SPANYOLHON.
SPANYOLHON.
A’ Gaceta jan. 4-ei száma egy rendeletet közöl a’ regenstől, mellyben a’ cortes-gyülés a’ ministeri tanács javaslatára eloszlattatik, ’s az alkotmány 19-dik czikkének értelmében a’ senátorok kamrájának egy harmada megujittatni, a’ követkamra pedig ujraválasztatni rendeltetik, és a’ congressus megnyitására april. 3-dik napja tüzetik ki. A’ regens e’ rendszabályt szükségesnek tartotta, mert a’ kamrai coalitio mindinkább elidegenedett a’ kormánytól, és a’ cataloniai követek legnagyobb része olly ingerültséget mutatott, minélfogva a’ regens talán még sem lett volna képes egy „ugy akarám”-mal a’ barcelonai ügyeket elintézni. A’ ministerium tehát még darab ideig fen fogja magát tartani, ámbár azt hiszik, hogy mégis némi módositást fog szenvedni, ’s hogy jelesül Gonzales és Infante urak a’ ministeriumba lépvén, a’ közönséges választásokat vezérlendenénk. – A’ cortesgyülés eloszlatása – mikint egy madridi levelező az Allg. Ztngban írja – némelly körökben nagy ingerültséget idézett elő. A’ szövetséges sajtó megint mindennemü országos csínokat sejdit a’ ministeriumban. A’ választások hihetőleg zajosak lesznek, mert a’ coalitio nem fogadja el ellenszegülés nélkül ama’ szenvedőleges helyzetet, mellybe szorítni akarják. – A’ Gaceta következő okoskodással igyekszik védeni a’ kormányt, vonatkozólag a’ barcelonai eseményekre. „A’ kormánynak ne legyen több ereje, mint a’ mennyit nekie alkotmány és törvény nyujt, ’s mellyre okvetlenül szükség van, hogy a’ törvények megvédethessenek; e’ fölött a’ kormánynak az 1837-iki alkotmány által engedett hatalom teljesen elegendő és minden körülményeknek megfelel. De mind e’ mellett sem kell a’ törvény betűjét olly vakon imádni, hogy miatta az alkotmány szelleme megsértessék és a’ közállomány veszedelembe ejtessék. Rendkivüli esetekben lehet, sőt kell a’ kormánynak erőteljes és rendkivüli rendszabályokhoz nyulnia, mert ott az alaptörvény és status megmentéséről van szó; és csak a’ törvényhozó testnek, mellynek a’ kormány a’ felelős ministerek által cselekvéseinek minden környületeit és inditóokait elébe terjeszteni tartozik, vagyon joga ezek fölött itélni. Illy okoskodással tevé magát császárrá Napoleon; de a’ történetek analyticus bonczkése minden álokoskodást keresztülvág. A’ törvény betűjében rejlik a’ törvény szelleme, ’s amaz nem azért iratott meg, hogy az önkénynek bármelly redős szemöldökű fia azt kardjával átmetszhesse. A’ Barcelona elleni katonai rendszabályok mindaddig helyökön valának, mig a’ város törvénykivüli helyzetben volt; de mihelyt kapui megnyiltak az alkotmányos hatalom előtt, mihelyt tudva lőn, hogy nem a’ vagyonos rész, nem a’ város tűzte ki a’ lázadás zászlóját, azonnal vége volt minden ürügynek Barcelona üldözésére. A’ vétkeseket nyomozni, és a’ törvény egész szigorával büntetni szabad volt, sőt kellett; de egy várost törvényadta alkotmányától ’s jogaitól ollykép megfosztani, mint Barcelonában történt, csak erőszakkal és az esküvel megpecsételt alkotmány eltapodásával lehet. Illy tettet élesen ró meg a’ historia, elundorodik tőle az emberi természet, ’s aligha akad olly törvényhozás, melly előtt a’ végrehajtó hatalom magát tisztára mosni képes lenne. – A’ regens közigazgatási tisztviselők kiképezésére külön iskolát rendelt állittatni Madridban, ’s 1845-iki jan. 1-jén túl senki sem nyerhet hivatalt a’ közigazgatásnál, ha az ott előfordulandó tanulmányokban tett derekas előmenetelét be nem bizonyitja. – Pastors, Lasanca és Atero tábornokok fölszólittattak, hogy dec. 28-ikától számitandó 30 nap alatt a’ barcelonai fellegvárban megjelenjenek, az ellenök teendő vádak ellen magokat védendők, különben e’ határidő leforgása után, mint pártütők, in contumaciam fognak elmarasztaltatni.
