NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
NAGYBRITANNIA ÉS IRLAND.
A’ Times következő czikket közöl az évnegyedes országos jövedelmeket tárgyazólag: „Mélyen fájlaljuk, hogy nem vagyunk képesek a’ nemzetnek szerencsét kivánni az évnegyedes bevétel eredményéhez. A’ január 5-kével 1843 lefolyt évnegyedes jövedelemben az ezt megelőző évnegyedihez aránylag 922,630 font st. hézag mutatkozik, és az utólsó évnegyed a’ mult megfelelő negyedének jövedelméhez képest nem kisebb mint 940,062 ft. st. hézagot mutat. Legnagyobb hézag van az accisában, egész éven át t. i. 1,173,614, és az utólsó évnegyedben 717,262 ft. st. A’ vámok rovatán hasonlag nagy, de nem annyira nyugtalanitó hézag mutatkozik; az utólsó évnegyedben t. i. 581,185, egész éven át pedig 824,275 ft. st. – E’ roppant hézagok egyetlen vigasztaló ellentéte a’ postajövedelem, melly egész éven át 150,000, az utólsó negyedben pedig 14,000 ft. sterlinggel haladá meg a’ mult évi jövedelmet. A’ jövedelmi adó még nincsen beszedve ’s csak ha bejövendett, fogja a’ többi financialis ágak veszteségeit pótolni. Ohajtotunk volna uj évre pénzügyi helyzetünkről örvendetes átnézetet terjeszthetni olvasóink elébe. Az accisában mutatkozó nagy hézag azt bizonyitja, hogy az ezen adórovat alá eső czikkek fogyasztása tetemesen megcsökkent, ’s igen könnyen kitalálhatni, melly néposztálynak kell főleg e’ nélkülözéseket viselni. E’ mellett nem szabad feledni, hogy a’ többi kisebb roszakhoz, ama’ nagy rosznak – mellyet a’ whigek hanyagsága és ügyetlensége hárita ránk – t. i. a’ jövedelmi adónak következményeihez meg ama’ kétség és bizonytalanság is járul, mellyben a’ nép egyéb kormányzati rendszabályokra nézve vagyon, valamint ama’ körülmény, miszerint számos családok megszoritják kiadásaikat a’ jövedelmi adó miatt. Más részről meg remélni lehet, hogy a’ vámjegyzék hasznai jobban át fognak láttatni ezután, mint eddigelő. – Itt az a’ kérdés támad: pénzügyeink illyetén állásában lehetséges volt e a’ jövedelmi adót még továbbra halasztani? Hiheti e még valaki, hogy ezen adó nélkül az országos közigazgatás folytatása lehetséges vala? – Itt még következőt szükség megjegyezni: Előttünk igen világosnak tetszik, hogy – bármit mondjanak is nálunk a’ szabad kereskedés baráti – a’ gabnatörvények további változtatása nem történhetik meg többé pénzügyeink tekintetbevétele nélkül. A’ jelen idők nem ollyanok, hogy valamelly közjövedelmet tetszésünk szerint eldobhassunk magunktól.” – A’ whig sajtó más részről a’ közjövedelmek e’ csüggesztő helyzetében uj ösztönt lát, miszerint az anti-cornlaw-league kettős erővel törekedjék a’ gabnatörvények ’s általában minden kereskedelmi egyedáruság megszüntetésére. – Egyébiránt e’ sajnos financialis helyzet a’ londoni kereskedővilágban nagy rémülést okozott. A’ whiglapok a’ torykormányt vétkelik, mellynek – mint mondják – a’ helyett, hogy a’ jövedelmi adót hozták a’ nemzet nyakára ’s félszeg kereskedelmi rendszabályokhoz nyultak, az országot inkább minden kereskedelmi bilincsektől kellett volna megszabadítnia, a’ tory sajtó ellenben – mint fölebb a’ Times czikkéből látható – ez állapotot a’ whig ministerium hagyományának kiáltozza. „Egyébiránt – mond az Augs. Allg. Ztg – a’ közönség érzi, hogy ama’ sajnos eredmény olly bajból ered, mellyen közvetlenül segítni semminemű kormányzati rendszabálylyal nem lehet. A’ baj nem politicai, hanem társadalmi természetű: t. i. a’ naponta tovább harapózó elszegényülés az alsóbb néposztályoknál.” – Itt csak az a’ kérdés maradna még megfejtendő: minő határvonal választja el akármelly nép vagy egyes néposztály socialis helyzetét a’ politicaitól? Valljon a’ társadalmi viszonyok nem eredményei e az egymással szorosan összefüggő politicai és gazdasági állapotoknak? És jelesül Angliában a’ gabnatörvények, mellyek, a’ dolgozó osztály rovására és a’ földbirtokosok gazdagitására az első szükségü élelmi czikket, a’ kenyeret annyira eldrágiták, – a’ kereskedési korlátok, mellyek más nemzeteket, mint p. o. Oroszországot, Németföldet ’stb. – a’ visszatorlás mesterségére megtanitának, és a’ roppant erőműrendszerrel egyetemben a’ kézi munka becsét annyira csökkentik, – az agriculturalis törvények, mellyek hiányait az Examiner nem rég olly elevenen tünteté elő ’stb. – nem mind megannyi politicai és törvényes viszonyok e, mellyekből az említett socialis bajnak, az alsó néposztályok elszegényedésének szükségkép el kell következnie? – Valóban Anglia nem tarthatja fen többé tengeri, kereskedelmi és gyári uralmát, hanemha azt a’ többi europai nemzetekkel megosztja; több támasz kell a’ roppant épületnek, melly alatt óriás is összeroskadna. – Ama’ socialis bajon, mellyben népe sínlik, csak némi politicai állapotok módositásával, megváltoztatásával és megszüntetésével lehet segíteni; hogy pedig ama’ politicai reformok létesülhessenek, a’ kereskedés korlátinak kell mindenek előtt leomlaniok.
