Nyitra.
Nyitra.
Dec. 26. 1842. Folyó hó 19-kén kezdett közgyülésünk érdekesb tárgyai ezek valának: Főispánunk ő excja magas erényei- ’s kitünő érdemeinél fogva e’ megye RReinek köztisztelettel párosult szeretetét birván, a’ nm. k. udv. kamara elnökévé lett kineveztetése kedves alkalmat szolgáltatott a’ RRnek őszinte örömüket jelenleg levél által tolmácsolni, annak idején pedig szíves üdvözléseiket egy e’ végre kirendelt fényes küldöttség által ő excjának megvitetni. – A’ tavalihoz hasonló módon titkos szavazás utján 630 szavazó által jövő évre következők választattak törvényszéki birákul: Majláth Imre 595, Babóty László 585, Thuróczy Tadé 574, Jánoky György 562, Dezasse Antal gróf 557, Palásthy Mihály 554, Bartakovics Auguszt 552, Ocskay Ágoston 543, Noszlopy Ágoston 526, Szentkereszty Károly 514, Balogh zsigmond 505, Bossányi Ferencz 498, Ocskay Lajos 499, Majthényi Flóris ifj. 487, Bacskády Ignácz 486, Deseő Sándor 478, Beznák Ignácz id. 463, Zerdahelyi Károly 451, Ocskay Mihály 446, Greguska István 419, Krajcsik János 411, Szenessy József 372, Majthényi Tadé 360, Kamánházy Sándor 354 szavazattal; a’ neveket rejtő czédulák első napi közgyüléskor átadattak; a’ gyülés déltájban szétmenve, délutáni 4 órakor folytattatott, ’s a’ nevek felolvasása ’s a’ szavazatok följegyzése annyi időt kivánt, hogy a’ fentebbi eredményt csak negyednapra tudtuk meg; ezután a’ nálunk divatozó törvényszéki három ülésre a’ választott t. birák fölkiáltással osztattak szét, ’s a’ választók nagy számának megvesztegetése iránt éles harcz keletkezett, és szülője lett egy választmánynak, melly az ugynevezett corteskedés meggátlására ’s törvényszéki biráink jövő választása iránt javaslatot fog előterjeszteni. – Az illyr törekvések elfoljtása végett a’ mult közgyülésből irtunk föl, ’s e’ tekintetből Zalának levele tudomásul vétetett; de egyszersmind alkalmat nyujtott Bartakovics Auguszt tbirónak egy lelkes előadásra, mellyben figyelmeztetvén a’ rendeket azon veszélyre, mellyel egy körülöttünk mindinkább terjengő hatalom nemzetiségünket fenyegeti, a’ szomszédságunkban legközelebb kiirtott lengyelek állapotát élénk szinekkel festé, ’s főkép kiemelvén, mikint a’ görög vallás a’ lengyelekre erőszakosan tukmáltatik, megmutatá a’ törekvést: ezen alkotmányos nemzetet az orosz néppel ugyanazonítani; ennélfogva mind azért, mert a’ magyar közönyösséggel nem nézheti, hogy egy más szabad nemzet alkotmányától megfosztassék, mind pedig önfentartás ösztönéből is szükségesnek látá, miszerint e’ megye követei a’ jövő országgyülésen szorgalmazzák, hogy a’ lengyel nemzet visszaállitása iránt felséges fejedelmünk diplomatia utján magát közbevesse, ’s ennek pártolására a’ megyék körlevél által felszólittassanak; mi el is fogadtatott. – Zalának Deák Antal halálát tudató levelére sajnos részvét adatik válaszul, ’s kéretik zala: vigasztalja a’ hazának e’ közös csapását legélénkebben érzett Deák Ferencz tbiránkat azzal, hogy testvére kora elhunytát egy nemzet bánata követé, ’s a’ közjó szilárd bajnokának sírja fölött minden hőkeblű honfiak könyei fakadának. – Torontál megyével föliratik az országos választmányok munkálatainak elevei közlése végett, hogy azonban ez ne szolgálhasson ürügyül az országgyülés elhalasztására, a’ munkálatoknak közlése azoknak országgyülési tanácskozás alá bocsátása előtt kéretik. – Károlyváros ténye sérelmül nem jegyeztetett föl; mert ezt csak a’ végrehajtó hatalom képes elkövetni, hanem elégtétel végett rögtön föliratott. A’ gyorsirók iránti felszólitás tudomásul vétetett. – Pozsony levelére elrendeltetett, hogy a’ követi szállásokat e’ megye követei napi díjaikból fizessék; de a’ házbirtokosok zsarolásainak elháritása végett a’ főlovászmester rendeljen szállásokat, ’s béröket is ő határozza meg. – Tolna fölszólitása a’ postaák tárgyában, ’s Krassóé az 1840: 6 tcz. megsértése iránt pártolást nyertek. – A’ Nógrád megyei beligazgatás állapotáról tett jelentés ’s a’ Veszprém küldötte „mezei rendőrség” választmányoknak adattak ki, ez utóbbinak tótra forditása rendeltetvén. – Szerémnek a’ duna-szávai csatorna iránti terve választmányhoz utasittatott: illyrismust kárhoztató levele pedig Varasdéval együtt kedves tudomásul vétetett. Ugyanillykép fogadtattak Hunyad megyének, Udvarhely- ’s Marosszékek a’ két magyar hazának általuk is ohajtott egyesülése iránt innen költ felszólitásra adott feleletei és a’ bán ’s koronaőr ő excjoknak becses válaszai. – Kézsmárk, Szatmárnémeti ’s Eperjes városok azon kivánsága, hogy a’ városok elrendezésének kir. előadások közé soroltatása iránt fölirassék, a’ megyék kezdeményi jogánál fogva nem pártoltatott; egyébiránt e’ megye nem ellenzi a’ városoknak országgyülési jogaikba visszaállitását, ha a’ magyar nemzetiség elemét közükbe fogadják ’s terjesztik, ha a’ közügyekbe minden egyes polgárnak közvetlen befolyást engednek, ’s ha a’ kamrátóli függés ’s a’ királyi adózás alól végkép menekülnek; ’s ezen alapokon fogja a’ választmány kidolgozni azon arányt, mellyben a’ városi szavazatoknak a’ megyékéihez állaniok szükséges. – Megyénk egyetlen szabad királyi városa, Szakolcza, nem osztozik nevezett társai törekvéseiben (P. H. 196. sz.) mindennek térden törését jobbnak találva, országgyülési jogaiba tettleg készül behelyezkedni, ’s ehez courageját a’ kebelbeli nemeseken köszörüli; minap hármat közülök, mert mesterségeiktőli szerfölötti adóztatásukat legfelsőbb helyen bepaaszolák, midőn esedezésök informatio végett hozzá leküldetett, perbe fogatott, és személyes megjelenésre idéztette; mi egy uj pört szült, t. i. a’ megyei ügyvédnek Szakolcza városa elleni tiszti pörét. – Bazalicza Mátyás pereszlényi plebánus ’s tbiró gyümölcstenyésztési érdemeiért a’ m. gazd. egyesület által ezüst emlékpénzzel jutalmaztatván, az érdemjelt ünnepélyes szertartással másodalispánunk adandja át. – A’ Mezei naptárból magyar községeink számára nemesi pénztárunk költségén példányok szereztetnek. – Keresztury József ügyvédnek népképviselet iránti inditványa tárgyalás végett az illető választmányhoz utasittatott. – Van nyitrai tíz pont; legalább igy akarná szülötteit kereszteltetni Nyitra-Zerdahelyi Lőrincz tb., ki által azok ugyanannyi inditványban terjesztettek elő, ’s az illető választmány ápolása alá kerültek; szórul szóra igy következnek: 1) A’ fiumei kikötő és vaspálya törvény védelme alá jőjön; de csupán részvények utján, különben pénzetlen országunkban a’ várt haszon ’s kivánt nyereség csekély és késő leend. – 2) A’ belföldi gyárak, főkép és különösen a’ répaczukorgyárak a’ gyarmati czukor elmellőztével, ugy szinte a’ magyar gazdasági zsenge, de kimondhatlan hasznú egyesület törvény által pártoltassanak. – 3) Országos jég- és tűzkármentesitő-intézet állittassék*, mellyhez kivétel nélkül minden ingatlan javak birtokosa járuljon. – 4) Ne legyen semmi más adó, mint fej- és telekadó (Kopf- und Grundsteuer). – 5) A’ tizedet a’ telkek földminémüségéhez alkalmazott ’s országgyülésileg meghatározandó mérsékelt ár mellett haszonbérbe egyedül a’ községek vehessék, és senki más, nemkülönben minden üres urbéri telkek a’ községeknek adassanak által, a’ megnépesités terhe alatt. – 6) Senki, a’ ki magyarul nem tud, még a’ legkisebb fizetéssel járó hivatalba, legyen az egyházi vagy világi, se léphessen. – 7) A’ magtalan özvegy férje jószágait maga ne kezelhesse, hanem ezek jövedelmei felét, erős biztositás mellett, az egyenes örökösök tartozzanak fizetni még akkor is, ha az illy özvegy holtáig többször menne férjhez; nemkülönben a’ melly magtalan özvegy már eddig is 32 éven tul használta férje jószágait minden, akármi néven nevezendő követelései szünjenek meg. – 8) A’ fm. cancellaria parancsait mindig okokkal támogatva vagyis motiválva küldje a’ megyékhez; igy sok kedvetlen összeütközés, sok sérelem megszünend. – 9) A’ sátoros nagy ünnepeken kivül minden más egyéb ünnepek az ezekre következő vasárnapokra tétessenek át. – 10) Az egyházi rend javait ne bántsuk (mert nincs könnyebb, mint más rovására tervezni), sőt inkább legyen gondunk őket uj javakkal megajándékozni; olly javakkal, mellyek őket erős polgárokká alakitnák, királyhoz, hazához és a’ köztársasághoz szoros de kedves lánczolatokkal kötnék le; adjunk az egyháziaknak illy javakat! egyszerűen egy pár római szóval mondom ki: demus illis socias vitae. – E’ gyülés lefolyta alatt egy szónak megemlékezett arról, hogy ez idén van Verbőczy halálának három százados éve, ’s mivel mindeddig sincs emlékének e’ hazában szobor állitva, a’ nemzetnek e’ hanyagságát beszédével akará némileg pótolni, kivánván az elhunyt hamvainak örök békét ’s nyugodalmat. Szavai hatástalanul hangzottak el; pedig kivánatos volna, ha e’ szakban ismert tehetségeivel inkább az élet kérdéseihez járulna. – Az 1843ik évben törvényszékeink mart. 13, jun. 12, aug. 28 ’s nov. 13, közgyüléseink pedig mart. 27, jun. 19, septemb. 4, dec. 4-kén fognak tartatni. –
Előlegesen tudatjuk, hogy egy kölcsönös magyar jégkármentő intézetnek Weisz B. terve szerinti fölállitása gr. Batthyányi Lajos ur elnöklete alatt ideiglenesen alakult társaság által épen most kezd munkába vétetni. – Majd bővebben, mihelyt a’ dolog közlésre érett leszen. –
Szerk.
Batthyányi Ferdinánd
