmök azonban azon egyszerű okból, minthogy e’ mód ismét csak egyedáruságra vezethetne, megtagadtatott, ’s egyszersmind kijelentetett: hogy minden e’ tekintetbeni egyedáruskodás megszüntetésére egy nyilvános húsvágóház fog épittetni, hol mind a’ czéhbelieknek, mind másnak akárkinek húst mérni szabad leend. – Látjuk, mikint a’ bécsiek gyüléseinkben sokszor földicsért rendszerök mellett is kivánnak a’ mészárosok egyedáruságától menekedni, ’s mi mégis a’ limitatio legczélszerűbben eszközölhetésén törjük fejünket, a’ helyett hogy elhatározottan kimondanók: mig a’ mészárosoknak czéhök lesz, a’ hús dolgában tisztába soha sem jövünk. –
New-Yorkban nem rég egy nevezetes büntetőper a’ választási heves vitákat és népdemonstratiókat pillanatokra háttérbe szoritá, ’s a’ közönség feszült figyelmét kinyomtató-intézet tulajdonosa, hazától világos nappal elmenvén, többé vissza nem tért. Elvesztéről egy pár napig különféle hirek szárnyaltak, mig végre a’ rendőrség nyomába jött, hogy őt bizonyos John Colt nevű kereskedőkönyvvezetési oktató, kihez valami dologban ment, tulajdon szobájában megölé, egy faszekrénybe belé tapodá, ’s a’ szekrényt egy st. louisi kereskedőnek czímezve hajóra küldé, hol azonban az harmadnapra a’ new-yorki polgármester jelenlétében fölnyittatott, ’s Adams holttestében találtatott. John Colt sokáig egész hidégvérüséggel tagadá, hogy szántszándékos gyilkosságot követett volna el, ’s a’ megölést önvédelme következtében történtnek állitá. A’ megvesztegethetlen eskütt biráknak ép elméje azonban a’ körülményekből belátá állitásának valótlanságát, ’s kimondá feje fölött a’ „bűnöst”. Az itélet végre nem hajtathatott John Colt-on, mert az azt megelőző legközelebbi pillanatban őt egy tőrrel szivében ágyán halva lelék.
A’ keletindiai részvénybirtokosok Londonban dec. 21-kén tarták évnegyedes közgyülésöket, sir. Lushington a’ keletindiai társasági kormányzók elnökének elnöklete alatt. Salomons ur többek közt inditványozá, hogy a’ jövő évnegyedes közgyülés alkalmával az afghán háború ellen másolatban előterjesztessék; de az indítvány nem fogadtaték el. Sullivan inditványa, hogy a’ roppant hézag és takarékosság tekintetéből a’ legfőbb országos hivatalokra hinduk is alkalmaztathassanak, kik a’ rendes fizetés negyedével is beérik, Clark inditványára oda lőn módositva: hogy a’ gyülés épen úgy mint az igazgatóság elismeri ez elvet, a’ mennyiben az angol-indiai birodalom bátorságával összefér. A’ számüzött sattarahi rádzsa ügye, kinek ártatlansága jóformán bizonyos, ez alkalommal sem talált pártolást.
A’ Times párisi levelezője szerint a’ Moniteur Parisien és a’ Journ. des Déb. nyilatkozásainak daczára is bizonyosnak látszik, hogy Guizot ur igen komoly szavakat váltott a’ spanyol követtel. A’ franczia külminister t. i. kijelenté Hernandez urnak, hogy ha Gutierrez barcelonai polgári kormányozónak a’ spanyol belministerhez dec. 3-kán köl és a’ madridi hivatalos ujságban megjelent sürgönye (mellyben t. i. Lesseps ur vádoltatik) ünnepélyesen vissza nem vonatik, a’ franczia ügyviselő Mádridból vissza fog hivatni, és a’ spanyol követnek Párisban uti levél adatni. E’ hír a’ pénzkeletre is némi benyomást tön.
„Albert hg – mond a’ Satirist, angol vasárnapi lap – mint hirlik, a’ kék testőrlovasságnál a’ Hill lord halála által megürült ezredességet fogja megkapni. Szeretnők tudni, mit nem fog megkapni még ő kir. fönsége?”
„Ki késziti a’ mákonyt?” e’ kérdés méltán hozatott összefüggésbe azon okok nyomozásával, mellyek a’ chinai háborút előidézék. Mig Indiában a’ mákonykészités országjövedelmi forrás gyanánt ápoltatik, mindaddig főczikk marad a’ kereskedésben, következőleg mindig munkás ok leend viszálkodásokra Anglia és China közt. A’ mákonykereskedést kárhoztatni ’s kigyót békát kiáltani ellene hasztalan, mig a’ mákonykészitők eltüretnek. A’ máknövény az, mellyet keleten „upaszfa” név alatt ismernek, ’s melly közöttünk és China közt mindennemű jó viszonyt szükségkép meg fog maszlagosítni, hanemha gyökerestül kiirtatik India földéből. Nem kell feledni Lin főbiztos szavait: „Ha ti a’ mákonykészitést megtiltjátok, ugy mind a’ két ország, Anglia és China, kölcsönös békében és szerencsében részesülend.”
(Atlas.)
Brunel Isambert, a’ londoni Themse-tunnel jeles épitőmestere, a’ minapában fogadott barátival, hogy a’ London és Bristol közötti vasutvonalt, melly 117 3/4 angol (26 német) mérföldre nyulik, gőzkocsival 100 percz alatt beutazza. A’ müvész megnyeré a’ fogadást, mert a’ vasut egész hosszát 90 percz alatt haladá végig. Egy angol mérföldre 10/12-adrész percz jutott, ’s ennél nagyobb gyorsaság még semmi más vasuton nem tapsztaltatott. Kérdés azonban: ha czélszerű e illy gyorsaság akár egészség, akár biztosság tekintetében? A’ mult évi észomorú eset a’ páris-versaillesi vasuton intő példaul szolgálhat, hogy az istent még vasuton sem kellene megkisérteni.
Francziaország legelső partvárosának, Marseillenek kereskedelmi kamarája is a’ belga-franczia vámszövetség mellett nyilatkozott: a’ kormánynak mindazáltal átmeneti rendszabályokat és a’ vas- és gőzerőműgyárak tekintetbe vételét ajánlván. A’ franczia kormány, úgy látszik, maga idéz elő kéz alatt illynemű nyilatkozatokat és fölirásokat, hogy nézeteinek a’ kamrákban annál nagyobb nyomósságot szerezzen. Az ellenizgatás már egészen megszünt.
Jeffery Londonban „tengeri enyv” nevezet alatt olly ragaszt készitett gummi elasticumból, tengeri csigahéjból és néhány más anyagokból, melly fát, vasat ugy összeforraszt, hogy azt a’ ragaszos ponton eltörni többé lehetetlen. Az admiralság e’ találmányt megvette, ’s most egy gőzöst épittet, mellynek részei illy enyvvel leendnek összeragasztva.
Berlinből irják: hogy az itteni lapokban nem rég egy hatóság kihirdetteté itéletét, melly szerint egy nemesi egyén bűntette miatt nemességétől megfosztatott: tehát – katonásan szólva – a’ polgári rendbe degradáltatott. – Valóban gyönyörű itélet a’ 19-dik században, midőn mindenki gondolkozik és tudja, hogy a’ gaztett a’ privilegiált osztályból senkit más tisztes polgári osztályba nem varázsolhat!
Lissabonban a’ helyhatósági választások alkalmával a’ kormány teljes diadalt aratott. Az oppositiónak egy tagja sem nyere többséget, ’s ezt bizalom jelének lehetne tekinteni, ha már Portugalliában annyi egymással ellenkező jelenetekhez nem volnánk szokva. – A’ római curiával fenforgó viszályok a’ szerint egyelittettek ki, hogy a’ korona négy érseket és püspököt, a’ szent atya pedig ugyanannyi püspököt nevezhessen ki Portugalliában. A’ dispensákra 13nézve a’ szentszéknek némi jövedelem engedtetett. – Madeira szigeten a’ hegyekről leözönlő árvíz roppant kárt tön a’ világhires bortermésben.
Schweizi hirek szerint: a’ megkegyelmezési folyamodások között, mellyek dec. 1-jén a’ wallisi nagy tanács elibe terjesztettek, egy nőnek folyamodása is fordul elő, kit a’ briegi tizedes törvényszék élethosszáig tartó fegyházi fogságra itélt. Vétke az elitéltnek abból áll, hogy négy gyermeke van. Az itélet azon okokkal támogattatott: hogy a’ nő szegény, gyermekei a’ község terhére válnak, azért fegyházba tétetett, hogy a’ vétket ne ismételhesse. A’ nagy tanács elborzadt a’ hallatlan itéleten, ’s a’ nő rögtöni szabadon bocsátatását elhatározá.
