Erdélyi országgyülés.
Erdélyi országgyülés.
(Dec. 3–6-kai jegyzőkönyv végzete.) A’ megerősitések késő leérkezésénél még gazdagabb sérelemforrás volt hazánkra nézve a’ helyettesités, melly visszaélés szélesen kiáradva, alkotmányos rendszerünket vég-elnyeléssel fenyegeté. Ellenkezik az Ulászló 5-ik decretuma 2-ik czikkével, az Approbata III-ik része 42- és 43-ik, a’ Comp. Constit. III-ik része 5-ik czimével, mellyek szerint minden tisztviselő hivatala folytatása előtt esküt tenni köteles; melly eskütételnek helye a’ megyei hivatalokra nézve nem lehet más, mint a’ közgyülés, melly egyszersmind választás jogával is bir; – ellenkezik végtére az 1791-ki 12-ik törvényczikkel, melly a’ RR. választását a’ törvények értelmében megerősitvén, a’ helyettesitésről mélyen hallgat. – Mind e’ mellett is a’ RR. a’ közigazgatás érdekének tekintetbe-vételével nem voltak idegenek a’ helyettesitést felküldött törvényjavaslatukban elfogadni, csupán azon korlátok közé kivánván azt szoritni, mellyek egyedül képesek ezen a’ visszaélésekre annyira alkalmas intézvény ellen már annyira megnyirbált választási jogukat biztosítani. Annyival szomorúbban látják tehát ő fgének módositva leküldött törvényjavaslata 3-ik szakaszában, némelly mellékes biztositékok mellett a’ fontosabb- és nélkülözhetlenebbeket is elmellőzve, ’s magokat azon aggodalomra hiszik feljogositva, miszerint választási joguknak még megmaradott részecskéje a’ helyettesitésnek lesz ujabban martalékává, mitől leginkább tarthatnának akkor, ha helyettesitett tiszt hivatalát a’ k. megerősitésig viselhetné a’ nélkül, hogy e’ megerősitésnek ’s ezzel összehangzólag a’ helyettesitett hivatalviselés megszünésének határideje tisztán kiszabatnék. – Bokros aggodalmaik között a’ helyettesités némi korlátait találták a’ RR. abban is, miszerint felküldött törvényjavaslatukban a’ helyettesitést csak a’ székező birókra kivánták kiterjesztetni, ’s kifejezték, hogy a’ helyettesitett tisztek fizetés nélkül szolgáljanak. – Ujabb jelét kivánván mindazáltal adni, mennyire hajlandók, hol csak a’ jogok tetemes sérelme nem forog fen, ő fge kegy. nézeteihez járulni, e’ részben a’ leküldött törvényjavaslat több kifejezéseit, mellyek részint a’ substitutio elleni nélkülözhetlen biztositékokat, részint pedig az időközbe ürességbe jött hivatalok megválasztására nézve czélszerű szabályokat foglalnak magokban; annyival inkább megtartani kivánják, mivel különben azon czikk, melly törvénykönyvünkben a’ helyettesitést legelébb mondja ki, az ez iránti nélkölözhetlen biztositék hiányával jőne létre. – A’ mi a’ felküldött törvényjavaslat 4-ik szakasza végén a’ székely nemzetre nézve kifejezve találtatik, a’ leküldött törvényjavaslatban elmellőztetett. A’ KK. és RR. azonban ezen kifejezést a’ felküldendő törvényjavaslatban meghagyni annyival kevesbé kételkedtek, mivel a’ felküldött törvényjavaslat 5-ik czikke a’ leküldöttnek 4-ik szakaszában ő fge által szóról szóra megerősittetvén, abban ugyan ezen biztositék benfoglaltatik: amaz elhagyott kifejezésnek szóról szóra leendő viszont beiktatása azonban a’ székely nemzetnek nem kis megnyugtatására szolgál. – Az ekkint módositott törvényjavaslatot küldik fel a’ RR. ő fge kegy. megerősitése alá, – kérvén, hogy valamint ebben fiui bizodalmuknak és az ő fge kivánataihoz járulásuknak ujabb jelét adták, méltóztassék ő fge is atyai kegyét velök éreztetve, bizalmas felszólitásának és kegy. igéretének, mellyel 1838-ik év nov. 26-ról költ k. k. leiratában ez utat jelölé ki sükeresnek, teljesülést szerezni annál inkább, mivel az e’ tárgy körüli versengések megszüntetése egyszersmind főelőmozditója leend annak, hogy figyelmöket, mellyet eddig az alkotmány és törvényfeletti aggodalom egész mértékben elfoglalva tarta, a’ korkérdések czélszerű megfejtésére forditsák; egyébiránt mindaddig, mig a’ megyei választásra nézve biztos törvény keletkeznék, kénytelenek meglévő törvényeikhez ragaszkodni. Minthogy pedig ő fgének 1838-ik évi sept. 26-ról költ k. k. leiratában foglalt azon igérete szerint, mellyben nyilvánitja, hogy a’ városok és taxás helyek sérelmeit, ha azok maga rendén tudomására jutandnak, kegyelmesen orvosolni kész, a’ RR. közelebbi feliratukban Károly-Fejérvár és Udvarhely városoknak sérelmes állapotát följelenteni kötelességöknek tartották, e’ sérelmeket újból megemliteni annyival inkább nem mulaszthatják el, minthogy ezek mind eddig nemcsak hogy orvoslást nem nyertek, sőt Udvarhely város sérelme a’ legközelebbi időkben még ujakkal tetéztetett. – Ezen értelembeni alázatos felirat és felküldendő törvényjavaslat szerkesztése itélőmester urakra bizatott. – E’ végzés ellen a’ jelen volt megyei székelyszéki és városi, úgy taksáshelyi követek nagy része óvását adá be. – Marosszék két követe nem csatlakozott ugyan a’ többi követek óvásához, de magok részéről külön óvást nyujtottak be. –
(E. Hir.)
